E-mail

szaboojj@gmail.com

 
Menü
 
PREZENTÁCIÓK
 
Tanulmányok
 
Erődítés történet
 
Kárpáterődítések
 
A tömeghadseregek másfél évszázada
A tömeghadseregek másfél évszázada : Az angol-argentin háború számunkra legfontosabb tapasztalatai.

Az angol-argentin háború számunkra legfontosabb tapasztalatai.

  2007.05.12. 19:06

Az angol-argentin háború számunkra legfontosabb tapasztalatai. Az Irak-Iráni háború szárazföldi harcászatának értékelése. Az afganisztáni háború legfontosabb tapasztalatai. A 2. öböl háború néhány tapasztalata.

Az angol-argentin háború számunkra legfontosabb tapasztalatai.

A Falkland-szigetekért vívott háború egyike volt a második világháború utáni helyi háborúknak, ám az előzőektől számos eltérést mutatott. Ezek közül a legjellemzőbbek:

- a háború két független, de különböző fejlettségű ország között zajlott;

- a szemben álló felek közül Nagy-Britannia mind hadi-, mind katonai potenciálja révén jelentős fölényben volt;

- a harccselekmények különleges földrajzi környezetben zajlottak;

- a hadszíntér adottságaiból eredően a háborúban a fegyveres erők közül a brit részről a haditengerészet, argentin részről pedig a szárazföldi csapatok és a haditengerészet játszották a fő szerepet.

A háborús események alakulása egyértelműen bizonyította, hogy az argentin vezetés több döntő hibát is elkövetett. Politikai helyzetüket rosszul értékelték, de katonai helyzetük felmérésénél is helytelen véleményt alakítottak ki.(20) A szigetek elfoglalása után a katonai vezetés nem készítette fel csapatait egy várható és gyorsan várható brit visszavágásra. A rendelkezésre álló időt sem használták fel egy ütőképes erő kialakítására és a védelem megfelelő kiépítésére. Nem rendelkeztek megbízható és folyamatos felderítéssel, így szinte mindig az események után kullogtak. A brit partraszállásnál, amikor azok kritikus helyzetbe kerültek, nem használták fel a kínálkozó lehetőséget, hogy felszámolják a kialakított hídfőket. Nem használták továbbá ki a brit partra szállító hajók elsüllyesztéséből adódó lehetőségeket sem.

Az argentin csapatok harcos és támogató fegyvernemeinek együttműködése, ellentétben a haderőnemi együttműködéssel, megfelelő volt. A szolgálati ágak, különösen az ellátási kérdések területén, feladatukat sok esetben nem tudták megoldani. A bürokratikus vezetés azonban jelentős késésekhez vezethetett. Ha például a szigeteken állomásozó erők főparancsnoka több haderőnemet érintő kérdésekben kívánt intézkedni, úgy ezt jóváhagyásra fel kellett terjeszteni a honi területen székelő főparancsnokságnak. Ha jóváhagyták, intézkedését kiadhatta.

Az angol szárazföldi csapatok egységei és alegységei az egész háború alatt Nagy-Britanniától távol és berendezetlen hadszíntéren folytatták a harccselekményeket. A 24 nap alatt erősen átszegdelt terepen, bonyolult klimatikus viszonyok között, többségében támadó tevékenységet folytattak.

A hídfők elfoglalását többségében a sötét időszakban hajtották végre. A deszant kirakási körleteit jelentős távolságra választották ki az ellenség főerejéből. A deszantok kirakása során széleskörűen alkalmazták a demonstratív (megtévesztő) deszantokat, illetve a másodlagos irányokban a figyelem elterelő deszantokat.

A támadás rendszerint váratlanul, tűzelőkészítés nélkül és sötétben kezdődött. A továbbiakban azonban egyes irányokban a támadást tűzzel támogatták, lefogták a mélységben lévő argentin objektumokat, és tűztámogatással biztosították, hogy a támadó csapatok kijuthassanak a fontos útcsomópontokhoz és az argentin csapatok támpontjaihoz. Az első mozzanatban az utak mentén uralgó magaslatokat foglaltak el. A különálló támpontok elfoglalására harckocsikat, légvédelmi eszközökkel és tüzérséggel megerősített zászlóalj erejű harccsoportokat hoztak létre. Széleskörűen alkalmaztak helikopteres deszantokat és helikoptereket a személyi állomány és a nehéztechnika átdobására.

Az ellenség védelmi körletének áttörésekor kétlépcsős harcrendet alkalmaztak, az első lépcsőben kettő, a második lépcsőben egy zászlóaljat. A második lépcsők harcbavetését a légierő és a tüzérség tüzével biztosították. Légi deszantot általában éjszaka az ellenség által meg nem szállt szakaszon alkalmaztak.

Az Irak-Iráni háború szárazföldi harcászatának értékelése.

A háború első és második szakaszában a felek szárazföldi csapatai harcászatát a sablonos megoldások, az egyenes vonalak, az erők és eszközök nem megfelelő manővereztetése, a fegyvernemek rossz együttműködése jellemezték. A konfliktusok kezdetén a kétszeres erőfölényben lévő iraki csapatok frontálisan tevékenykedtek, nem alkalmazták a megkerülést, átkarolást az ellenség hátába való kijutás módszerét. Az iraki csapatok támadó tevékenységének alapvető hiányosságai a következők voltak: gyengén derítették fel az ellenséget és a terepet; nem összpontosították az erőket és eszközöket a főcsapás irányában; egy időben egymástól elszigetelt irányokban támadtak; rosszul szervezték meg az együttműködést; a parancsnokok és csapatok határozatlanul tevékenykedtek.

A konfliktus kezdeti szakaszában az irakiak alapvető támadási módja a menetből, az ellenség védelme szűk szakaszának áttörésével végrehajtott támadás volt. A támadásba való átmenetet a tüzérségnek és a légierőnek az ellenség ellenállási csomópontjai teljes lefogását célzó, folyamatos csapásai előzték meg. A csapások eredményeit azonban nem használták ki kellő időben, ami csökkentette a csapatok támadási ütemét és a kezdeményezés elvesztéséhez vezetett. Az ellenség peremvonalának megközelítésekor a BTR-ek és BMP-k a lövészfegyverek hatásos lőtávolságáig, kézigránát dobótávolságig közelítették meg az iráni állásokat, ami nagymennyiségű technika elvesztéséhez vezetett. Az iraki csapatok tartalékait és második lépcsőit nem vetették harcba a támadás kifejlesztésére, hanem az ellenlökések elhárítására használták fel.

Az iráni csapatok harcászatát a háború harmadik és negyedik szakaszában az a törekvés jellemezte, hogy a Khomeinit fanatikusan követő népfelkelők és az “iszlám forradalmi gárda” harcosainak tömegét felhasználva létszámfölényre tegyenek szert az ellenséggel szemben. Előfordultak olyan esetek, amikor a rendszerint első lépcsőben támadó népfelkelők és “iszlám forradalmi gárdisták” az aknamezőkön keresztül átjárónyitás nélkül rohamoztak. A reguláris csapatok az esetek többségében a második lépcsőben támadtak.

A konfliktus utolsó szakaszaiban az iráni parancsnokság figyelmet fordított a váratlanság tényezőjére, a csoportosítások rejtett növelésére, az éjszakai tevékenységre, a tűzelőkészítés nélküli támadásba való átmenetre, a különböző álcázási rendszabályokra. Az irániak széleskörűen alkalmaztak speciális rendeltetésű portyázó csoportokat, partizánosztagokat az iraki csapatok hátában. A portyázás során 2-3 nap alatt 40 km mélységig is eljutottak.

Az afganisztáni háború legfontosabb tapasztalatai.

Az afganisztáni háború szinte minden elemében más, mint az eddig tárgyalt helyi háborúk. Itt egy nagyon erős és tapasztalt hadigépezettel rendelkező szuperhatalom harcolt egy olyan ellenség ellen, amely kezdetleges fegyverzettel, komoly harci tapasztalatok nélkül kezdte meg a küzdelmet. A technikai lehetőségek között meglévő vákuum a későbbiek során sem szűnt meg, így erre a háborúra nem lehetnek érvényesek a korábban alkalmazott értékelési szempontok. Erősíti ezt a tényt az is, hogy erről a háborúról még aránytalanul kevés és bizonytalan információ, értékelés áll rendelkezésre.

Az Afganisztánban lévő szovjet kontingens állományába nyolc hadosztály és egy légideszant hadosztály, továbbá két KGB határőr dandár és más szakcsapatok tartoztak. A gépkocsizó lövész hadosztályok állományából kivonták a harckocsi ezredeket és a harcászati rakéta osztályokat, így tulajdonképpen a hadosztályok nem voltak teljesen feltöltve.

Az afgán kormányhadsereg létszáma a kezdetben 90 000 fő volt, majd dezertálások és a veszteségek miatt mintegy 40 000 főre csökkent. Az afgán fegyveres ellenálló erők létszáma 150-200 ezer fő között ingadozott. (A háború vége felé valamelyest csökkent.). Az afgán ellenállás lényegesen különbözött a második világháború utáni időszak más felszabadító erőitől, mivel nem rendelkezett egyetlen központtal, vagy olyan párttal, amely a hadműveleteket irányította volna. Az ország déli és délkeleti részében az ellenállás a hagyományos törzsekre és a völgyek lakosságára támaszkodott. Északon és északkeleten, az egyes településeken harckész partizán alakulatok (századok) tevékenykedtek, korlátozott körzetekben.

A szovjetek hadműveleteit elemezve megállapítható, hogy a 80-as évek első felében alkalmazott harceljárás nagyrészt sikertelen volt, 1986-ban és 1987-ben szovjet szárazföldi csapatok és légierő változtatott az alkalmazási módszereken.

1987 közepétől a szovjetek áttértek a különböző űrméretű tüzérségi lövegek szélesebb körű alkalmazására. Ilyenek voltak az M-69 típusú 76 mm-es hegyi tarackok; a 100 mm-es páncéltörő ágyúk; a D-30 típusú 122 mm-es tarackok; a 240 mm-es aknavetők, valamint a BM-27 típusú 220 mm-es sorozatvetők. A tüzérségi előkészítés után első lépcsőben általában az afgán, másodikban szovjet csapatok támadtak. Esetenként helikopter szállítású deszantokat vetettek be és a siker esetén támadtak csak a gépesített lövészcsapatok a területek megtisztítása és birtokbavétele céljából.

Az 1982-83-ban alkalmazott szovjet taktika, még a mudzsahedinek szerint is, nagyon hatásos volt. A deszant egységek a hegycsúcsokon és hegygerinceken landoltak helikopterrel, miközben a gyalogság a völgyekben nyomult előre harckocsik és páncélozott szállító harcjárművek támogatása mellett. Ez az összehangolt támadás kezdetben mindig sikeres volt. Az ellenség ugyanis nagyon nehezen tudott visszavonulni a növényzet nélküli tagolt terepen, és a helikopterek is mindig gyorsabbak voltak, mint a gyalogos mudzsahedinek, akiknek nem volt hatékony fegyvere a helikopterek ellen.

Rövid idő alatt kidolgozták azonban az ellenlépéseket. Először is folyamatosan ellenőrizték a valószínű deszant kirakási helyeket, főleg a magaslatokat. Erre a feladatra kisebb mozgó osztagokat szerveztek, akik azonnal támadni tudták a kirakott deszantosokat. Ezzel párhuzamosan a lehetséges leszállóhelyekre harckocsi aknákat telepítettek. Megtanulták továbbá azt is, hogy a völgyekben alacsonyan támadó Mi-24 HIND harci helikoptereket a hegycsúcsokon kell várni, és onnan lelőni.

Megszüntették az állandó nagy bázisok rendszerét, hiszen azokat a szovjetek gyakran bekerítették. Ezért inkább mozgó, kis és rejtett bázisok láncolatát alakították ki. Így sokkal könnyebb volt váratlan helyekről, váratlan időben rajtaütéseket végrehajtani. A szovjetek a váratlan támadások ellen kialakították az úgynevezett “biztonsági zónák” rendszerét, amelyeket a fontos bázisok, nagyobb városok és stratégiai fontosságú területek körül alakítottak ki. Ezekről a területekről még a polgári lakosságot is kiköltöztették, hogy könnyebben ellenőrizhessék az esetleges beszivárgásokat. Kabul körül például 3 kilométer széles zónát alakítottak ki. A mudzsahedinek azonban rövid idő alatt olyan rakétákat szereztek be, amelyekkel 8 kilométer távolságra is pontosan célba találtak.

A szovjet csapatok Afganisztánba érkezésekor a vezetés számolt az ellenség légi ellentevékenységével, ezért a vadászrepülők mellett légvédelmi erőket is szétbontakoztatott a területen. A kialakított helyőrségek és repülőterek körül a hadosztályok légvédelmi erőit helyezték el, míg a központi körzeteket önálló rakéta dandár oltalmazta.(21)

A szovjet vezetés, hogy megelőzze a légi incidenseket elrendelte, hogy repülőgépei a 10 kilométeres határ menti övezetbe nem repülhetnek be. Ennek a papíron világosnak tűnő rendelkezésnek a betartása azonban nem volt egyszerű feladat. A pilóták nem tudtak megfelelően tájékozódni hiányos repülési térképeik és a rosszul működő repülőirányítás miatt. Szinte állandósultak Pakisztánnal az incidensek. Nem egy alkalommal pakisztáni területre raktak le aknákat a szovjet, helikopteren szállított, műszaki csapatok, sőt pakisztáni területekre hajtottak végre légi aknásítást.

A pakisztáni repülők nagy előnyben voltak a szovjet, afgán gépekkel szemben, hiszen szinte felszállásuk után támadhatták a határ mentén járőröző gépeket. Jól ismerték a terepet, továbbá a határ mentén kiépített rádiólokációs rendszer és az irányító pontok rendszere is őket segítette. Leggyakrabban alkalmazott harcászati fogásuk a “lőj és fuss” volt. Az F-16-os pilóták könnyen visszamenekülhettek saját mélységükbe, illetve katapultálás esetén saját lakosságuk segített nekik minél hamarabb visszajutni egységükhöz. Ezzel szemben a szovjet és afgán pilóták 250-300 kilométerre voltak saját repülőterüktől és minden pillanatban támadásra számíthattak, hiszen az amerikai gyártmányú gépek rakétáit nagyobb távolságról lehetett indítani, mint a szovjet gépekét.

A közel hét esztendős afganisztáni háború ¾ amit helyenként a vietnami háború szovjet változataként is említettek ¾ a leghosszabb volt, amit a Szovjetunió fegyveres erői vívtak. 1987 elején már mintegy 40 000 főre rúgott a szovjet sebesültek és halottak száma és kb. 36 milliárd rubelbe került az ország számára a katonai konfliktus.  Ezt a számot messze felülmúlta az afgánok vesztesége. Afganisztáni részről mindösszesen kb. 950 000 fő volt a halottak és sebesültek száma. Itt a polgári lakosság súlyos veszteségeket szenvedett el. Továbbá közel négymillió fő volt kénytelen elhagyni az országot a hadműveletek következtében.

Összességében meg kell állapítani, hogy egy katonai szuperhatalom hadserege nem volt képes legyőzni a kevésbé jól szervezett, rosszul felfegyverzett, központi irányítással nem rendelkező afgán ellenálló erőket. A háború elvesztését és a nagy veszteségek miatti hazai nyomás hatását elismerő szovjet vezetés 1989. február 15-ig az utolsó katonáját is kivonta Afganisztán területéről.

Ez a háború klasszikus értelemben nem sok adalékkal gazdagította a hadművészet történeti kérdéseket, de mivel különleges körülmények között folyt és szinte egyedi harceljárások alkalmazását követelte meg, vizsgálatát minden tekintetben részletesen el kell végezni.

A 2. öböl háború néhány tapasztalata.

Az iraki csapatok augusztus 2-án 02.00-kor lépték át a határt és páncélos ékeik három irányból nyomultak be Kuvait területére. Egy 30 000 fős kontingens egyenesen a főváros, Kuvait City irányába tartott, hogy minél gyorsabban elfoglalja a fővárost és elfogja az Emírt. Ettől a lépéstől azt várta Szaddam, hogy így azonnal megtöri az esetleges ellenállást. Közben az iraki haditengerészet is a fővárost támadta.

Az iraki különleges csapatok rövid idő alatt elfoglalták a kuvaiti vezetési pontokat, így szinte megbénították a szervezett ellenállást. A kuvaiti csapatok menekültek. A légierő repülőgépei felvették a harcot a betörő ellenséggel, de már saját bázisaikra nem tudtak visszatérni, így a szomszédos ománi és szaúdi repülőtereken kerestek menedéket. Sikerült szaúdi területre menekíteni a korszerűbb harckocsikat is.(22) A világméretű felháborodás még Szaddam Husszeint is meglepte. Szaúd-Arábia azonnali amerikai segítséget kért, félve attól, hogy az iraki harckocsi betörnek területére is. Több ország a Biztonsági Tanács (BT) összehívását kérte és még a saját belső gondjaival elfoglalt Szovjetunió is fellépést sürgetett.

Az Egyesült Államok, szinte azonnal megkezdte két légi mozgékonyságú hadosztály átdobását a szaúdi-iraki, illetve a szaúdi-kuwaiti határ térségébe. Haditengerészeti egységeket irányítottak a körzetbe, ezen belül több repülőgép hordozót. Augusztus 7-én megérkezett Szaúd-Arábiába a Harcászati Légierő Parancsnokság kötelékéből több harcászati repülő század. Ezután csatlakoztak a franciák, akik a térségbe irányítottak egy haditengerészeti köteléket, élén a Clemenceau repülőgép hordozóval. Szeptember 16-án az ENSZ BT teljes blokádot rendel el Irak ellen. Október 7-én a kanadai légierő részei is parancsot kapnak, hogy németországi bázisukról települjenek át Qatarba.

November 29-én az ENSZ 1991. január 15-ig adott haladékot Iraknak, hogy Kuvait szuverenitását helyreállítsa. Ha ez nem történik meg, a határozat értelmében, az Egyesült Államok vezetésével megkezdik Kuvait katonai erővel történő felszabadítását. Ehhez tovább folytatták a térségbe történő átcsoportosítást és a hadműveleti csoportosítás kialakítását.(23)

A szárazföldi csapatok így összesen 600 000 főt tettek ki, ami 4 000 harckocsival és közel 3 700 tüzérségi löveggel egészült ki. A légierőbe több mint 1 800 repülőgépet vontak össze, amelyek török és szaúdi repülőtereken várták a feladatokat. Ez háromszorosa volt az iraki légierőnek. A haditengerészeti erőknél több mint 100 hajó, ezen belül 6 repülőgép anyahajó képezte a csapásmérő csoportosítást, amely messze felül múlta a szemben álló fél erejét.

A hadszíntéren elhelyezkedő iraki haderő szárazföldi csoportosítását kb. 450 000 fő és 4 200 harckocsi jelentette. Rendelkeztek továbbá az irakiak 60 “föld-föld” (SCUD) rakéta indítóállással, amelyek között önjáró indító állások is voltak.

A Sivatagi Pajzs és a Sivatagi Vihar Hadműveletek "Totális Erő Elve" jól működött a logisztikai és a harci-technikai biztosítás végrehajtása során. A tartalékból származó elemek nélkülözhetetlenek voltak. A szárazföldi támadás időszaka folyamán a logisztikai elemek a harcoló elemekkel együtt úgy haladtak előre, amilyen ütemben azok nyomultak előre céljaik felé. Az ütem pedig gyors volt, pontosan a korszerű páncélozott és gépesített fegyver rendszerek sebességének és terepjáró képességének köszönhetően.

Az Egyesült Államok és a koalíció számos jelentős előnyt élvezett, ezek az idő, a befogadó nemzet és a szövetségesek támogatása, a korszerű tengeri és légi szállítási adottságok, az érvényre juttatott gazdasági megszorítások, a légi és a tengeri fölény, az irakiak elhibázott erőltetett támadásai és a szakmailag hozzá nem értő iraki vezetés. Ezeknek a tényezőknek a fennmaradását a jövő hasonló természetű feladataiban nem várhatjuk el. A felmérések arra az eredményre vezettek, hogy a Szárazföldi Haderőnem rendelkezik azokkal a hadászati tartalékokkal, amelyek egy harcoló erő gyors felvonultatásához és fenntartásához szükségesek az elkövetkező jövőben.(24)

Meg kell említeni, hogy Szúd-Arábiában megfelelő kikötő és bázis lehetőségeit, és azokat a feltétlenül szükséges logisztikai biztosítási adottságokat, ¾ amelyekbe a légi és tengeri kikötők, valamint az úthálózat tartozik bele ¾ a helyszínen kell megteremteni, a manőverező erők harcba történő bevetésével egyidejűleg. Ezeknek az erőknek a hadműveleti területre olyan elegendő nagyságú ütőerővel és logisztikai biztosítással kell kiérkezniük, amely lehetővé teszi a megfelelő ellátó egységek és a készletek számára a hadműveletek folyamatos követését.

Az Öböl-háború értékelése után megállapítható, hogy a következő területek kiemelt jelentőséggel bírnak egy hasonló szintű katonai konfliktus esetén:

- alapos és részletes tervezés;

- pontosság az előkészítésben és a tervezésben;

- maximális álcázás és titoktartás;

- a meglepésből és a megtévesztésből adódó lehetőségek kiaknázása;

- valós információk időbeni továbbítása;

- a felderítő szervek önállósága;

- az éjszakai alkalmazás lehetősége minden területen.

Az összesített iraki veszteségek óriásiak voltak. A meglévő 4800 harckocsiból 3700-at, 2870 páncélozott szállító harcjárműből 2400-at, 3110 tüzérségi eszközből 2600-at vesztettek el. Élő erőben 100 000 halott és 84 000 fogoly volt a veszteség. Légi harcban, illetve a földön 90 repülőgépük semmisült meg, 122 pedig Iránba menekült. Az 594 betonfedezékben további 141 repülőgépet semmisítettek meg. Az iraki haditengerészet 34 hajót vesztett el.

A szövetségesek élőerőben 244 halottat és 894 sebesültet vesztettek. A technikai eszközök terén 31 repülőgép, 5 db M-1 és néhány M-60-as harckocsi mellett 13 helikopter jelentette a veszteségeket.

Jegyzet:

20. Úgy gondolták, hogy Chile kihasználva az argentin erők lekötöttségét, támadást indíthat a Beagle-szoros , illetve a Tűzföld ellen. Ezért legütőképesebb, legtapasztaltabb csapataikat ide csoportosították. A szigetekért tehát gyengén képzett, főleg újoncokból álló szárazföldi kötelék harcolt.

21. Az Afganisztánba vezényelt szovjet repülőcsoport 1980 elejére állt fel. Állományába összesen 52 db Szu-17 és míg 21 típusú repülőgép tartozott. A gépek az első időszakban főleg a szomszédos országok (Irán, Pakisztán) légierejének megjelenésére számíthattak. Érdekes módon ezek az összecsapások jelentették a legfontosabb légi háborús tapasztalatokat.

22.  Az Emírnek családjával együtt sikerült kicsúsznia az irakiak markából, időben elhagyta az országot. Valószínűleg ez is oka volt annak, hogy Szaddam kivégeztette néhány magas rangú tisztjét, köztük a vezérkar főnökét is. Az iraki csapatok szinte órák alatt kifosztották a kis országot, kegyetlenkedtek és kivégzésekkel toroltak meg minden ellenállást.

23.  A második világháború óta létrehozott legnagyobb légihíd keretében a Military Airlift Command (MAC) – katonai légi szállítás parancsnokság – gépei 1990. augusztusától, 1991. február 11-ig 13 000 bevetést hajtottak végre és összesen 445 000 főt, illetve 453 000 t anyagot szállítottak a meghatározott helyekre.

24.  A VII. hadtest ellátásának néhány jellemzője kitűnő képet adhat a logisztikai rendszer működéséhez. Az emlékezetes 100 óra alatt a robusztus erő logisztikája biztosította a hadtest előnyomulását. Több mint 8,7 millió gallon (1 gallon = 3,78 liter) hajtóanyagot, 580 000 élelmiszeradagot, 756 000 (1,5 literes) vizes palackot és 1,9 millió gallon ömlesztett vizet szállítottak a hadtest harcoló csapataihoz északra. A támadás második napjától kezdve naponta közel 50 000 tonna lőszer jutott el a csapatokhoz. Az utánpótlási útvonalak olyan hosszúak voltak, hogy az anyag mennyiséget, amire a harcoló egységeknek másnap szükségük volt, azt az oszlopokkal két nappal korábban el kellett indítani (szó szerint a holnapit tegnap előtt).

 

 

 

 
Naptár
2017. Június
HKSCPSV
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
<<   >>
 
Számláló
Indulás: 2005-12-26
 
A MAG TV FELVÉTELEI
 
The Árpád- Line
 
English version
 
De Arpad Lijn
 
Nederlandse
 
Publikationen
 
Studiums
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Linkajánló

www.bunkermuzeum.hu

www.klkf.gportal.hu

www.bazsalicska.gportal.hu

www.varak.hu

 

SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - TUDJ MEG TÖBBET SELENA GOMEZ MAGÁNÉLETÉRÕL, SZERELMÉRÕL, CSALÁDJÁRÓL, KARRIERÉRÕL!    *****    HA TE IS IMÁDOD A ZÖLD ÍJÁSZ VILÁGSIKERÛ SOROZAT ELBÛVÖLÕ SZERELMESPÁRJÁT AKKOR ITT A HELYED! MAGYAR OLICITY SITE    *****    The Vampire Diaries & The Originals szerepjáték - ha kedveled a sorozatokat és írni is szeretsz, ne habozz!    *****    Rendhagyó kedvezményt ajánlok Nektek, Te monhatod meg, hogy mi legyen az ára. Pl.: Születési, párkapcsoklati, horoszkóp.    *****    KÖNYVismertetõk, kötelezõ olvasmányok    *****    BOOKFANCLUB -> A könyvek birodalma elvezet a képzelet csendes világába!<<-BOOKFANCLUB    *****    Ingyenes, korlátlan képfeltöltés!!! www.kepfeltolto.eu    *****    Autista - Állatbarát - Homoszexuális - Intelligens - Kívülálló - Mûvészlélek - Segítõkész - Toleráns    *****    Portálépítés és portáldíszítés kezdõknek és haladóknak! Rengetek leírás, JavaScriptek , CSS ,HTML kódok,Design!    *****    HAT ÉVE ONLINE! - LÁTOGASS EL MAGYARORSZÁG EGYETLEN MÛKÖDÕ SELENA GOMEZZEL FOGLALKOZÓ OLDALÁRA! - HAT ÉVE ONLINE!    *****    A SZULTÁNA: HÍREK - KÉPEK - SOROZATISMERTETÕK - TÖRTÉNELMI INFÓK - ÉRDEKESSÉGEK MINDEN MENNYISÉGBEN A SOROZATRÓL    *****    Bûbájos boszorkák - Charmed - Extrák - Érdekességek - Cikkek - Interjúk - Bûbájos boszorkák - Charmed - Charmed -Játékok    *****    Itt a nyár! Kivirágzott a mályva és a pipitér! Hogy mit szólt ehhez a két virágmanó? Gyere, és olvasd el a Mesetárban!    *****    STITCHERS - Magyarország egyetlen oldala a természetfeletti krimi-drámasorozatról! A Stitchers sorozatot megéri nézni!    *****    Nézz Élõ live filmet gportalon. Klikk klikk klikk.    *****    Gréti. 23. Egyetemista. Chevelle. Rap. Jégkorong. Ottawa Senators. Jean-GabrielPageau. Írás. Olvasás. Blog. (:    *****    Élõ live mozifilmek. Ha szereted a filmeket, sorozatokat, meséket akkor itt a helyed!    *****    Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok    *****    ARIANA GRANDE TODAY - MAGYARORSZÁG EGYETLEN ARIANA GRANDÉVAL FOGLALKOZÓ HONLAPJA - TUDJ MEG RÓLA MINDENT    *****    KOSEMBLOG.GP//A MAGYAR "A SZULTÁNA" RAJONGÓI OLDAL//BY: KÖSEM// KOSEMBLOG.GP//MINDEN, AMI KÖSEM...