E-mail

szaboojj@gmail.com

 
Menü
 
PREZENTÁCIÓK
 
Tanulmányok
 
Erődítés történet
 
Kárpáterődítések
 
A Kárpát medence történelmi geopolitikai áttekintése

A Kárpát medence történelmi geopolitikai áttekintése.

 

Egy-egy térség katonaföldrajzi leírása igen fontos az adott ország szempontjából. A katonai tevékenység, függetlenül attól, hogy támadó, vagy védő jellegű, a terepen folyik. Így a számba vehető hadszínterek pontos és alapos ismerete, elemzése mindig is elengedhetetlen tényezője volt és lesz az országok katonapolitikájának. A hadszíntér-előkészítés nem háborús feladat, azt már békében el kell végezni. Az út- és vasúthálózatnak, a településszerkezetnek az ország védelmét is kell szolgálnia. A történelem folyamán minden nép arra törekedett, hogy településeit természetes akadályok – folyók, tavak, tengerek, hegyek, mocsarak – határolják. Ez nyújtott biztonságot az esetleges támadóval szemben.

Az első világháború végéig hazánk területe nagyjából egybeesett a Kárpát-medence területével. Őseink a honfoglalást követően mindent elkövettek annak érdekében, hogy az ország határai védhető, természetes vonalon húzódjanak. Így az ország keleti és délkeleti határai a honfoglalást követően viszonylag hamar a medencét övező Kárpátok fő hegyláncán állapodtak meg és közel ezer évig döntően ott is maradtak. Nem túlzás tehát, amikor ezeket a határokat emlegetve ezeréves határokról beszélünk. A két világháború közötti magyar külpolitika mindent elkövetett, hogy e határokból minél többet visszaszerezzen.[1]

A terület hadászati-geopolitikai vizsgálata két nagy jelentőségű és szinte egyedülálló tényt tár elénk. Egyik a hegyrajzi egység. A Kárpát-medencét a Kárpátok lánchegysége 1500 km hosszan koszorúzza Pozsonytól Orsováig. Élesen elkülönül a Cseh–Morva-medencétől, a Lengyel és Ukrán Alföldtől, Moldvától és a Havas-alföldtől. Egyes földrajzi kutatások szerint a Lajta-hegység és a Rozália-hegység is a Kárpátokhoz tartozik, a Kőszeg–Rohonci-hegy­vidék pedig maradványa egy, a Kárpát-medence középső részén emelkedett régi hegységnek, amely nem tartozott az Alpokhoz. Hegyrajzi egység látható tehát a Drávától a Kárpátokon keresztül a Dunáig.[2] A hegyrajzi egységből következik a másik tény: a vízrajzi egység. A vízrajzi térképen nincs olyan folyó, amely a Duna két kapuja, Pozsony és Orsova között idegen területről érkezne; kifelé is csak néhány jelentéktelen folyó tart.

Fentieknek az a hadászati jelentősége, hogy a támadó ellenségnek előbb fel kell kapaszkodnia a Kárpátok gerincére, és csak onnan kezdhet lefelé térnyerő hadműveleti akciókat. A trianoni határok ennek éppen az ellentétét mutatják. Környező ellenségeink két nagy helyzeti előnnyel rendelkeztek. Ők álltak a magasban, a folyók forrásvidékén, míg nekünk a Kárpátok elérése folytonosan felfelé irányuló harcot jelentett volna. Az ország belseje felé tartó folyóvölgyek egyúttal természetes utak is, ezért a belső vonalra szorított Magyarország támadását – bármely irányból – maga a földrajzi helyzet tette lehetővé. 1940-re ez hátrány kissé csökkent, de messze voltak még a Kárpát-medence természetes határai.

A Kárpát-medence egyes részei közül az Alföld geopolitikai jelentősége a legnagyobb: az ország belsejében, a központban fekszik, széles ívben fogják körül a felvidékek és a Dunántúl. Ellenséges támadás csak azok birtokba vétele után érheti. Helyzeti energiája, centrális elhelyezkedése folytán egyaránt uralkodó jellegű. A Kárpát-medence tökéletes természeti egységéből következik az Alföld vonzása, ami az ország egész területére érvényesül. A folyók és így a természetes útvonalak mind az Alföld felé törekszenek. központi terület tehát vízrajzi és közlekedéstechnikai szempontból is. Az Alföld összekötő kapocs a Felvidék, Erdély és a Dunántúl között. Uralkodó jellege azonban csak akkor valósulhat meg, ha az összes környező területek egy országhoz tartoznak. Ezért Magyarország olyan természeti egység volt, hogy abból akármely kis darab kiszakítása is messzemenő következményekkel járt. Idegen hatalom beékelődése egy ország testébe a terület nagyságát messze meghaladó arányú gazdasági, politikai és katonai erőket tart feszültségben. Az Alföld birtoklásának vitathatatlan geopolitikai feltétele, hogy a környező hegyvidékek ne legyenek idegen kézben; azok hovatartozásának hadászati jelentősége vitathatatlan. Az első világháborúban Magyarországot illetően az oroszok törekvéseinek elsődleges célja a Kárpátokon áttörve az Alföld elfoglalása volt. Budapest és Bécs elfoglalása onnan lett volna a legkönnyebb. A szerbek megsegítése a Balkánon, továbbá az évszázados orosz törekvés megvalósulása, a meleg tengerhez jutás, a Dardanellák kézre kerítése is csak innen kecsegtetett sikerrel. Az Alföld összekötő kapocs, egyben átjáróház a környező országrészek között. A trianoni békediktátumban elszakított Alföld-részek nemcsak mezőgazdasági szempontból voltak előnyösek új szomszédainknak. Északkeleten Munkács, Ungvár, Beregszász cseh kézre juttatása a csehek és románok közvetlen összeköttetését szolgálta.

A hegyvidékektől körülvett Alföldnek hadászati szempontból három gyenge pontja van. Az egyik északkeleten a Kárpátalja. Az Északkeleti-Kárpátok vonulata ugyan az Alföld és Podólia közé esik, de a hegylánc itt sokkal keskenyebb, mint máshol a Kárpátok vonulatán és könnyebben is járható. A másik gyenge pont délen van, ahol az Alföld idegen területtel határos. Ezen a nyitott résen, Báziás és Szabács között érték hazánkat a török támadások is. Az ország számára mindig rendkívüli veszélyt jelentett, ha a Balkán egy nagyhatalom birtokába került, mert Magyarország egy balkáni nagyhatalommal szemben sohasem lehetett semleges.

A harmadik gyenge pont nyugaton a Duna völgye Pozsonyon, Győrön, Komáromon át. A Balkán felé irányuló német expanzió útvonala évszázadokon keresztül itt vezetett Ez volt a német seregek útja már az Árpád-korban, a török időkben, de később, a szabadságharcaink idején is. Az Alföld e három gyenge pontjának meg­jelölése a magyar hadászat és geopolitika sarkalatos megállapításai közé tartozott. e három súlyvonalra mindig nyomás nehezedett. Századokon keresztül hol az egyik, hol a másik irány kötötte le a figyelmünket, sokszor mindháromra ügyelni kellett.

A németek már Szent István korában próbálkoztak betörésekkel a Dunántúl és Kisalföld peremvidékén, mely a német császárok hódító szándékai, majd a törökök hódításai és a Bécs elleni hadműveleti célkitűzések folytán a későbbi időkben is sok harc színtere volt.

Az északnyugati Felvidékre nehezedő geopolitikai nyomás a Cseh–Morva-medence és a Visztula völgye felől a legerősebb. E két irányban a fő védelmi vonal nem a hegyvidék Alfölddel határos része, hanem a határhágók térsége, továbbá a Vág és Hernád felső völgye. Mindenesetre ezt az országrészt érte történelmünk folyamán a legkevesebb külső támadás. A Felvidék gazdaságpolitikai szerepe is jelentős. A Tiszától nyugatra eső városok gyáripara a Felvidék nyersanyagai, a szén, a fa, a vas- és rézérc nélkül komoly hiányt szenved. A Felvidék és az Alföld gazdasági egymásra utaltsága ugyanakkor kölcsönös is: a Felvidék az Alföld nélkül szűkölködik élelmiszerekben. A Trianon előtti Magyarországon az Alföld az összes hegyvidékek közül a Felvidékkel forrt össze a legszorosabban; Erdély és a Kárpátalja messzebb volt. Nem csak a közelség és a gazdasági egymásra utaltság eredményezte azonban a szoros együttműködést. A Felvidék birtoklása alapfeltétele volt a Nagy- és Kisalföld védelmének.

A Kárpátalja különös jelentősége határvédelmi szerepében rejlett, gazdasági és népességi szempontból fontossága csekélyebb volt. Míg a Felvidéken szélesebb folyóvölgyek követik egymást, Erdélyben pedig még értékes, hatalmas belső medence is van, itt csak szűk völgyekben folyhat némi földművelés, igazi értéket csak nagy erdőségei jelentettek. Són kívül egyéb ásványkincse alig akadt. Mezőgazdasági szempontból erősen az Alföldre volt utalva, ezzel szemben cserébe keveset tudott adni. Gyáripara nem fejlődhetett olyan fokra, mint a többi hegyvidéki városokban. Szegényes gazdasági viszonyai a népesség számára is hatással voltak.

Ennek ellenére a Kárpátaljának nagy geopolitikai jelentőséget tulajdonítottak, mert elsőrendű határvidék lévén az ország természeti egységéből való kiszakítása súlyos veszélyt jelentett volna. Határvidéki jelentőségét földrajzi helyzete és topográfiája adta. Az északnyugati Felvidék csaknem Budapestig, Gyöngyösig, Miskolcig, Tokajig nyúlik, szélessége több mint 200 km. Erdély a Gyergyói- és Csíki-havasoktól Nagyváradig, Aradig, Báziásig több mint 300 km szélességű. Az északkeleti Felvidék, a Kárpátalja, Homonna és Huszt között ugyanakkor csupán 70-80 km. Az áttörési mélység tehát itt lényegesen kisebb. A galíciai földről támadó ellenségnek ilyen rövid utat kell csak megtennie, hogy az Alföldre jusson. Már a lerohanás ellen is védeni kellett. A közlekedés is könnyebb a Kárpátok ezen részén. Az Uzsoki-hágótól a Borsai-hágóig 5 vasút, 9 műút és 12 kevésbé gondozott út vezet rajta keresztül. A gerinceket számos horpadás, szoros tagolja és teremt kedvező lehetőséget közlekedéstechnikai szempontból.

Ezeréves történelmünk folyamán sok veszély fenyegetett ebből az irányból. Királyaink lengyel és orosz kapcsolatai is elősegítették hadaink hol békés, hol hódító szándékú átvonulását a szorosokon. Az 1241. évi tatár betörés döbbentette rá először az országot arra, hogy az északkeleti határvidék nem kimondottan biztonságos. Lengyelország felosztása után, 1772-ben, Galícia Ausztria birtokába került. Ebből Magyarország számára előny és hátrány is származott. Előnye az volt hogy Galícia az ország hadászati előterévé vált. A hadászati előterek lényegesen fokozzák a határok biztonságát. ez a tény hosszú időn keresztül nyugalmat és biztonságérzetet kölcsönzött, olyannyira, hogy éppen ebből következett a hátránya. a Kárpátalja jelentősége feledésbe merült, még az 1849-es orosz betörés sem oszlatta el ezt a túlzott biztonságérzetet Az első világháború véres kárpáti harcai hívták csak fel a figyelmet arra, hogy a Visztula, a Bug és a Dnyeszter völgyeiből induló támadások ott vezetnek keresztül az Alföld, és onnan tovább Nyugat-Európa, vagy a balkáni célok felé.

Erdély földrajzi szempontból önmagában is természeti egység. A belső medencét hegyvidékek koszorúzzák, a Kárpát-medence központjától pedig bármely más országrésznél nagyobb távolságra fekszik. Országúton Sepsiszentgyörgy 814, Gyergyószentmiklós 693, Marosvásárhely 618, Beszterce 514, Kolozsvár 445 km-re esik Budapesttől. A központtól való távolság bizonyos centrifugális hatást váltott ki, ez Erdély időszakos, önálló állami életének földrajzi oka. Önálló állami élete azonban e földrajzi adottság folytán még nem alakult volna ki, az abból fakadt, hogy az Alföld a török hódítás martaléka lett és így a keleti részeket elvágta a nyugatiaktól. A földrajzi és történelmi okok előidézte önállóság azonban a Kárpát-medence egyetemes élete szempontjából természetellenes. A többi földrajzi, gazdasági és egyéb ok is ellene szól. Erdély völgyei, útjai, folyói az ország központja felé tartanak. rá van utalva az Alföld mezőgazdaságára, és saját termékeit ott tudja a legjobban értékesíteni, ugyanakkor Erdély is nélkülözhetetlen az Alföld, legfőképpen a Tiszántúl számára.

A Dráva–Száva-vidéknél a Kárpát-medence határa nem a Drávánál, hanem a Szávánál kezdődik. A katonai határőrvidék jó része ezen a területen feküdt. Stratégiai szempontból a határőrvidék jó gondolat és célravezető volt: katonailag szervezett és fegyelmezett lakosságot állított szembe a török fenyegetéssel. A magyarság szempontjából azonban nagy hátránnyal járt, ugyanis szinte kiszakították az ország testéből, volt idő, amikor önálló tartományként kezelték. Az osztrákok idegen nemzetiségekkel rakták tele a területet. A Száva mentén Zimonyig horvát és szerb, Zimonytól Bukovináig pedig, a székely határőrvidék kivételével, román határőrezredek állomásoztak a területen.

A régi Magyarország területe tökéletes természeti és gazdasági egységet képezett, melyből egységes államterület keletkezett. Európának csak néhány országa – Anglia, Spanyolország, Itália és Franciaország – rendelkezett teljesen vagy túlnyomóan természetes határokkal. A történelmi Magyarország különleges földrajzi adottságát az jelentette, hogy határai körös-körül egyneműek voltak, mert hegyláncok vették körül, medence-formája miatt pedig geopolitikai tömörítő hatása minden más országénál erősebb volt. A tengeri határral összehasonlítva a hegylánc, az erdőöv éppen olyan szétválasztó hatású, mint az előbbi. A hegységi határ értéke azonban, a rá nehezedő geopolitikai nyomást tekintve, nagyobb. a technikai fejlődés révén ugyanis a tengeri határ hosszával egyenes arányban növekszik a geopolitikai nyomás. A hegységet nehezebb birtokba venni, előbb utat kell találni-építeni rajta. Az utat viszont könnyű eltorlaszolni, vagy lerombolni, ezért a hegyi határra nehezedő geopolitikai nyomás nem növekszik arányosan a hegység terjedelmével, éppen ellenkezőleg: fordított arányban áll annak tagoltságával, magasságával és a védelem kiépítettségének fokával.[3]

Az országot övező hegyláncok már a korai századokban erődítésre késztették őseinket. Fatorlaszok létesítésével, vízduzzasztás révén, kapu(hágó)szűkítés által alakították ki a honfoglalók a gyepűt, amely a legrégibb természetes alapú államhatár volt Európában. Bizánc, a Karoling, majd a Német Birodalom, a régi római elveket követve, a folyók mentén igyekeztek területet nyerni. Őseink, célszerűen, a hegységkoszorúban gyepűzték el magukat. Délnyugaton, a Száva-Alduna térségében csupán azért keletkezett folyóhatár, mert ott nincsen tömör, összefüggő hegylánc, és így széles völgyek által tagolt hegyfokokra kellett volna ülnie az államhatárnak.

Az államhatár nálunk nem esett egybe a néprajzi határral. néprajzi határok ugyanis ott alakulnak ki, ahol nagy területen érintkeznek a különböző nyelvek, ahol a szomszédos népességek és területek szorosan egymásra vannak utalva és nem szakíthatók szét. Az államhatárok csak ott lehetnek egyben néprajzi határok is, ahol az egyes népességek közötti kommunikációt természetes akadályok zárják el, mint például a Pireneusok Franciaország és Spanyolország között.

A geopolitika a XX. század első felében még friss, nem teljesen kiforrott, rendszerbe foglalt tudományág volt. A korabeli értelmezés szerint a geopolitika rokon a politikai földrajzzal, de az utóbbi inkább geográfia, a geopolitika pedig inkább politika, amennyiben a politikai földrajz a politikai cselekvés megszabta államhatárok között a földfelszínt kutatja, míg a geopolitika az államéletet boncolja, amelyet a földrajzi viszonyok befolyásolnak. A politikai földrajz tárgya egyes számú, a geopolitikáé többes számú, vagyis az előbbi rendszerint egyes államokkal, az utóbbi az államközi viszonyokkal, ha úgy tetszik, a nagytérség-szemlélettel foglalkozik.

 

Az 1939-40-ben visszatért területek katonaföldrajza

 

Hazánk 1940–1944-es határa az Északkeleti-Kárpátokban, pontosabban a Keleti-Beszkidekben „érte el” a történelmi határt Zemplénoroszi községnél, ahol észak-északkeletről egy rövid sávon Lengyelország németek által megszállt területével, egy hosszabb szakaszon pedig (1940-1941 júliusa között), a Máramarosi-havasok és a Keleti-Kárpátok találkozásáig, Keresztálló (Creteala) csúcsáig, a Szovjetunóval volt határos. Onnan a határ túloldalán már Románia terült el. A Radnai-havasoktól a Háromszéki-havasokig a határ délkelet felé haladt, majd a Musátó-csúcstól délnyugat, Kommandó községtől pedig nyugati irányban folytatódott. Az Olt és a Feketeügy összefolyása előtt, Kököstől északnyugati irányban, az Erdélyt ketté osztó vonal szabálytalanul követte a székely vármegyék határát Nyárádtőig, ahonnan északnak fordulva egy Kolozstótfalunál végződő, fordított U-alakú horpadás ékelődött be az ország testébe. Kolozstótfalutól enyhén északnyugati irányban Jádremetéig futott a határ, onnan északról követte a Király-erdő gerincének ívét, végül az Alföldön délnyugati irányt vett, és Kötegyánnál elérte a trianoni határt.

Magyarország határának hossza ezzel 3400 km-re növekedett, de még így is csak valamivel több mögöttes terület és lakos esett a határ 1 km-ére. Kedvezőtlen volt viszont, hogy az ország alakja a második bécsi döntés után lényegesen elnyúltabbá vált.[4] Az 1939 márciusában és 1940 szeptemberében „visszatért” területek határait három fő részre oszthatjuk:

1.) a fenti leírásban nem szereplő 84 km hosszú, észak-déli irányú Bajánháza – Zemplénoroszi szakaszra,

2.) az Erdős- és Keleti-Kárpátok vonulatán húzódó „történelmi szakaszra”, valamint

3.) egy, a Zágontól Kötegyánig húzódó, korábban soha nem létezett mesterséges határra.

Ha hadászati szempontból hasonlítjuk össze a második és harmadik pontban elkülönített határrészeket, hatalmas különbséget találunk. Az Északkeleti- és Keleti-Kárpátok magas hegyvonulatai mindkét irányból nagy előnyhöz juttatták a védekező felet. Erre a magyar katonai vezetés mindvégig számított is. Annál nehezebb volt a hosszú, ám kis mélységű „Észak-Erdély” védelme a déli irányból. Vizek, leszámítva az Olt egy rövid szakaszát, sehol nem képeztek természetes akadályt. A domborzati viszonyok a Sebes-Körös völgyében még kedveztek a védelemnek, de a Mezőséget kettészelő nyílt határ a támadónak kínált jobb lehetőségeket. A Székelyföldre nézve komoly veszélyt jelentett, hogy az ország többi részével egy mindössze 75 km szélességű nyak kötötte össze. A magyar javaslatok között korábban is szerepelt a Maros vonalán húzódó természetes és védhető határ, mint esetleges alternatíva Erdély felosztására. Ezt később is felvetették a románoknak,[5] de az elutasítás mindannyiszor egyértelmű volt.

Vízrajz

A térség legnagyobb része a Tisza vízgyűjtő területéhez tartozik. Kivétel csak az Olt, amely egyedül töri át a Kárpátok vonalán húzódó vízválasztót, a többi folyó az Erdélyi-szigethegység völgyeiben nyugat felé hagyja el az Erdélyi-medencét. A Tisza Rahótól akadályozza a hadműveleteket és áradáskor teljesen lehetetlenné teszi a hídverést. Folyásának sebessége Máramarosszigetig 2-3 km/h, onnan az Alföldig fokozatosan lassulva 0,5-1,2 km/h-ra csökken. A Tisza egyetlen áttörése Husztnál van. A márciustól júniusig tartó áradások, elsősorban a belvíz miatt, sokhelyütt vadvizes területeket hagynak maguk után, melyek a sűrű alföldi holtágakkal és lápos vagy füzes területekkel együtt erősen megnehezítetik a folyó megközelítését. Átkelésre alkalmas helyek a Tiszán a trianoni határig: gázlók Husztig, amelyek azonban a nagy vízsebesség miatt veszélyesek, vasúti híd Máramarosszigetnél és Hosszúmezőnél, illetve közúti és vasúti híd Királyhágónál. A Tisza a tárgyalt területen nem hajózható.[6]

A folyó jobb parti mellékfolyói a Kárpátalján a Nagyág, a Latorca és az Ung. A Latorca Munkácstól, az Ung Ungvártól jelentett komoly akadályt. A Tisza bal parti mellékfolyói Husztig a Visó és az Iza, amelyek több helyen gázolhatók ugyan, bár a Visó mélyen bevágott völgye megnehezítette a csapatmozgásokat. A Túr akkoriban jórészt szabályozatlan volt, mocsaras partjaival nehézségeket okozott az átkelni szándékozóknak. A Szamos Déstől számított katonai akadálynak, Zsibóig szűk völgyű hegyi folyó. Hídja kevés volt, de decembertől februárig gyakran járható jégpáncél fedte. A Szamos jelentősebb mellékfolyói a Kis-Szamos és a Kraszna. A Sebes-Körös, amely 1940-ben a Körösök közül egyedül eredt Magyarországon, Révtől volt akadály. Nagyváradig gyors folyású, hídja azonban sok volt, jobb parti mellékfolyója, a Berettyó, csak Szalárdtól volt szabályozott. A Maros a történelmi Erdély határán túlig hegyi folyó, de 1940-44 között csak Nyárádtőig, illetve a trianoni határtól folyt magyar területen. Akadályként az oláhtoplica-dédai áttörésben, majd Szászrégentől volt jelentős. Völgye az áttörést leszámítva jól járható, medre Szászrégennél és Radnótfájánál gázolható. A Maros mellékfolyói közül 1940-ben a Kisküküllő Kóródszentmártonig, a Nagyküküllő Székelykeresztúrig folyt magyar területen, addig az áradási időszakot leszámítva mindkettő gázolható volt. Az Olt Illyefalváig tartó szakasza Magyarországhoz tartozott, Bölöntől Köpecig a határt alkotta. Sok gázlója és áthidalása lévén akadályt csak hóolvadáskor jelentett.[7]

 

Domborzat

A kárpátaljai bevonulással és a második bécsi döntéssel visszaszerzett területek három tájegységre oszthatók:[8]

1. Az Alföld peremvidéke, amely a Nagyszalonta – Nagyvárad – Nagykároly – Szatmárnémeti – Beregszász – Ungvár vonal területsávját jelentette. E sűrűn lakott terület szervesen kapcsolódott a trianoni határvidékhez, a síkságokra jellemző jó hadműveleti lehetőségek voltak rá jellemzők.

2. Az Északkeleti-Kárpátok hegyvidéke, amely magába foglalta a:

a.) Keleti-Beszkidek keleti, magasabb szakaszát, melynek éppen e részén emelkedik a hegység legmagasabb csúcsa, a Rónahavas (Polonina Runa, 1482 m) és itt vezet át a Zemplénoroszi- (797 m), Lupkovi- (584 m), Uzsoki- (889 m), Vereckei- (841 m), valamint a hegység határát jelentő Lavocnei-hágó (850 m);

b.) a Máramarosi-havasokat, amelyek nyugatról keletre magas középhegységből 2000 m-t is elérő magashegységgé emelkednek. Jellemzői a mélyebb nyergek és utak hiánya, a nagy szélesség, a rossz járhatóság, a gyér lakottság és a zord éghajlat. Fontosabb átjárói a Wyszkowi-hágó (941 m), a Jabloncai- vagy Tatár-hágó (931 m) és a Borsai-hágó (1015 m), illetve

c.) a fővonulattal párhuzamosan futó Vihorlát-, Szinyák-, Borló- és Nagyszöllősi-hegység egymástól elszigetelt vonalát.[9]

3. Észak- és Kelet-Erdély, ezen belül:

a.) a Szilágysági hegyvidék, mely az Erdélyi-szigethegység legjárhatóbb része, bár a szakadékos mellékvölgyek és esőzéskor az agyagos talaj megnehezítik a csapatmozgást. Erdély három nagy „kapuja” közül kettő, a Szamos-völgye és a Sebes-Körös határolja;

b.) az Erdélyi-medence 200-300 m magas dombvidéke, mely nem jelent hadműveleti akadályt, végül

c.) a Székelyföld, amely az Erdélyi-medencén kívül a Kárpátok külső és belső vonulatából és a közte húzódó medencéből áll. A Keleti-Kárpátok az Erdős-Kárpátokkal a Borsai-hágónál érintkeznek. A Keleti-Kárpátok északi láncolata a Borgói-hegységtől a Radnai-havasokon, a Láposon, a Guntinon, a Kőháton és az Avason át a Szamosig ér. a sziklás, 1700 m átlagos magasságú Radnai-havasok a legmagasabbak. A keleti láncolat a Kelemen-havasokból (a Radnai-hágótól, 1257 m) és a Gyergyói-havasokból (a Gyimesi-szorosig, 686 m) áll, az utóbbi valamivel könnyebben járható, mélyen ülő szorosai (Tölgyes-szoros, 637 m, Békás-szoros, 565 m) az Erdély-Moldva útvonal ősi hegyi átkelői. A Keleti-Kárpátok déli láncolatát a Csíki-havasok (a Gyimes-szorostól az Ojtozi-szorosig) és a Berecki-havasok alkotják, amely utóbbinak azonban csak az északi része került vissza Magyarországhoz. A Keleti-Kárpátok külső vonulatát a belső vonulat hegységeitől (Görgényi-havasok, Baróti- és Bodoki-hegység) a Maros, az Olt és a Fekete-ügy völgye választja el.[10]

 

Éghajlat

A visszacsatolt területek éghajlatában a trianoni Magyarországéhoz képest a hegységek okoztak számottevő különbséget; a történelmi Magyarország északkeleti és keleti területein a kelet-európai, kontinentális hatás is jobban érvényesül. az erősen tagolt kárpátaljai és erdélyi országrészt változékony és szélsőséges időjárás jellemzi. Az éghajlat tárgyalásánál is igaz, hogy az Alföld északkeleti peremvidéke, az Erdélyi-medence és a Kárpátok vonulatai más-más jellegzetességet mutatnak.

a.) Az évi középhőmérséklet az Alföldön a legmagasabb (+10-11 ˚C), ami elsősorban a hosszú nyári forróságnak tudható be. Igen nagy az éves hőingadozás (24-26 ˚C, illetve 50-55 ˚C[11]) itt a legtöbb az évi napos órák száma is (1900-2000 óra). 1940-ben is az Alföld volt Magyarország csapadékban legszegényebb része, visszatért részein átlagosan 400-500 mm esett évente.[12] A csapadékhiány különösen a nyári hónapokban nyomasztó, amikor száraz északkeleti szelek uralkodnak, amelyek kellemetlen porviharokat okozhatnak. Télen a mozgást is akadályozó hófúvások alakulnak ki.

b.) Az Erdélyből visszaszerzett részeken az év minden évszakában valamelyest alacsonyabb volt az átlaghőmérséklet (+9-10˚ C), a napi hőingadozás ott is az alföldihez hasonlóan nagy volt, és éves viszonylatban is (24-26 ˚C, illetve 50–55 ˚C). A nyár és a tél Erdélyben egyaránt csapadékosabb, de annak megoszlása egyenetlen. A medencék csekély csapadékmennyiségét (500-600 mm) a hegyvidék ellensúlyozza (800-1200 mm). A tél hóban gazdag, ami a szállítási problémák miatt megnehezítheti az ellátást.[13] A fagyos napok száma negyvennel is több lehet, mint az Alföldön. Erdély két száraz szele közül a híresebb a hideg északkeleti Nemere, a másik a meleg, délkeleti, Vöröstoronyi-szél. Mindkettő a folyóvölgyek mentén áramlik tovább, miután bejutott a Kárpátok horpadásain.

c.) A történelmi Magyarország legcsapadékosabb vidéke az Északkeleti-Kárpátok volt,[14] helyenként 1500 mm körüli éves mennyiséggel. e zord vidéken, ahol több mint 200 fagyos napot számolnak évente, a száraz és kellemes ősz a hadműveletekre leginkább alkalmas évszak. Az októbertől márciusig tartó, hóban gazdag telet (200 cm is lehet a hótakaró!) hirtelen beköszöntő rövid tavasz követi, mely a gyors olvadás miatt áradásokkal fenyeget. A nyár viszonylag meleg, hűvös éjszakákkal, az évi középhőmérséklet +8 ˚C. A tárgyalt területek közül itt a legkisebb az évi hőingadozás (20-22 ˚C illetve 50 ˚C alatt), itt a legkevesebb a napos órák száma is (1600 óra/év alatt). nyáron az északkeleti szelek uralkodnak, melyek télen délnyugatival váltakozhatnak.

 

Népesség

A második bécsi döntést követően hárommillió lakóval gyarapodott Magyarország. A visszacsatolt területek népsűrűsége jóval alatta maradt az 1939 márciusa előtti magyar államénak, így a megnagyobbodott országban már csak 84,4 főt számláltak négyzetkilométerenként az 1937-es 100-hoz vagy az első bécsi döntés utáni 98,9-hez képest. összlakosságának etnikai arányai alapján Magyar­országot mind 1940-ben, mind 1941-ben nemzetállamnak lehetett tekinteni, mivel a magyarok aránya meghaladta a 75 %-ot.[15]

Észak-Erdélyben a magyarok vallási megoszlása is eltért a nemzet egészének átlagától. A reformátusok és más protestánsok többségben voltak a katolikusokkal szemben. Kárpátalján a zömében görög katolikus ruténok mellett igen magas volt az izraeliták aránya is. abban a korszakban, amikor az emberek közösségtudatában minden más kötődést elhomályosított a nemzeti érzés, a vallási hovatartozás katonaföldrajzi jelentőségéről megoszlottak a vélemények.

 

Közlekedés

Magyarország az 1939-ben és 1940-ben visszaszerzett területeken nagyjából azokat a utakat és vasutakat kapta vissza, amelyeket 21-22 évvel korábban elveszített, újak építésére nem sok példát lehetett találni, ilyen kivétel volt például a Visó-völgyi vasút. A korabeli katonai szakértők megállapításaiból az tűnik ki, hogy a román területeken még a közutak karbantartása is elmaradt.[16]

Amíg a trianoni ország összeköttetése Kárpátaljával, kiváltképp 1940 őszétől, jó volt, az Erdélyt megosztó déli határ szeszélyesen kanyargó vonala rendkívüli nehézségeket okozott. A legnagyobb közlekedési problémát a Székelyfölddel való vasúti összeköttetés hiánya jelentette: a Marosvásárhely és Kolozsvár közötti vonalszakasz, az úgynevezett „Göring-has” területén,[17] Romániánál maradt. Amíg át nem adták a Dédát és Szeretfalvát összekötő sínpárt, a Székelyföldre menő és onnan érkező teljes személy- és teherforgalmat a Beszterce és Szászrégen közötti országúton kellett lebonyolítani.[18] Ez az út ráadásul, a határhoz való közelsége miatt, hadiszállítások útvonalaként csak ideiglenesen jöhetett számításba. A határ mellett futott a Nagyvárad – Kolozsvár vasúti fővonal és a vele párhuzamos műút is, ami katonailag használhatatlanná tette a gyér hálózat legfontosabb szakaszát.

 

Gazdaság

A helyzet a gazdasági viszonyok tekintetében sem volt sokkal ígéretesebb. A nagyobb hozamú szénbányák, vasérc- és földgázlelőhelyek Romániánál maradtak.[19] A térség négy jelentősebb nehézipari központja közül három (Kolozsvár vegyipari, Nagyvárad vegyipari, Szatmárnémeti vas- és fémipari, Nagybánya ércbányászati és fémipari termelésével emelkedett ki), a határ vészjósló közelében helyezkedett el. Nagy nyereség volt viszont a Kárpátalja és Erdély hatalmas erdeinek faanyaga, és az ismert, nagy hozamú sóbányák, Parajd, Aknasugatag, Désakna termelése. Még a viszonylag szerencsés helyzetben lévő élelmiszeriparról és textiliparról is csak annyi mondható el, hogy kapacitása elegendő volt az önellátáshoz.

A mezőgazdaság szinte minden területén behozatalra szorultak az újonnan visszakapott területek. A helyi termésátlagok az időjárásnak, a rosszabb minőségű termőföldnek és az elmaradottabb termelési technológiának köszönhetően messze a trianoni területekéi alatt maradtak. A helyben rendelkezésre álló hús- és zsírmennyiség sem fedezte a térség szükségletét, annak ellenére, hogy az 1940-es Magyarország juhállományának több mint 90 százalékát e területen tartották.

A második bécsi döntéssel visszakerült erdélyi területek a problémák ellenére erősítették a nemzeti öntudatot és a gazdasági növekedés területén is komoly előnyöket jelentettek. Mindezt valamilyen formában meg kellett védeni. A bevezetőben idéztem Hárosy Teofil gondolatait: csak a támadás hoz győzelmet. Mégis ősi tapasztalat, hogy a védő majdnem minden esetben erődít, mert gyengének érzi magát. Ha nem erődít, az ellenség dolgát könnyíti meg. Márpedig Magyarország a trianoni békediktátum által megszabott katonai tiltások miatt meglehetősen gyenge volt. A katonai tiltások sem a hadsereget, sem a magyar hadiipart nem engedték fejlődni. Voltak ugyan elképzelések a haderő fejlesztésére, de 1927-ig az ellenőrzések, annak megszűnte után az 1929/33-as gazdasági válság következményei szabtak gátat a hadsereg-fejlesztési elképzeléseknek.

1936-tól adódott némi lehetőség a modernizációra és csak 1938-tól, a győri program meghirdetése után nyílt mód a haderő teljes felfegyverzésére. A Darányi Kálmán miniszterelnök által meg­hirdetett „győri program” egymilliárd pengőt szánt a haderő fejlesztésére és az ország védelmi képességeinek növelésére.

az elmúlt évezredek háborúit tanulmányozva láthatjuk, hogy a katona kezébe kard és pajzs kell. A támadás és a védelem egymástól függően, egymásra hatva fejlődött. a mozgó hadseregek mellett a legrégebbi időktől fogva várak, erődítmények garantálták (római limes), illetve próbálták garantálni (kínai nagy fal) az országok biztonságát. A XX. századra a korszerű támadó fegyverzettel felszerelt haderő töltötte be a kard, az erődítés pedig a pajzs szerepét, ami felfogja az ellenség esetleges csapásait.

 



[1] Az 1938-as első bécsi döntés által visszajuttatott terület a magyar etnikai tömb határaihoz igazodott, az északi határok nem lettek sokkal védhetőbbek. A Kárpát­alja visszahódítása volt az első olyan lépés, amikor az ezeréves határok egy része visszakerült. A második bécsi döntéssel, 1940-ben, ez tovább növekedett.

[2] Kovátsay István: Hadászat és geopolitika. MKSZ 1943. 6. sz. 443-451. o.

[3] MKSZ 1943. 6. sz. 245. o.

[4] Zentay István: A második bécsi döntés katonapolitikai jelentősége. MKSZ 1941. 1. sz. 45. o.

[5] 1943 júniusában Bánffy Miklós tárgyalt Maniuval, eredménytelenül. Magyarország története 1919-1945. (szerk.: Ránki György) Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. 1094. o.

[6] Somogyi Endre: Magyarország és környező államainak katonai földrajza. 2. kiadás. Jakab M. H. Könyvnyomdai műintézet, Budapest, 1930. 58-60. o.

[7] Somogyi, 160-169. o.

[8] Zentay, 37. o.

[9] Somogyi, 69-74. o.

[10] Somogyi, 184-190. o.

[11] Az előbbi adat a januári és júliusi középhőmérséklet, utóbbi a szélső értékek közötti eltérést mutatja. Közép-Európa atlasza, Kartográfiai Kiadó, 1978 49-58.o.

[12] Ehhez hasonlóan kevés csapadékot csak a Székelyföld medencéiben mértek.

[13] 1940. szept. 2-án a HM beadványa arra figyelmezteti a vkf-t, hogy még a havazások beállta előtt meg kell alakítani a Székelyföldön elhelyezett 1000 ember és 1500 ló 7 hónapos ellátmány-készletét. Hadtörténelmi Levéltár (a továbbiakban HL) VKF 1. oszt. B/236/2. sz.

[14] Ez a körülmény közrejátszott abban is, hogy Teleki Pál miniszterelnök személyesen is nagyon fontosnak tartotta a Kárpátalja visszaszerzését, mivel régóta foglalkoztatták a hegyi víztározók építésének lehetőségei. Rónai András: Térképezett történelem. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1989. 193-194. o.

[15] Magyarország történeti kronológiája. (Szerk.: Benda Kálmán) III. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983. 997. o.

[16] Zentay, 42-43. o.

[17] Az Erdélyt kettéosztó, a második bécsi döntéskor 1940-ben megrajzolt mesterséges határvonalban Nyárádtőtől egy Kolozstótfalunál végződő, fordított U-alakú horpadás ékelődött be az ország testébe, a kissármási földgázlelőhely német érdekeltsége miatt. Korabeli szóhasználattal ezt a beékelődést nevezték „Göring-hasnak”, vagy „Ribbentrop-könyöknek.”

[18] A VKF többször is kénytelen volt határozott utasításokban szabályozni az útvonal forgalmát. A bevonuláskor és azt követően a gyalogmenetet például csak éjszaka engedélyezték, hogy a motorizált járművek időben elérhessék rendeltetési helyüket. A IX. hadtest válaszleveleinek határidejét a szokásos egy hétről kettőre emelték. HL HDM B/236. 6 sz. mikrofilm-lap.

[19]Mint ismeretes, a kissármási földgázlelőhely miatt, amelynek kitermelésében erős német érdekeltség volt, még a határ is – Magyarország számára előnytelenül – kitérőt tett.

 
Naptár
2017. Július
HKSCPSV
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
<<   >>
 
Számláló
Indulás: 2005-12-26
 
A MAG TV FELVÉTELEI
 
The Árpád- Line
 
English version
 
De Arpad Lijn
 
Nederlandse
 
Publikationen
 
Studiums
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Linkajánló

www.bunkermuzeum.hu

www.klkf.gportal.hu

www.bazsalicska.gportal.hu

www.varak.hu

 

Gyere és nézd meg a lovas és állatos blogom.Különbözõ érdekes történetekkel és sok friss blogbejegyzéssel.Jó nézelõdést!    *****    Ünnepi minijáték vár rád! Kattanj rá, küldd be a megoldást, és NYERJ! =)    *****    Az ASZTRO-suli mindenkit Szeretettel vár. Tanuld meg az asztrológiát a saját horoszkópod elemzésével -TELJESEN INGYEN!    *****    A csillagjövõ asztrológia portálon akció! Születési horoszkóp + 3 év elõrejelzés + Párkapcsolati elemzés 2000 Ft. katt!    *****    Szereted a humort, jó zenéket? Szeretnél ilyen mûsorban részt venni? Keress oldalamon!    *****    "Revealing the truth is like setting a match on fire. It can bring light or set your world on fire." | PROJECT D.C.    *****    PROJECT DC egy futurisztikus-disztópikus SZEREPJÁTÉK! Bármikor szívesen látjuk a csatlakozókat!    *****    Ne maradj le semmirõl, értesülj elsõ kézbõl a Selena Gomezzel kapcsolatos hírekrõl! Hat éve várja a látogatókat az oldal    *****    Református exmisszus-gyakornok, jégkorong, izomautók, rap zene. Igen, ez mind én vagyok! Hogyan? Nézz be és megtudod! :)    *****    Szeretsz írni? Lenne egy jó témád, amit megosztanál másokkal? Akkor kattints, és nyerj egy vendégposztot nálam! :)    *****    Kedveled Ian Somerhaldert? Odáig vagy a szépséges színésznõért, Nina Dobrevért? Kattints! Nem csak TVD rajongóknak!    *****    Szeretsz filmet nézni? Akkor itt a helyed! Nézz filmet facebook messengeren. Klikk ide!!!!    *****    MAYFLOWER / egy májusban született lány blogja / MAYFLOWER / egy májusban született lány blogja / MAYFLOWER    *****    DESIGN KÉSZÍTÕT KERESEK! 100 KREDIT ÉS MEGJELENÉS JÁR ÉRTE! DESIGN KÉSZÍTÕT KERESEK! 100 KREDIT ÉS MEGJELENÉS JÁR ÉRTE!    *****    ***Egy blog. Egy lány. Egy élet.*** Ðzsí blogol. *G-PORTÁL KÖZÖSSÉGMENTÉS ugyanitt. Ha hiányzik a régi közösség.*BLOG***    *****    Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok    *****    Nézz filmet facebook messengeren!!!! Klikk! Klikk!    *****    ONMYMIND \\ EGY ÁTLAGOS SRÁC BLOGOL MINDENRÕL AMI ESZÉBEJUT \\ ZENE, CIKKEK, KRITIKA? KATTINTS ÉS OLVASS MOST KEDVEDRE    *****    **********Rengeteg AKCIÓ! Vegyszermentes kozmetikmok és bio mosó és tisztítószerek, munkalehetõséggel! ***********    *****    OKTATÁS INGYENESEN az ASZTRO-suliban, Asztrológiai tanácsadás BECSÜLET KASSZÁS alapon! Fordulj hozzám bizalommal!