E-mail

szaboojj@gmail.com

 
Menü
 
PREZENTÁCIÓK
 
Tanulmányok
 
Erődítés történet
 
Kárpáterődítések
 
A tömeghadseregek másfél évszázada
A tömeghadseregek másfél évszázada : A tömeghadseregek alkalmazásának tapasztalatai az első világháborúban.

A tömeghadseregek alkalmazásának tapasztalatai az első világháborúban.

  2007.05.12. 18:51

A HÁBORÚ MANŐVEREZŐ IDŐSZAKA ÉLESEN FELVETETTE A HÁBORÚ ELŐTTI KATONAI ELMÉLETEK HIÁNYOSSÁGAIT, ELLENTMONDÁSAIT. NEM SIKERÜLT A GYŐZELMET DÖNTŐ CSATÁKKAL KIVÍVNI, ÉS NEM VEZETETT EREDMÉNYRE AZ ÁTKAROLÁS MINDENÁRON VALÓ ERŐSZAKOLÁSA SEM. MÁR AZ ELSŐ HÓNAPOKBAN KUDARCBA FULLADT MINDEN OLYAN KÍSÉRLET, AMELY KIZÁRÓLAG SZURONYROHAMOKKAL AKART DÖNTÉST KIERŐSZAKOLNI A TÖMEGESEN MEGJELENŐ HARCI TECHNIKÁVAL SZEMBEN.

A támadó gyalogság az ellenség pusztító ágyú- és géppuska tüzében megtorpant és magát beásni kényszerült. A védelem tűzereje állandóan növekedett, a támadó a rendelkezésre álló technikával azt leküzdeni nem tudta, így kénytelen volt maga is védelemre berendezkedni. A hadművészetben új jelenség mutatkozott: az összefüggő állásrendszerekből álló arcvonal és az ott folyó harctevékenység. Ettől kezdve a háború végéig a hadművészet előtt két feladat állott: 1. megoldani a védelem állóképessége, szilárdsága fokozásának; 2. megkeresni a védelem áttörésének módszereit.

Az 1914. év támadó harcai rámutattak a háború előtti harcászati elvek tarthatatlanságára. A tűz megnövekedett szerepe, a géppuska széleskörű alkalmazása lehetetlenné tette a gyalogság sűrű, láncalakzatban való támadását. A láncokban, rajvonalakban rohamozó katonák fél-, vagy egy lépés távolságra voltak egymástól, ezzel magyarázható, hogy a kezdeti veszteségek elérték a létszám 40-50%-át. A hadosztály 3-5 km széles és 500 m mély harcrendben támadott. A harcok tapasztalatai bebizonyították a tüzérség és gyalogság közötti szoros együttműködés megszervezésének szükségességét. Alkalmazni kezdték a támadás előtt az ellenség tűzfészkeinek tüzérségi tűzzel való lefogását.

A védelem fejlődését az kényszerítette ki, hogy a tüzérség tüze már 1914 őszén beásásra kényszerítette a csapatokat. A német főparancsnokság már ebben az időben kiadott egy utasítást, mely szerint a védőállásokat nem támpontrendszerűen (mint ahogy a háború előtti szabályzatok előírták), hanem összefüggő lövészárkok formájában kellett kiépíteni. A védelem 1914. végén két-három összefüggő lövészárokból álló védőövből (a mai terminológia szerint állásból) állott. Az árkok közötti távolság 100-150 m volt. A védőövben a hadosztály védett 10 km-ig terjedő szélességben és 3-4 km mélységben. Az erők-eszközök zömét a peremvonalban helyezték el.

1915-ben az előző év hatalmas veszteségei a hadviselő feleket új támadó harcrend, a “hullám harcrend” kialakítására kényszerítették. Az új harcrendben a támadó hadosztály szélességi kiterjedése 1,5¾2 km-re csökkent, ugyanakkor mélysége 1-2 km-re megnövekedett. Ebben a harcrendben a hadosztály ezredei, illetve zászlóaljai egymás mögött széles láncalakzatban támadtak. Az egymás mögött 70-100 méterre előnyomuló 8-16-soros hullámok biztosították ugyan a csapás mélységből való állandó fokozását, de ezzel szemben lényegesen csökkentették a tűzerőt. A korszerű harc a harcászati magasabbegységek új alkalmazási módjainak kidolgozását követelte meg, a hadviselő felek azonban még 1915-ben is a hangsúlyt a gyalogság önálló harcára fektették, amely a roham végrehajtásakor a tüzérségtől önálló támogatást nem kapott. A támadó gyalogág veszteségei tovább fokozódtak. A védelem mélysége 15-20 km-re növekedett, a tüzérségi tűz hatásának következtében. A hadtesttartalékokat igyekeztek az ellenséges hadosztálytüzérség hatótávolságán kívül helyezni.(11)

A támadás és a védelem fejlődése kapcsán 1916-ban felismerték, hogy a tüzérség egy időben nem képes lefogni az ellenség védelmét annak teljes mélységében, ezért a tüzet csak a védelem egyes állásaira irányították. A gyalogság támadása csak többnapos tüzérségi előkészítés után indult meg. Miután birtokba vették az első árkokat, a tüzérség tüzét a következő terepszakaszra helyezte át. A túlzott módszeresség a támadás ütemének további csökkenéséhez vezetett. A védelemben az 1915-ben kialakult normákat alkalmazták.

1917-ben a támadások során már általánossá vált a gyalogság tűzhengerrel való kísérése. A váratlanság növelése érdekében a tüzérségi előkészítés idejét lerövidítették. A harckocsik tömeges alkalmazásából az angolok olyan helytelen következtetést is levontak, hogy a tüzérségi előkészítés el is hagyható A légierőt már nemcsak felderítésre alkalmazták, hanem az ellenség tüzérsége, tartalékai és hadtápterülete elleni csapások végrehajtására is. A harckocsik alkalmazása, a gyalogság önműködő fegyverekkel való ellátása és a kísérő tüzérség megjelenése, a csoportos harcrend kialakulásához vezetett. Jellemzője, hogy a gyalogság már nem összefüggő láncalakzatban, hanem egy-két raj a harckocsik és lövegek köré csoportosulva támadott. A csoportok csak az ellenséges tűzfészkek vagy objektumok megrohamozásakor bontakoztak szét. A katonák csoportosulása a harckocsik, géppuskák, lövegek körül jól szemléltette, hogy a támadóharc csak akkor járhat sikerrel, ha valamennyi fegyvernem együttes erőkifejtést tanúsít. A védelem erejének fokozása érdekében 1917-ben fedezőzónát (biztosítási övet) hoztak létre 3-4 km mélységben. Támpontrendszerűen építették ki olymódon, hogy a támadókat a sorozatlövő fegyverek és a tüzérség tűzhatáskörébe tereljék.(12)

1918-ra látszólag javult a központi hatalmak katonai helyzete. Az antant csapásait a nyugati hadszíntéren elhárították, az olasz arcvonalon területnyereséghez jutottak. Azzal, hogy a forradalom győzelmével Oroszország a maga részéről befejezte a világháborút és Románia is békére kényszerült (1918. május), a keleti hadszíntér lényegében megszűnt. Csaknem százzal több hadosztállyal rendelkeztek (274 antant, 370 központi hatalmak), mégis a háború folytatása szempontjából igen kedvezőtlen körülmények közé jutottak. Hadipotenciáljuk, gazdasági erőforrásaik teljesen kimerülőben voltak. A csapatok utánpótlása, feltöltése mindjobban akadozott. A hátország fizikai és erkölcsi tekintetben egyaránt kimerült. Ezzel szemben az antant egyre erősödött, gyárai, üzemei teljes kapacitással dolgoztak. A francia kikötőkbe 1918 nyarától havonta átlag 300 000 amerikai katona és nagymennyiségű hadianyag érkezett. érlelődött az antanthatalmak győzelme. Számukra már nem volt sürgős Új támadó hadműveletek indítása. Ezért a központi hatalmak szerették volna a döntést kierőszakolni nyugaton, mielőtt a friss, jól felszerelt amerikai csapatok beérkeznek. A német vezérkar arra számított, hogy felszabadult erői egy részének nyugatra való átdobásával áttöri az angol hadsereg védelmét, elvágja egymástól, és külön-külön veri szét az angol és francia csapatokat.

Új módszert dolgoztak ki az áttörés végrehajtására is. A tüzérségi előkészítés idejét rövidebbre fogták, de erejét jelentősen fokozták. A gyalogság közvetlenül a tűzhenger után haladt, mélyen lépcsőzve. Így a legelöl haladóknak nem volt feladta az árkokban és bunkerekben maradt ellenséges erők felszámolása, nekik az ellenállást kellett leküzdeniük, s azonnal továbbnyomulni. Új volt az is, hogy a támadó gyalogság — a hiányzó harckocsik helyettesítésére — aknavetőket és könnyen mozgatható lövegeket vitt magával. Úgy tervezték, hogy az új módszerrel áttörik az ellenség védelmének teljes mélységét, és mögötte megvalósítják a mozgó háborút. Kétségtelen, hogy az új módszer bizonyos feltételek között eredményes is lehet, de ezekkel a feltételekkel a német haderő nem rendelkezett. Ahhoz, hogy a teljes mélységben megvalósított áttörés mögött mozgóháborút alakítsanak ki, arra lett volna szükség, hogy a résen igen nagy erejű hadsereget gyorsan átvigyenek, és folyamatosan biztosítsák az utánpótlását. Erre pedig a németeknek sem elegendő katonai ereje, sem megfelelő motorizált egységei nem voltak.

Az elszenvedett súlyos vereségek és a hátország forradalmi mozgalmai siettették a központi hatalmak összeomlását. Elsőnek Bulgária kényszerült szeptember végén fegyverszünetet kérni. Október 30-ra Törökország is feltétel nélkül kapitulált. 1918. októberének utolsó napjaiban az észak-olaszországi arcvonalon a túlerővel támadó antantcsapatok áttörték az osztrák-magyar védelmet.

A háborút megelégelt katonák tömegével hagyták el az arcvonalat. Magyarországon és Ausztriában forradalom tört ki. A Monarchia katonai ereje felbomlott és november 3-án kénytelen volt aláírni a fegyverszünetet. Németország magára maradva szintén fegyverszünet kérésére készülődött, mikor november első napjaiban az országon végigsöpört a forradalmi hullám. A főhadiszálláson azt fontolgatták, le lehet-e verni a forradalmat a hadsereggel, amely november 5-e óta gyorsan vonult vissza. A hátrafelé özönlő hadsereget azonban erre már nem lehetett felhasználni.

A háborút követő forradalmak hadereje Magyarországon

A leszerelési rendeletben megjelent szűkszavú közlemény még nem szólt a felállítandó hadseregről. Hamarosan elkészült azonban egy részletes utasítás, ami már tartalmazta a felállítandó haderő díszlokációját, hadrendjét és feladatát. Elsőrendű feladataként az ország belrendjének és biztonságának védelmét szabta meg, miszerint “Ezredéves hazánkat, a sokat szenvedett népet és ennek jólétét mindennemű rabló és csőcseléknép garázdálkodótól megóvni.” Elrendelte, hogy a visszatartott egyénekből azonnal katonai egységeket kell alakítani, amelyeknél a békelétszámot vette alapul. (egy gyalogszázad 150 fő, egy géppuskás század 8 géppuska, egy huszárszázad 100 lovas, egy üteg 4 löveg, stb.).(13)

A bevonulás lassan haladt előre, november 20-án még csak 25 000 ember vonult be Budapestre, 3000 pedig Debrecenbe. December közepén a Károlyi-kormány már közel 50 000 fős hadsereg felett rendelkezhetett volna, azonban ez csakhamar kicsúszott az irányításuk alól és alakulatainak nagy része a katonatanácsok befolyása alá került.

Linder Béla menesztését követően a hadügyi tárcát Bartha Albert vezérkari alezredes vette át és hozzáfogott a forradalmi eszméktől mentes hadsereg felállításához. Az volt az elképzelésük, hogy önkéntesekből riadó lovaszászlóaljakat, riadó századokat, ütegeket szerveznek. Ezek megalakítási központjait a nagyobb városoktól távol telepítették, hogy a katonák a forradalmasodó munkássággal ne érintkezzen. Ezeket az alakulatokat a hadügyminiszter mozgó karhatalomként akarta alkalmazni ott, ahol arra a kormánynak szüksége van.

A titkos utasítás előírta, hogy minden katonai kerület területén egyelőre 1 gyalogzászlóalj, 1 lovasszázad, 1 tábori üteg és 1 hegyi ágyús üteg állítandó fel. Az alapelvek között hangsúlyozottan szerepelt a haza megvédésének gondolata. “Magyarország jelenleg ki van szolgáltatva kapzsi szomszédai erőszakoskodásának, védtelen hazánkat kell tehát megvédenünk a végpusztulástól .... Ne a pénz, ne a jutalom hozza ezen osztagokhoz a magyar katonákat, hanem a haza iránt érzett kötelességtudás.”(14)

Bartha a riadó alakulatok szervezésével párhuzamosan a budapesti forradalmi helyőrséget el akarta távolítani. A forradalmasodott helyőrség katonái azonban, az utcára vonultak, ezzel a politizáló hadsereg beleszólt az ország katonapolitikájába. A hadügyminiszternek távoznia kellett.

A megüresedett hadügyi tárcát ideiglenesen Károlyi vette át, ám a hadügy tényleges irányítását Bőhm Vilmos hadügyi államtitkár látta el. A Bartha-féle riadó alakulatokat hamarosan feloszlatták, és két korosztály leszerelését rendelték el. Bőhm saját hatáskörében öt nap alatt 400-nál több tisztet elbocsátott a hadügyminisztériumból, és feloszlatta a vezérkart.

Közben súlyos külpolitikai bonyodalmak adódtak a román hadsereg előnyomulása miatt. Károlyi jobboldali nyomásra sógorát Festetich Sándort nevezte ki hadügyminiszternek, aki Bőhm irányvonalát követi, folytatja a két korosztály leszerelését, ami heves baloldali katona-megmozdulásokat eredményezett, Festetichnek is mennie kellett. Január 11-én a kormány is lemondott. A január 18-án megalakult Berinkey-kormány katonapolitikájában és a hadsereggel kapcsolatos elképzeléseiben új vonások jelentkeztek. A határozottabb és az ellenállást is vállaló katonapolitikához azonban erős, harcolni akaró és tudó haderőre volt szükség. Az új hadügyminiszter Bőhm Vilmos meglepő elképzeléssel állt elő. Szakszervezeti zsoldos hadsereget kell felállítani. Az öntudatos munkásokból álló 70 ezer fős haderő képes lesz az ország védelmére.

Január végén leszerelték a hadsereg kötelékéből a harmadik, az 1898-as születésű korosztályt is. Megfelelő szakembereket választott maga mellé. Így államtitkárrá neveztette ki Stromfeld Aurél ezredest. A szakszervezeti zsoldoshadsereg ötletéből semmi nem lett, mert az öt heti toborzás után is csak mintegy ötezer fő jelentkezett a tervezett 70 ezer helyett.

Folytatódott a román előnyomulás, a csehek által elfoglalt területeket az antant elismerte. Párizsban döntöttek a Szovjet-Oroszország elleni második intervencióról, amiben az utódállamok hadseregeire számítottak. Vix alezredes az antant misszió vezetője 1919. március 20-án nyújtotta át a ma már hírhedtté vált jegyzékét.

Az 1918-1919. évi magyarországi forradalmak, de különösen a Tanácsköztársaság, vagy mint gyakran emlegették: a kommün értékelése, elhelyezése a magyar történelemben mindig is politikai kérdés volt. De a magyar történelemből mégsem lehet kiiktatni azt a 133 napot, még akkor sem, ha előtte a történeti objektivitás miatt elhagyjuk a “dicsőséges” jelzőt. A magyarországi proletárdiktatúra működését az elmúlt negyven évben könyvtárnyi irodalom igyekezett feltárni, elemezni, méltatni. Azon túl, hogy ezek is magukon viselik keletkezésük politikai körülményeit, elmondható, hogy főként az utóbbi 15 évben született szakmonográfiák objektív és tudományosan is helytálló képet adtak a kommünről.(15)

A Tanácsköztársaság kikiáltása utáni legfontosabb feladat az új hadsereg megteremtése volt, mivel a szakszervezeti hadsereg felállítására irányuló toborzás eredménytelen volt, mindössze 5000 fő jelenezett a felhívásra. A hadsereg kialakítása, kiegészítése terén legelőször azt az alapvető kérdést kellett eldönteni, hogy az új hadsereg toborzásra, vagy általános hadkötelezettségre épüljön-e fel? A vita végén az általános hadkötelezettség mellett döntöttek, de májusig folytatták a toborzást.

A Tanácsköztársaság katonai szervezetében a kezdeti fejetlenség után a májusi átszervezés teremtett rendet. Csak ettől az időtől kezdve beszélhetünk egységes elgondolásról, hadkiegészítési és szervezési tevékenységről. Az április végi május eleji mozgósítás lendületet adott a fegyveres erőknek. Az így rendelkezésre álló katonákból hozták létre azokat a hadosztályokat, melyek nemcsak megszilárdították a helyzete, hanem végrehajtották a magyar Vörös Hadsereg legszebb hadműveletét, az északi hadjáratot.

Az önként jelentkezés rendszerét felváltó mozgósítás biztosította a modern háborúban eredményesen működő tömeghadsereget. A sorozott tömegek biztosítani tudták, hogy a Vörös Hadsereg a veszteségteljes harcok ellenére állandóan növelni tudta erejét. Míg április 16-án csak 55 zászlóalj volt, addig május 30-án 114, 100 géppuskás osztag, tíz és fél lovasszázad, valamint 58 üteg. Végül július 20-án 167 zászlóalj, 119 géppuskás, 12 és fél lovasszázad, valamint 105 üteg állt a hadsereg-parancsnokság rendelkezésére.

A hadsereg a májusi átszervezésig, csak különféle szervezésű és összetételű dandárokból és hadosztályokból állt. Az átszervezés során hozták létre a hadtesteket. A hadtestek a helyzettől és a feladattól függően 2-4 hadosztályból, illetve önálló dandárokból álltak. A hadtestet alkalomszerűen megerősítették tüzérséggel, műszaki csapatokkal, páncélvonatokkal és repülőkkel. A hadtestparancsnokságnak az ellátó intézeteken kívül szervezetszerűen törzs, lovas és távíró alegységei is voltak. A hadtest szervezete igen rugalmas volt. És ez biztosította a legváltozatosabb harchelyzetekben való alkalmazást. A hadtestparancsnokságok közül a legtöbbet a III. rövidebb ideig az I. és az V. vett részt a harcokban. A II. hadtest végig határszolgálatot teljesített, de törzséből alakult meg egy időre az V. Hadtestparancsnokság. A IV. hadtest feladata a főváros védelme volt. Ehhez még csatlakozott a Dunaőrség Szamos monitora valamint a Viza és Compó őrnaszádja.

A hadosztályok a májusi átszervezéstől kezdve általában két dandárból, hadosztály tűzérségből, árkász, törzs- és távbeszélő alegységekből álltak. A harcok alatt a hadosztályok, mint legmagasabb harcászati egységek működtek, rendszerint hadtest kötelékben. Néha azonban előfordult, hogy önálló feladatot kaptak, mint pl. a VI. hadosztály a salgótarjáni harcok idején.

A dandárok májusban már szervezetszerűen két ezredből (hat zászlóaljból) álltak, de a harcok folyamán voltak 2-7 zászlóaljas dandárok is. Igen gyakran előfordult az is, hogy egyes dandárokból elvett zászlóaljakkal a fő irányba támadó dandárt erősítették meg. A dandárok rend szerint hadosztály kötelékben működtek, de voltak a hadtesteknek, sőt hadseregnek közvetlenül alárendelt dandárok is. A dandárok tüzérséggel és más fegyvernemekkel szervezetszerűen nem rendelkeztek (kivéve az önálló dandárokat) azokkal csak alkalomszerűen erősítették meg őket.

Az ezredek általában három zászlóaljból álltak, amelyhez két ágyúból álló gyalogsági ágyúsüteget, műszaki és távbeszélő alegységet rendszeresítettek. Ezeket azonban legnagyobb részt nem tudták feltölteni.

A zászlóaljakat három lövész és egy géppuskás századból szervezték. A gyalogszázadok száma 150 harcos volt, de a valóságban igen sokszor csak 30¾80 fővel rendelkeztek. A géppuskás században viszont 6¾8 géppuska volt. Nemcsak szervezetszerűen, hanem a valóságban is.

Összefoglalva megállapítható, hogy a vörös hadsereg egységeinek, alegységeinek szervezete az akkori viszonyok között korszerűnek volt mondható, és sok tekintetben lényegesen felülmúlta a cseh- és román csapatok szervezését.

A háború gépi korszakában a harcok meg növekedett mérete, jellege új problémák egész sorát vetette fel. A hadműveletek vezetésének problémaköre volt talán az egyik legjelentősebb gond, mert a harctevékenységek térbeli kiterjedése miatt hadműveleti vezetést kellett a harcászati és hadászati vezetés közé iktatni. Ezt kezdetben a “Keleti hadsereg-parancsnokság” megoldotta, majd a hadsereg főparancsnokság megszervezésével véglegessé tették a hadműveleti vezetést. A gödöllői hadsereg-főparancsnokság célszerűen egyesítette a hadászati és hadműveleti vezetést. Vezetését az aktivitás, a merész elhatározások, az összpontosított erőkkel mért gyors, erőteljes csapások, a határozott támadó jelleg és az ezzel kapcsolatos manőverező képesség jellemezte. A hadsereg újjászervezését a hadsereg főparancsnokság tartalékok megteremtésére használta fel. A hadműveleti tartalékok birtokában ez után nagyobb vállalkozásokba kezdhetett, sőt ezek tették lehetővé, hogy magához ragadja a kezdeményezést. A tartalékok alkalmazásának és újraképzésének legjobb példája az északi hadjárat.(16)

A Vörös Hadsereg hadvezetése a támadást tartotta a fő harcmódnak, de ha védelemre kényszerültek, azt a legnagyobb fokú aktivitással oldották meg. A támadás végrehajtása során ötletesen használták fel a legkülönbözőbb manőverformákat. Salgótarjánt például excentrikus csapással szabadította fel. Losoncnál pedig kétoldalú átkarolást alkalmaztak. Kassánál áttörési szándékkal frontális csapást hajtottak végre. A rendelkezésre álló erőkkel rendkívül gyors manővereket hajtottak végre a legkülönbözőbb irányokba.

A harcok nagy része erdős-hegyes terepen folyt. Ahol olyan módszereket alkalmaztak, amelyek ma is mértékadóak. Kis, zászlóalj, ezrederejű különítmények átkarolását a frontális csapással helyesen kombinálva használták fel. A völgyben előretörő csapatokkal együtt a gerincen is egy-egy különítmény nyomult előre. A hegyi terep jellege lehetővé tette fontos útcsomópontok birtokba vételét az ellenség hátában. A megvert ellenséget merészen és határozottan üldözték, amiben különösen a rögtönzött gyorscsoportoknak volt nagy szerepük. A hatalmas kiterjedések, és a kis erők miatt mind a saját csapatoknak, mind az ellenségnek mindig volt szabad szárnya. Ezért a Vörös Hadsereg rend szerint az ellenség átkarolására törekedett. Frontális csapást csak akkor hajtott végre, ha erre feltétlenül szükség volt. Ekkor viszont a tüzérség nagyarányú összevonásával, a fegyvernemek együttműködésének szoros megszervezésével támadtak.

A védelem felépítése is lényegesen eltért az első világháborúban megszokott sablonoktól. Elöl tábori őrsök bontakoztak szét, általában raj erőben, mögöttük főőrsök géppuskával megerősített századerőben, a dandár zöme és a tüzérség központi fekvésű helyen, összevonva, mint tartalék. Az ellenséges támadás esetén ennek a viszonylag nagy erejű tartaléknak az ellentámadása hárította el az ellenség áttörési kísérletét.

A Tanácsköztársaság Vörös Hadserege vereségét nem a haderőszervezés elhibázott voltának, a hadsereg rossz vezetésének köszönhette. Az ellenséges hadseregek túlereje és a nemzetközi helyzet kedvezőtlen alakulása mellett a vereség előidézésében nagy szerepe volt a rendelkezésre álló országrész hadigazdasága gyenge teljesítőképességének, valamint a társadalom különböző rétegei eltérő politikai céljainak. Ennek ellenére a Tanácsköztársaság honvédelmi szervezőmunkája a magyarországi haderőreformok sorában fontos helyet foglal el. Ilyen rövid idő alatt, egy négy évig tartó kimerítő háború után szinte hihetetlen módon voltak képesek az ország erőforrásait mozgósítva olyan haderőt felállítani, azt működtetni, ami csak komoly nemzetközi összefogással volt legyőzhető.(17)

Jegyzet:

11. A védelemben fokozatosan két védőövet építettek ki. A 10 km mélységig terjedő első védőöv két-három állásból állott. A helyzettől függően az első és második állást a hadosztály erői, a második, illetve harmadik állást a hadtesttartalékok szállták meg. A második védőövben a hadseregtartalék helyezkedett el. A hadosztály védősávjának szélessége az erőknek a mélységben való lépcsőzése következtében 7-8 km-re csökkent.

12. A fedezőzónát az első lépcső ezredek előrevetett zászlóaljai szállták meg. A fedezőzóna mögött építették ki a harci zónát, melyet a hadtest védett. Az erők és eszközök zömét itt helyezték el. Mélysége 6-10 km volt, három állással, melyek egymástól 2-3 km távolságra voltak. A harci zóna mögött 4-8 km távolságra építették ki a 10-12 km mélységben a hátsó zónát, ahol a hadseregtartalékok helyezkedtek el. A védelem teljes mélysége elérte a 25-30 km-t. Az eddigi passzív védelmet felváltotta az aktivitásra törekvés, amely a tartalékok ellenlökésében nyilvánult meg.

13. A tervezet sokat foglalkozik a hadsereg demokratikus szellemének kialakításával. A hadügyminiszter a felállítandó hadsereg három hadosztályát (40., 41. gyalogos hadosztály), valamint az 5. lovashadosztályt Budapesten állomásoztatta. Itt állomásozott még az 1., és 32. volt közös gyalogezred, amelyek elsőként esküdtek fel az új kormányra.

14. A Bartha-féle riadó lovasalakulatok között szerepelt egy székely huszárezred felállítása is, amiből később a székely hadosztály alakult meg, mint a polgári demokratikus rendszer legütőképesebb alakulata. Ez nem új alakulat volt, hanem a császári és királyi 2. huszárezred tisztikara és katonái, akik kérelemmel fordultak a hadügyminiszterhez, hogy az ezredet ne oszlassák fel, hanem mint “székely huszárezred” a jövendő magyar hadseregnek is alkotó része legyen. A miniszter eleget tett a kérésnek, sőt 1919. márciusára az ezredből hadosztályt szerveztek.

15. A Tanácsköztársaság létrejöttében “történelmi véletlenek” és szubjektív elemek is közrejátszottak. Ide sorolhatjuk azt, hogy az adott időszakban a leginkább szervezett társadalmi réteg a munkásság volt, s ehhez képest a polgári társadalom dezorganizált, passzív állapotban volt. Az egyetlen szervezett erő demokratikus megoldáskeresése a már említett objektív okok miatt sikertelen volt. A másik szubjektív elem az Oroszországból hazatért bolsevik politikusok és az általuk szervezett kommunista párt jelenléte, ami a hatalom tudatos, bolsevik módszerekkel történő megszerzésére törekedett. A nemzetköziséget hangoztató és a szocializmust végcélnak tekintő szociáldemokrata és kommunista mozgalom erőegyesítése azért került napirendre, mert úgy tűnt, hogy csak a diktatúra segítségével lehet úrrá lenni a kaotikus állapotokon, és lehet olyan hadsereget teremteni, amely képes szembeszállni a megszállókkal. Sajátos módon éppen a nemzetköziség talaján álló politikai irányzatok merték vállalni — mint későbbiekben kitűnik, nem is teljesen eredménytelenül, — a nemzeti függetlenség és megmaradás védelmét.

16. Ennek során a hadsereg-parancsnokság mihelyt tartalékait (1, 4., 6. hadosztályokat) harcba vetette, azonnal újabbakról gondoskodott. (8 hadosztály 2 dandár). Majd ezek harcbavetése után a 2. hadosztályt helyezte készenlétbe. A Vörös Hadsereg parancsnoksága így az északi hadjárat során folyamatosan jelentős tartalékokkal rendelkezett, amelyek lehetővé tették, hogy a május végén megszerzett kezdeményezést folyamatosan megtartsa. A hadvezetőség tartalékait nem aprózta el, hanem azokat egységesen alkalmazta, így a védelem során is erélyes ellencsapásaival mindig megszilárdította a helyzetet. A támadás során pedig a tartalékok helyes alkalmazása tette lehetővé a csapás erejének állandó növelését a támadó hadműveletek során. A hadvezetőség a döntő irányba való erőösszpontosítás megvalósítását is magas színvonalon művelte. Például: az északi hadjárathoz erőinek 80%-át vonta össze, ezen belül a kisalföldi támadáshoz 40 zászlóaljat 35 géppuskás századot, 27 üteget egyesített akkor, amikor 500 km-es arcvonalon álltak harcban csapatai.

17. A Tanácsköztársaságot sokan és sokféleképpen értékelték már. Én most Gergely Jenőt idézem, akinek megfogalmazásában találtam meg azt a középutat, ami számomra követhető: “A magyar közgondolkodásban, főként annak konzervatív beállítottságú részében az a kép rögződött 1918-19-ről, mintha a Károlyi forradalom és Kun Béla diktatúrája lenne az oka a történelmi Magyarország szétrombolásának, az ezeréves ország bukásának. Ma már kellő történeti források birtokában a szakirodalom egyértelműen tisztázhatta, hogy erről szó sem lehetett, mert az antant hatalmak a közép-európai, és beleértve a Kárpát-medencén belüli átrendeződés fő irányait, sőt, mi több, konkrét területi kereteit is, a forradalmak előtt mondhatni végérvényesen lezárták és eldöntötték. Magáért a háborúért és a háborús katasztrófáért aligha lehetne a magyar progressziót felelőssé tenni, felelőssége abban van, hogy egyáltalán mit tudott kezdeni a múltból örökölt csődtömeggel. Nem tartjuk a történész feladatának, hogy patikamérlegre tegye és kimérje egyik vagy másik korszak történéseit, ellássa a megfelelő címkékkel eseményeit és főszereplőit. A komplex szemléletmód alkalmazásával csupán arra törekszünk, hogy bemutassuk a folyamatok sokrétűségét, bonyolultságát, a különböző történelmi alternatívák meglétét és realizálódását, esetleg éppen meghiúsulását. De függetlenül attól, hogy valóban politikai ízlés kérdése is, hogy ki miként vélekedik 1918-19 rohanó történelméről, két dolgot minden elfogulatlan szemlélőnek szerintünk el lehet fogadni. Részint azt, hogy az októbrista demokrácia és köztársaság korszakos jelentőségű kísérlete volt Magyarországon az európai típusú polgári demokrácia megvalósítása, részint pedig azt, hogy a proletárdiktatúrának nevezett Tanácsköztársaság minden tévedése ellenére is, talán akár a vezetők tudatos szándéka ellenére is, megmutatta a nemzeti függetlenség megvédésének, a honvédelemnek a lehetőségét és igényét.”

 

 

 
Naptár
2017. Október
HKSCPSV
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
Számláló
Indulás: 2005-12-26
 
A MAG TV FELVÉTELEI
 
The Árpád- Line
 
English version
 
De Arpad Lijn
 
Nederlandse
 
Publikationen
 
Studiums
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Linkajánló

www.bunkermuzeum.hu

www.klkf.gportal.hu

www.bazsalicska.gportal.hu

www.varak.hu

 

Kreditnyeremény!!!! Gyere és játssz! Divat, szépségápolás, életmód, blog, minden, ami kell! nyereményjáték!!    *****    Csaba blogja - "It's hammertime!"    *****    ~ FBLOG ~ A BARÁTOM VÁLASZTOTT NEKEM RUHÁT! FELVEGYEM, VAGY SE?!!! NAPONTA KREDITKÓDOK A CHATEN! SMINKTESZTEK! ~ FBLOG ~    *****    KÖNYVAJÁNLÓK - ha nem tudod mit olvass, itt találhatsz hozzá inspirációt - BOOKISLAND    *****    ÚJRA NYITVA! ~FBLOG~ ÁLLATKÍSÉRLETEKTÕL MENTES A SMINKED? ~HAMAROSAN KREDIT NYEREMÉNY! TERMÉKTESZTEK!~FBLOG~ÚJRA NYITVA!    *****    Astropapa-iskolája mindenkit szeretettel vár és INGYENES TANÁCSOT AD minden kedves érdeklõdõnek!    *****    Supernatural - ODaát - 13. ÉVad - Extrák - Infók - ÉRdekességek - ODaát - Supernatural - 13.ÉVad - Supernatural - ODaát    *****    A csillagjövõ oldalon,nem csak alacsonyak az árak, hanem a tanácsadás, teljesen ingyenes. Szeretettel várlak minden nap    *****    Új design! Az egyetlen magyar Olicity és a legaktívabb Zöld Íjász rajongói oldala! 6. évad & Arrowverse hírek!    *****    No.1 Christina Aguilera Fan Site - Minden ami X-Tina, minden héten újdonságok! Katt!    *****    TelenovelasWeb - Hírek, képek, videók, saját véleménnyel tarkított bejegyzések telenovellákról és a színészekrõl! Gyere!    *****    Hamarosan olvashatók lesznek az oldalamon az Asztro-tükör asztrológiai írásai, cikkei.    *****    Gesztenye, gesztenye, gesztenye... és egy álmos sün! Gyertek az októberi rétre Mályvával és Pipitérrel! Irány a Mesetár!    *****    Születési,baba,hold horoszkóp,elõrejelzés,párkapcsolati elemzés,fogamzási képlet! Ingyenes tanácsadás!Várlak!Kattints!    *****    Ha te is a letisztult stílus híve vagy, nézz be hozzám! Smink, ruha, kritika //Style and Stuff// Style and Stuff//    *****    MINDEN HÓNAPBAN INGYENES G-PORTÁL SABLON! TELJESEN ÁTSZERKESZTHETÕ A LEGÚJABB KÓDOKKAL! Ne maradj le egyik hónapban sem!    *****    Rendeld meg az asztrológiai csomagok egyikét és teljesen ingyen megbeszélheted velem a kérdéseidet telefonon, skypeon!!!    *****    Nézz filmet messengeren! Ha szereted a filmeket klikk ide! Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film! Film!Film!    *****    Nézz filmet messengeren! Ha szereted a filmeket klikk ide! Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!    *****    A CSILLAGJÖVÕ OLDALON RENDKÍVÜLI AKCIÓK,LEHETÕSÉGEK.A MEGRENDELÉSEK UTÁN TELJESEN INGYENES KONZULTÁCIÓ,TANÁCSADÁS.VÁRLAK