bunker
Naptár
2022. Január
HKSCPSV
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
<<   >>
 
E-mail

szaboojj@gmail.com 

 
Tartalom
 
Prezentációk
 
Élményeim
 
Erődítés történet
 
Tanulmányok
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Számláló
Indulás: 2005-12-26
 
A mánteleki \\kastély\\

A mánteleki „kastély”

 

A mánteleki „kastély” egy szabálytalan kereszt alakú egy emeletes épület Dabas mellett, Belsőmántelek területén, nem messze az erdészháztól. A siralmas állapotú, omladozó vakolatú, beszakadt tetejű ház öregebb fákkal van körbe véve, melyek valószínűleg egy régebbi ültetés maradványai. A „kastély”, ami inkább csak udvarház, önmagában is rejtély, mert nem találni a forrásokban sem konkrét építtetőt sem tulajdonos birtokos családot. Régi térképeken sem látható, amelyeken tucatjával vannak feltüntetve majorok, tanyák.

Az első katonai felmérésen a térképészek Mántelket „Szálláschen” néven rögzítették. Ezzel jelezve azt is, hogy katonai felvonulás esetén nem szabad figyelembe venni. A második katonai felmérés a Magyar Királyság területén 1819–1869 között zajlott, ekkor még nem volt látható a „kastély” a térképszelvényen, ám a dombhoz vezető út már be volt rajzolva, a „kis erdő” is szürke színnel ugyan , de jelezve van.


Internetes portálok némelyike arról tudósít, hogy a mánteleki „kastély” a XIX. század második felében épült, tulajdonosa gróf Nemes János volt. „A Nemes család több fontos pozíciót töltött be akkoriban. A mánteleki birtokán egy felsődabasi Balogh dolgozott. […] Balogh Sándor volt a kocsisa, Balogh István a mészárosa.”[1] Sajnos forrásmegjelölést nem találunk, így ezen az úton nem lehet elindulni további információkért. Az azonosítás sem egyszerű dolog, mert Mántelek igen kiterjedt volt, így ez volt a neve Felsődabas és Sári közötti területnek is. Dr. Nemes János gróf majorja tehát nem a mánteleki pusztán, hanem Felső Dabastól északra a Belső Mánteleki major lehetett.A harmadik katonai felmérésen a térképészek egy kis kápolnát rögzítettek, ami lehetett egy egyszerű kereszt is ami akkoriban állhatott a puszta uralgó magaslatán. Az 1941-es felmérés készítői egy egyszerű téglaépületet jelöltek ugyanazon a helyen, méretarány nélkül.

„A kommunizmus alatt a mánteleki kastély az államé volt.” Egykor itt lakók arról is beszámoltak, hogy a Felsődabasi Állami Gazdaság használta a kastélyt, szolgálati lakásokat alakítottak ki benne. Az ekkori átalakítások nyomai ma is láthatók. A rendszerváltás után a Pick major tulajdonosa vette meg, de sajnos az épület enyészik.” Olvasható az említett internetes portálon. Nem derül ki azonban, hogy a Pick major tulajdonosa nem a Pick szegdi szalámigyár, hanem Pick Róbert vállalkozó, előtte katona, vezérőrnagy, Göncz Árpád köztársasági elnök szárnysegédje, katonai irodájának a vezetője. Az sem derül ki, hogy kitől vette meg a kastélyt, ha egyáltalán megvette.„Az államosítás után a birtokot a Fehérakác TSZ felszántotta. Ezelőtt út vezetett a kastélytól a Zentai utcán keresztül a mai Quattro vendéglőig, ezt az utat nevezték Gróf-töltésnek. Akkoriban rabgazdaság volt a vendéglő helyén.” Forrás ehhez az információhoz sem tartozik, ám némi kutatás után kiderült, hogy a gazdaságot az Igazságügyminisztérium bérelte rabgazdaság céljára a Dunamelléki Református Egyháztól, ami az alsó besnyői területet tulajdonosa volt. A Gróf-, vagy Grófi-töltést a mocsáron át sem építtethette az ifjabb Nemes János gróf, mert az a harmadik katonai felmérésem már szerepel és a rajta vezető föld út a Nándor-házhoz (Bagolyvár-major) és a Külső Mánteleki majorhoz vezet. A Nándorház név árulkodik arról, hogy ez a két major gróf Nemes Nándoré lehetett, amit eladott a jászberényi közbirtokosságnak, így a töltést is ő építtethette. A harmadik katonai felmérés 1869-1887 között készült, ifjabb Nemes János gróf pedig csak 1889-ben született a székelyföldi Hídvégen.

A Nemes grófok

Mint már említettem, a ma élő adatszolgáltatók úgy emlékeznek, hogy a mánteleki „kastélyt” Nemes János gróf építtette, hogy mikor, arra vonatkozóan adatot nem tudtak szolgáltatni. Nos nem is olyan egyszerű, mert a Nemes grófok dabasi története igen bonyolult. Megkíséreltem minél több adatot összegyűjteni a grófi Nemes családról.

Magyarország történelme során számos család élt „Nemes” vezetéknévvel. Ezek Nagy Iván 1861-ben Pesten kiadott „Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal” című munkájának VIII. kötetéből megtudhatjuk, hogy

- a beharfalvi Nemes család Liptó és Ung vármegyékben birtokoltak és ott töltöttek be hivatalokat, így Dabashoz nem volt közük;

- a bálintfalvi Nemes család Turóc és Árva vármegyékben, egy másik, előnevet nem viselő Nemes család Trencsén, Zemplén, Ung és Máramaros megyékben rendelkezett birtokokkal. Veszprém és Komárom megyében is volt egy Nemes család, akik csak a 18. század elején nyertek címeres levelet III. Károly királytól;

A hidvégi gróf Nemes család Erdély legrégebbi családjainak egyike, a gróf Mikó családdal egy közös törzsből ered, így szintén székely származású. 1257-ben IV. Béla királytól kaptak földet és nemességet.

Kempelen Béla: „Magyar nemes családok” című munkájának, 7. kötete is megemlékezik, a nemes (hidvégi) grófokról.[2]

E szerint a Kálnoky és hidvégi Mikó családokkal közös eredetű ősrégi székely család, aminek tagjai Erdélyben mint előkelő méltóságok viselői tűntek ki. – A grófi rangot Nemes Ádám ítélőmester, valamint gyermekei 1755-ben kapták. Nemesi előnevüket lakhelyükről, Hídvég faluról kapták.

Hídvég (románul Hăghig) falu Romániában, Kovászna megyében Sepsiszentgyörgytől 16 km-re nyugatra, a Székelyföld és a Barcaság határát képező Olt folyó jobb partján fekszik. Nevét a Földvárra menő útnak az Olton itt átívelő hídjáról kapta.

Az erdélyi Hídvégen annak ellenére, hogy a Nemes és a Mikó család ősi fészke volt, jóformán semmi sem maradt fenn az ősiséget bizonyító építészeti emlékek közül. Az 1977-es földrengés után a régi kastélyok maradványait is lebontották. mindössze a család sírkápolnája látható ma Hídvégen.

 

Hidvégi ifj. Nemes János gróf Felső-Dabas és Sári földesura

80 éve, az 1939. június 10-ére összehívott országgyűlés felsőházába, az örökösjogú főrendi családok képviselői által választott felsőházi tagként meghívást kapott Felsődabas és Sári község nagybirtokosa, Nemes János (1889-1970) gróf is.

Szerencsére az akkori felsőház háznagyi hivatala igen aprólékosan dolgozott. Az 1939. évi június hó 10-ére összehívott országgyűlés felsőháza tagjainak a név és lakjegyzékét is közreadta, no azért nem elkapkodva a dolgot, csak 1941novemberében. A jó munkához idő kell, tartja a közmondás.

Hidvégi ifj. Nemes János gróf ebben a névsorban, mint felsőházi póttag szerepel 13. magával. A címjegyzék akkurátusan feltüntette a gróf lakhelyét és telefonszámát is. Amennyiben Sári és Alsó-Dabas birtokosa volt, úgy gondolnánk, hogy itt lakott, vagy talán a fővárosban. Nos a „lakjegyzék” szerint „hidvégi Nemes János nagybirtokos Kunszentmiklóson lakott a Fő út 9. szám alatti lakásában, telefonszáma: 352-332 volt. Ilyen telefonszám Kunszentmiklóson nem volt, így ha itt tartózkodott a megye 20-as számát kellett kérni a telefonközpontostól, mert a gróf lakhelye nem Kunszentmiklóson, hanem Tass közelében Szenttamáspusztán a Nemes kastélyban volt. a 6 jegyű telefonszám a Budapest, VI. kerület Dorottya utca 1. szám alatti lakásában csengett.

Mivel semmi kötődése nem volt sem Dabashoz, sem Sárihoz, így az ő fonalát nem bogozzuk tovább. Az ifjabb Nemes János rövid életrajzát is közreadta a felsőház háznagyi hivatala. Eszerint: „hidvégi Ifj. Nemes János gróf 1889. május 16-án született Hídvégen (Háromszék megye). Apja az 1905. november 21-én elhalt János gróf, volt országgyűlési képviselő, anyja Bethlen Polixénia grófnő volt. A 2. sz. brassói huszárezred tartalékos hadnagya [1916-tól főhadnagya]. Sokáig lakott szülei bodolai birtokán. 1916. június 10-én hívták meg a főrendiházba. Az összeomlás után elhagyta Erdélyt s felsődabasi, sórii [sári]és tassi (Pest megye) birtokán gazdálkodik. A Dömsöd-pataji Dunavédgát társulat alelnöke.A felsőháznak volt még egy hidvégi Nemes János tagja, az országgyűlési névjegyzék szerint az „idősebbik”, aki Jász-Nagykun-Szolnok megyei birtokos volt és Kunhegyesen lakott, míg Budapesten a VI. kerület Liszt Ferenc tér 7. számú bérleményében lakott, telefonja nem volt. Ő a családot alapító Nemes Ádám dédunokájának, Nemes Vincének (1830–1896) Szolnok megyei birtokosnak volt a fia.

Sári és felsődabasi birtokait unokatestvérétől gróf Nemes Nándortól örökölte, aki az első világháborúban huszárhadnagyként 1914. november 30-án, Borosnya községben hősi halált halt. A hagyatékot a dunavecsei királyi járásbíróság 1915. november 17-én tárgyalta, és végrendelet hiányában jóváhagyta az oldalági örökösök egyezségét, mely a tassi és felsődabasi birtokokat gróf Nemes Jánosnak juttatta.

Mindezekből nem derül ki, hogy a mánteleki „kastélyt” gróf Nemes János építtette volna. Bár a szájhagyomány hozzá köti a „kastély” építését, de erre vonatkozóan nincsenek megbízható adatok. A visszaemlékezők emlegettek egy közbirtokosságot is, amire vonatkozóan nem volt ismeretük. Zavaró tényező ez esetben az is, hogy Mántelek területe ekkoriban még Sári és Felsődabas közötti területre és Felsődabastól északra Alsó-Besnyő (ma Dabas-Besnyő) területére is kiterjedt. Tehát gróf nemes Jánosnak itt lehetett a majorsága, a harmadik katonai felmérés térképén Belső Mánteleki major néven. A ma Sárihoz tartozó Mántelek pusztát még gróf Nemes János elődjének az édesapja id. gróf Nemes Nándor (1835-1894) császári ezredes adata el a jászberényi közbirtokosságnak 1888-ban. Tehát azt a területet, amin ma a „kastély” áll, gróf Nemes János nem örökölhette, mert a terület más tulajdona volt. A grófi töltést is Nemes Nándor építtethette, hogy a filoxéra járvány (1875 és 1897 között) után a homokos talajba sikeresen tudjanak szőlőt így bort termelni. A mánteleki szőlő ma már nincs meg.

Mántelek 1888-tól a jászberényi közbirtokosság legelője volt.

Nézzük, mit tudunk a közbirtokosság itteni működéséről. A közbirtokosság intézménye nem jászberényi, de még nem is csak jászkunsági sajátosság. A rendszer lényege, hogy a földingatlan tulajdonosai közösen használnak (pl. legeltetésre), művelnek egy adott területet meghatározott elv és módszer (pl. nyílhúzás) alapján felosztva azt.[4]

A jászkunsági, így a jászberényi közbirtokosságot valamikor az 1850-es évek elején hozták létre. Önkormányzati testülete egy százfős bizottság volt, aminek tagjai felerészt a legtöbb adót fizető birtokosok közül kerültek ki, felerészt választott közbirtokossági képviselők voltak. 1878-ig a városi és a közbirtokossági vagyon nem volt elkülönítve. A jászberényi közbirtokosságot 1949-ben az akkori Rákosi hatalom feloszlatta.

A jászberényi Városvédő Egyesület egyik alapító tagja Baráth Miklós mindig nosztalgiával szólt a jászberényi közbirtokosságról és persze Mántelek pusztáról, ugyanis Baráth Miklós négy éves koráig ott élt szüleivel. Az édesapja volt az utolsó pusztagazda[5] a jászberényi közbirtokosság mánteleki pusztáján.

Jászberényben a 18. században (és előtte is) nagyméretű, külterjes állattartás folyt. Már a török időkben is jelentős létszámú vágó állatállományt hajtottak a tőzsérek (marhakereskedők) Jászberényből és környékéről a nyugati országok városaiba.

A jászsági és kunsági települések a távolabbi pusztabirtokokat bérbe adták, a közelebbieket a hatóságok saját kezelésben tartották, s ezeken majorsági gazdálkodást folytattak, de a földet közösen művelték a lakosok évente 3-6 napot dolgoztak e célra – főmunkaidőben.

A távolabbi puszták nagy kiterjedésű legelőin legelőgazdálkodást folytattak, a jászberényiek itt legeltették nagy létszámú állatállományukat. Tavasszal kihajtották, ősszel pedig vissza, és a város körüli ólaskertekben teleltették őket.

A lakosság növekedésével megengedték a kitelepülést Lajosra, Mizsére (ma Lajosmizse) és a fél Benére (ma Ladánybene).

A 19. század közepére a Jászságban, így Jászberényben megnövekedett az elszegényedett lakosok igénye a közföldek felosztása iránt. Az 1840. évi XXX. törvénycikk intézkedett a jászsági és kunsági földek tagosításáról.

1850-51-ben kezdték meg a tagosítás előmunkálatait. 1888-ban megvásárolták Mántelek és Ürbő [Bugyi község határában] pusztabirtokokat, mintegy 2.850 kataszteri holdas területtel. A két pusztáért 133.400 Ft-ot fizettek gróf Nemes Nándornak, az akkori tulajdonosnak. Ezen összeget kölcsön útján tudták előteremteni. E két távoli pusztát külterjes állattartásra, szarvasmarhacsordák és ménesek legeltetésére használták.

A korabeli iratokból kitűnik, hogy a mánteleki legelő már nem volt elég jövedelmező, mert a 19. század második felében szarvasmarha tenyésztés vonatkozásában fajtaváltás történt. A magyar szürke állományt lecserélték, nagyobb hús- és tejhozamú állománnyal felváltották fel, és létrejött az istállózó szarvasmarha tenyésztés is. Az állomány csökkenése magával vonzotta azt is, hogy a legeltetési szezonban kevesebb állatot hajtottak ki a pusztai legelőkre. Ez azonban a közbirtokosság gazdálkodását megingatta ugyan, de jövedelmezősége nem nagyon csökkent.

A 2850 kh[6] kiterjedésű ürbői és mánteleki puszta megmaradt s ezt továbbra is legeltetés céljaira hasznosították. A pusztán folyó munkák szervezését az ott lakó pusztagazda irányította. Az első pusztagazda Koncsik Pál volt. 1892-ben őt Terenyi István követte. Az ekkor készült átadás-átvételi jegyzőkönyv szerint majorszerű központ volt a pusztán. A majorban tiszti lak (a pusztagazda lakása) irodával, kukoricagóré, ököristálló, hodály, gépszín, borjúistálló, alsó cselédház, cselédlak két család részére, kovácsműhely, istálló 9 lóra (hídlásos). Sertésól, külső pince, gyümölcsös kert 20 db oltott csemetével, külső gulyáslakás, külső akol, 3 db kút, közkutak a pusztában, nem kevés szalma és takarmány.

Az épületek mind nádtetősek, a lakások egy kivétellel két szoba konyhásak, kemencével és beépített „sparhelt”-tel (cselédlakások is). Az átadás-átvételi jegyzőkönyv mellett az épületek elhelyezkedése és alaprajza nem található meg, valószínűleg nem is volt ilyen.

Mántelken a városból oda lehajtott, a gazdák tulajdonát képző, főleg növendék állatok legeltetése történt, valamint kismértékben majorsági gazdálkodás[7] is folyt. A „kastély” lehetett a majorság központja. Az 1910-es évek elejétől az intenzív állattenyésztésre való áttérés következtében a legelőre hajtott állatok száma csökkent. 1910-ben még 1200-1300 szarvasmarhát legeltettek Mántelken, a következő évben pedig már csak 850-et, de 1943-ban már 613 szarvasmarhát és 6 lovat, a Mántelek környéki gazdák pedig 189 szarvasmarhát és ugyancsak 6 lovat.

A legeltetésért fűbért kellet fizetni. A közbirtokossági tagoknak kevesebb, a nem birtokossági tagoknak pedig magasabb volt a tarifa. A lehajtás Szent György napja környékén történt. Jászberényben volt a gyülekező, és onnan hajcsárok hajtották le az állatokat Mántelekre[8]. Lehajtás közben a településeket elkerülték, földutakon mentek. Az útba eső legelőket időnként „megcsapolták”, az itatást pedig az egyes határokban a legelőkön lévő közkutakban oldották meg. Éjszaka valahol egy tisztáson megaludtak, s másnap folytatták útjukat. Két napig tartott, míg odaértek.

A legelőről történő visszahajtás Szent Mihály napja körül, vagy ha a legelő korábban elfogyott, korábban történt, ami a száraz nyarak alkalmával gyakran előfordult.

Az 1940-es években feltűnően sok ökröt hajtottak le Mántelekre legeltetni, hogy amíg nem volt rájuk szükség ne kelljen őket otthon etetni. Amikor meg szükség volt a munkájukra, hazahajtották őket.

A Mántelken folyó munkákat a közbirtokosság által megválasztott pusztagazda irányította és fogta össze. Megbízatása általában három évre szólt, de ezt meg lehetett hosszabbítani. Megbízatási ideje alatt családjával együtt kint lakott a pusztán, az úgynevezett tiszti lakban. A közbirtokosság teljhatalmú képviselője volt, ő fogadta fel a gulyásokat és béreseket, ő irányította és szervezte a házi gazdálkodást, s végezte annak számadását a gazdasági felügyelő által megadott utasítások szerint. Nyilvántartotta a lehajtott és hazahajtott állatokat, biztosította a közös állatállomány téli takarmányszükségletét, megszervezte és irányította a pusztán folyó összes munkafolyamatokat, egy szóval felelős volt mindenért.

Fogadta az ellenőrzésre érkező személyeket és beszámolt az adott évben az addig elvégzett munkáról. 1939 és 1945 között a pusztagazdai feladatokat Baráth Miklós (1901-1972) látta el. Hat évig lakott kinn a pusztán, fizetésként 15 kh illetményföldet kapott, melyen azt termelt, amit akart, és annyi állatot tarthatott, amennyit a 15 kh föld terméséből el tudott tartani. A dinnyetermesztést Baráth Miklós honosította meg Mántelken, mely oly jól sikerült, hogy a termést Németországba tudták exportálni. A háborús viszonyok között ez jó bevételt biztosított a közbirtokosságnak. Ugyancsak lépéseket tett a gyümölcstermesztés megvalósítása felé, 3 kh gyümölcsöst telepített.

A második világháború után a háborús károkat a közbirtokosság gyorsan kiheverte és életképesnek bizonyult. Az 1945. évi földreform után Bugyi, Dabas és Sári földigénylő bizottságai 645 kh-at osztottak ki az igényjogosult lakosok között.

1945 után pusztagazdát már nem neveztek ki, az ottani gulyások vezetője volt ezzel a feladattal megbízva. A háború után a szántóföldi művelésre használt területet 1947-ben 2/3-os, 1948-ban pedig feles bérletre adták ki. A közbirtokosság a második világháború által okozott károkat gyorsan kiheverte, működése továbbra is életképesnek bizonyult. 1947-ben már 163 jászberényi és 346 Mántelek környéki állat legelt a pusztákon.

A közbirtokosság 1949-ben Sári határában 2231 katasztrális hold földdel rendelkezett és épületingatlanai is voltak Mánteleken, úgymint tiszti lak, 3 istálló, egy pajta, 2 szolgálati lakás, 3 „zuhatag kút”[9]

A közbirtokosság megszüntetéséről Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Közigazgatási Bizottsága adminisztratív intézkedéssel döntött, földingatlanai a magyar állam tulajdonába kerültek, ami a terület egy részét a Felsőbabasi Állami Gazdaság kezelésébe adta, másik részét kisajátították katonai lőtér céljára, harmadik részén pedig a dabasi Fehér akác Mg. Tsz. gazdálkodott.


A mánteleki kastély téglái

A „kastély” építtetőjének kilétére továbbra sem találtam megbízható adatokat, így az építés idejéből próbálunk következtetni a terület tulajdonosára. A „kastély” mai kutatói már többször lefényképezték azt a nyomatos, vagy másként a gyártó jelével Az általam, a pincében talált téglát én is lefotóztam, így a stilizált „K” és „T” betűk jól látszanak.

A Kerámia Téglagyár KT jelű tégláinak bélyegéből kiindulva magállapítható, hogy a mánteleki „kastély” 1891 után épült. Ennél jobban nem lehet leszűkíteni az építés időpontját, mert arra nincs adat, hogy a Kerámia Téglagyár pontosan mikor és meddig használta ezeket a téglabélyegzőket. Az is lehet, hogy egy időben többféle vetőládát használtak, többféle mintával. Az 1891-es évszám, azaz a gyár alapítása ez esetben azért fontos, mert bizonyítja, hogy nem Nemes Nándor gróf építtette a mánteleki „kasélyt”, mert a terület 1888 óta a jászberényi közbirtokosság tulajdonában volt. Hogy a mánteleki téglán lévő bélyeget mikortól és meddig használta a téglagyár, arra vonatkozóan nem találtam adatot.A Kádár József által a kőbányai téglagyárakról írt dolgozatában ez olvasható a kőbányai Kerámia Téglagyárról: „Magyar Kerámiai Gyár Rt. Alapíttatott 1891-ben. Kezdetben a Gyömrői út 63. szám alatt, a Gergely utcáig terjedő telken, egy körkemencével és néhány épülettel működhetett a téglagyár, amellyel a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, az Angol-Osztrák Bank és a Wiener Bankverein 1891-ben a Magyar Kerámiai Gyárat alapította. Ez később tűzálló és különféle tégla árukat, samottot, keramitot és színes burkolólapokat gyártott.”[10]


Gróf Nemes Nándornak volt saját téglagyára a kastély közelében, így nem volt szüksége arra, hogy Kőbányáról hozasson téglát. A saját gyártású téglát ráadásul a saját téglabélyegzőjével látták el, amin jól látható a nagy N betű, fölötte a stilizált korona.További adalék lehet a közbirtokosság mellett, hogy a Tasstól észak-keletre elterülő Szenttamáspusztán a hidvégi gróf Nemes család építtetett kastélyt.[11] A szenttamási kastély felépítése gróf Nemes Nándor (1835-1894) császári és királyi ezredes, országgyűlési képviselő nevéhez fűződik, az építkezés az 1860-as évekre tehető. Nándor gróf ebben a kastélyban halt meg 1894-ben, ezután fia örökölte, majd annak 1914-es hősi halála után unokaöccse, Nemes János cs. és kir. főhadnagy kezére került a 4200 holdas uradalom, mely egészen 1945-ig az ő tulajdonát képezte.


Amennyiben a mánteleki kastélyt ő építtette volna, saját bélyeggel ellátott téglákat használnak. A közbirtokosság viszont felhasznált minden fellelhető építőanyagot, hogy felépítse a pusztabíró tisztilakását és a majorság épületeit Mántelken. Így kerülhetett ide valahonnan bontott téglaként az az IP jellel ellátott nagyméretű falazótégla is, amit a nyugati határ melletti Szakony községben gyártottak.


A „kastély” mai állapota

A mánteleki „kastélyt”, a szabálytalan kereszt alakú egy emeletes épületet Dabas-Sári mellett, Belsőmántelek területén, a 117 méter magas homokdombon a szájhagyománnyal ellentétben nem az ifjabb gróf Nemes János építtette vadászkastélynak, hanem a jászberényi közbirtokosság a mindenkori pusztabíró tisztilakásának és a majorsági gazdálkodása központjának. Ennek ellenére a „kastély”, ami inkább csak udvarház, továbbra is rejtély marad, mert nem találni a forrásokban sem konkrét építtetőt sem konkrét tulajdonost, mindössze az adatok összevetésével, kizárásos alapon lehetett az építés nagybani időpontját meghatározni.



[4] Jászberény története a reformkortól az 1930-as évekig. Főszerkesztő: Pethő László. Jászberény, 2015.

[5] Az Alföldön a nagyhatárú városok külső, pusztai legelőin a 18. századtól 1945-ig a legelőrendtartásért felelős személy. Hivatalát a várostól vagy a legeltető gazdaságoktól kapta. Legtöbb esetben olyan jómódú gazda volt, aki legelőjoggal bírt és birtoka a legelő környékén volt. Fizetést ritka esetben kapott, inkább meghatározott számú saját vagy idegen állatot ingyen legeltethetett.

[6] A kataszteri vagy katasztrális hold (jele kh) terület mértékegység. Túlélte a metrikus mértékrendszer bevezetését, földnyilvántartási használatát csak 1972-ben szüntették meg (1972. évi 31. tvr.), de a használatból a megszokás miatt csak lassan kopott ki. Egy kataszteri vagy katasztrális hold 1600 négyszögöl, ami 0,575464 hektárral vagy 5754,64152861 négyzetméterrel egyenlő. Egy hektár 1,7377 katasztrális holdnak felel meg.

[7] A majorság a nagybirtok igazgatási központja, valamint a gazdálkodás folytatásához legszükségesebb munkások lakóhelye. Általában falutól, várostól távol, külterületen épül a nagybirtok vagy nagybirtokrész azon pontján, amely erre természeti és közlekedési adottságainál fogva legalkalmasabb. A tanyától elsősorban az különbözteti meg, hogy a tanya paraszti létesítmény, a paraszti gazdaság központja, a majorság pedig nagybirtokhoz kötődő településforma. A majorság legtöbbször adminisztratív épületek, nagyméretű istállók, magtárak, 4–8 családot is befogadó lakóházak együttese. A majorságbeli épületek általában nem alkotnak utcát. Kerítetlenül, szabad térségben állnak.

[8] Jászberény és Mántelek távolsága a településeket elkerülve kb 60 kilométer volt. Tehát napi 10-12 órás menet esetén két nap alatt le lehetett érni.

[9] Serleges, láncos vízemelő szerkezet, amit ásott kutakra szereltek, ezzel meggyorsítva a vízkivételt.

[10] Kádár József : Kőbányai téglagyárak. Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006) https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_KOHI_Evk_13 (Letölve: 2021. 08. 15.)

[11] https://www.kastelyok.com/adatlap.php?details=29

[12] Pecsétes tégla adatbázis. https://pecsetestegla.hu/kereses.php#kereses (Letöltve 2021. 08. 15.)

 

 
CONTENTS
 
 

FARKASMETAL--LAKATOS MUNKA-HAIDEKKER HÁLÓ - FARKASMETAL- HULLÁMRÁCS KAPU,KERÍTÉS-FARKASMETAL-LAKATOS MUNKA    *****    Sok olvasmánnyal,szoftverekkel,horoszkóp megrendelési lehetõségekkel vár a CSILLAGJÖVÕ ASZTROLÓGIA PORTÁL,csak kattints!    *****    CRIMECASESNIGHT - bûntényekkel foglalkozó oldal - CRIMECASESNIGHT    *****    --farkasmetal---Lakatos munka-haidekker kerítés---farkasmetal---haidekker kapu----farkasmetal----Lakatos munka-haidekker    *****    Minden egyben a SKAM sorozatokról - friss hírek, folyamatosan bõvülõ MAGYAR FELIRATOS tartalom - SKAM SKAM FRANCE WTFOCK    *****    Egy horoszkóp elemzés sok rendkívül fontos információt tartalmaz, ezért fontos, hogy megrendeld. Tedd meg minél elõbb!!!    *****    A horoszkóp fontos jelzõrendszer,amit vétek nem használni.Rendeld meg Te is,tudd meg a lehetõségeid a következõ 3 évben!    *****    and i know now that this world will never be enough for me    *****    Blog, regények, hangulatok, zenék, vagyis minden, ami egy kicsit én, egy kicsit Nova-Time    *****    Blog, regények, hangulatok, zenék, vagyis minden, ami egy kicsit én, egy kicsit Nova-Time    *****    Semmiben sem nyilvánul meg olyan világosan az emberek jelleme, mint a játékban.    *****    Az életben a játék az egyetlen dolog, ami komoly.    *****    ÚJRA NYITVA A SKAM ONLINE - gyere és nézd kedvenc Skam sorozataid magyar felirattal - SKAM SKAM SKAM SKAM SKAM SKAM SKAM    *****    Várod a karácsonyt? Szeretnél gyorsan ünnepi hangulatba keveredni? Akkor itt a helyed! karacsony.gportal.hu KATT IDE!    *****    Jövõ, szerelmi ügyek, pénzügyek, karrier: a kártya válaszol! Tarot kártya elemzés karácsonyi ajándéknak is! Norina Tarot    *****    I am afraid of what I'm risking if I follow you Into the unknown    *****    Ne menj elõttem, lehet, hogy nem tudlak követni. Ne gyere mögöttem, lehet, hogy nem tudlak vezetni. Gyere mellettem és..    *****    Simonyi ingatlan Találd meg álmaid otthonát! Simonyi ingatlan Találd meg álmaid otthonát! Simonyi ingatlan Debrecen    *****    Lájkoljátok a Filmes alakítások véleményezése Facebook-oldalát! Szavazásokkal, interaktív játékokkal várlak titeket!    *****    Filmes alakítások véleményezése! Olvassatok kritikákat színészi alakításokról!