E-mail

szaboojj@gmail.com

 
Menü
 
PREZENTÁCIÓK
 
Tanulmányok
 
Erődítés történet
 
Kárpáterődítések
 
Cikkek /magyar/
Cikkek /magyar/ : XIX. századi életrajzok

XIX. századi életrajzok

Szabó József János  2005.12.26. 13:43

Magyarország a 19. században többször is sorsforduló elé érkezett. Mit lehetett és kellett tenni mit és hogyan tettek elődeink. Erről szól a 19. század néhány magyar történelmi főszereplőjének az életrajza. Nem mindennapi emberek nem mindennapi dolgokat éltek át, életük tehát sok érdekességet, nem egyszer különösséget is ígér.

Magyarország a 19. században többször is sorsforduló elé érkezett. Mit lehetett és kellett tenni mit és hogyan tettek elődeink. Erről szól a 19. század néhány magyar történelmi főszereplőjének az életrajza. Nem mindennapi emberek nem mindennapi dolgokat éltek át, életük tehát sok érdekességet, nem egyszer különösséget is ígér.

JÓZSEF NÁDOR

(1776-1847)

Amikor Mária Terézia unokáját, József főherceget tizenkilenc évesen mint királyi helytartót 1795. szeptember 20-án Pesten és Budán országra szóló fénnyel fogadták, még nem tudta, hogy a következő fél évszázad magyar történelmét mint a király után következő legfőbb országos méltóság éli végig. Feladata az uralkodócsalád birodalmi érdekeinek a képviselete lett volna, de mivel kötelességeinek komolyan vételére nevelték, ennek teljesítése közben vált magyarrá. József nádor ugyanis Itáliában, Firenzében született 1776-ban, ahol édesapja, a későbbi II. Lipót császár és király tizenegy évig uralkodott. Tizenhat gyermeke közül József a kilencedik volt a sorban.

Az apa, II. Lipót tudatában volt a nevelés fontosságának. Az egészséges táplálkozás, a természetes életmód, délelőtt-délutáni testmozgás mellett a gyerekeknek egy-egy mesterséget is meg kellett tanulniuk. József a kertészetet választotta. Később alcsúti birtokán is nem ritkán egyszerű öltözékben ásóval, kapával ment le a kertbe és ápolta növényeit.

Előtérben természetesen a tökéletes udvari emberré nevelés állott. Ehhez elsősorban széles körű nyelvtudás kellett. A hivatalos és a tudományos élethez a latint, a társas érintkezésért a franciát, az olaszt, és a németet kellett elsajátítania.

Sírokkal szegélyezett életútja

1792-ben édesapját, rá két és fél hónapra édesanyját temették el. Újabb három év múltán, 1795 nyarán egy váratlan családi tragédia változtatta meg a tizenkilenc éves József további életét. Bátyja Sándor Lipót, Magyarország akkori helytartója, a pirotechnikusi mesterséget tanulta ki apja kívánságára. Július 10-én délben a laboratóriumban óriási robbanás történt. Negyven órát kínlódva Sándor Lipót főherceg belehalt súlyos égési sebeibe.

Így Ferenc császár József főherceget nevezte ki magyarországi helytartójának. A napóleoni háborúk miatt szükséges volt, hogy a magyar országgyűlés katonát, pénzt, élelmiszert szavazzon meg a birodalom számára. Cserében Ferenc beleegyezett, hogy a kinevezésén alapuló helytartóságot a választott nádorsággal cseréljék fel. 1796. november 12-én az országgyűlés a húszéves József főherceget Magyarország nádorává választotta.

A franciák katonai sikerei létében fenyegették a Habsburg-birodalmat, ezért meg kellett erősíteni a franciaellenes szövetséget Oroszország megnyerésével, és ezért József nádornak orosz feleséget választottak. Kiszemelt menyasszonyába egy csapásra beleszeretett. A tizenöt éves szelíd, kedves Alekszandra Pavlovna nagyhercegnő műveltsége és nyulánk, szőke szépsége megigézte a nádort. Az ifjú pár boldogsága azonban másfél évet sem tartott. Szülei és bátyja után 1801 márciusában néhány órát élő kislányát és feleségét gyászolhatta. Negyvenévesen házasodott ismét. Német felesége, a szép Hermina hercegnő mindössze két évig volt megértő asszonya. Ikrei (Hermina és István) születésekor meghalt. Az ifjabb Hermina, bálványozott lánya is csak huszonöt évet élt, József megélte az ő halálát is.

A reformkor nádora

A mérhetetlen fájdalom ellen feladataiba vetette magát József nádor. Oroszországi útjain a diplomáciai bonyodalmakba belekerülve rálátott a bécsi kormányzat hibáira és ügyetlenségeire. Ez önállóvá tette és nem vált Bécs végrehajtó eszközévé, nem fogadott el utasításokat.

Nádorsága ötven éve alatt tizenegy forró hangulatú rendi országgyűlést tartottak. József mint nádor mindegyiken ott ült a felsőtábla elnöki székében. Helyzete nemegyszer igen kényes volt, de kimeríthetetlen volt türelme az ellenvélemények meghallgatásában, különös képessége volt hogy a kérdések leglényegesebb vonásait ragadja meg. Ez tekintélyt biztosított számára, amit alátámasztott a jogtudományban való jártassága és történelemtudása.

A magyar rendek jogait Béccsel ellentétben sohasem akarta csorbítani, akik a hadkiegészítési vitában, szinte minden egyes katonát számba vettek. A jó szándékú, tisztének megfelelni akaró József nádort az udvari körökben gúnyosan Rákóczinak nevezték, mert az ő szemükben rebellisnek (lázadónak) számított. Egyik tanácsosa titokban igyekezett befeketíteni őt bátyja, a császár előtt: A bécsi rendőrség pedig azzal vádolta, hogy nem engedte tovább a magyarországi titkos ügynökök jelentését.

József nádor az intrikák ellenére nem hátrált meg. Az 1807-es országgyűlésen Vay Miklós tábornokot felszólalása után, amelyet a király megsértésének tekintettek, rangjától megfosztották. József nádor már másnap közbelépett, kimondva, hogy a királynak nincs közvetlen hatalma az üléseken elhangzottak tárgyában, az országgyűlés rendjéért a nádor felel, az ő dolga, hogy szükség esetén megtorló eszközöket alkalmazzon. Vayt végül visszahelyezték rangjába.

1825-ben az elsők között követte Széchenyi István felajánlását a Tudományos Akadémia pénzalapjának a megteremtésére, s arra törekedett, hogy családja is magyarnak mutatkozzon. Nagy visszhangot keltett, hogy az 1826-os újévi fogadáson felesége a hódoló rendeknek magyarul válaszolt.

Népszerűsége egyedül az 1830-as évek második felében rendült meg, amikor Bécs megpróbált leszámolni az ellenzékkel. Wesselényi Miklóst, Kossuth Lajost és az országgyűlési ifjakat elfogatta. József nádor konzervativizmusától messze állt Wesselényiék gyökeres változásokra törekvő politikája.

Pest szépítője

Sokat jelentett az ország számára az is, ha nem is koronás fő, de királyi vérből való nádor lakott újra és állandóan a budavári királyi palotában. Mondják, hogy kevéssel halála előtt József nádor az ablakhoz vitette magát, hogy még egyszer lássa Pestet, melynek a szépítéséért annyit tett. Pestnek és Budának ideérkeztekor együtt sem volt 30 000 lakosa. A következő ötven évben ez a szám megnégyszereződött. Ebben nem kis szerep jutott József nádornak.

1804-ben kezdeményezte Pest rendezését és szépítését. A tervezést Hild János építészre bízta. 1810. szeptember 5-én azonban Budán a dühöngő déli szélben 600 ház égett le. Az oltás közben maga is megsebesült, majd gondja volt az újjáépítésre. A Gellérthegyen csillagvizsgálót építtetett. De ugyanúgy pártfogója volt a Nemzeti Múzeum, a későbbi műszaki egyetem és a Ludovika Akadémiának nevezett tisztképző, továbbá a Vakok Intézete létesítésének és fejlesztésének. De a Magyar Gazdasági Egylet, a Természettudományi Társulat és óvoda alapítása is élvezte támogatását.

 

BATTHYÁNY LAJOS (1806-1849)

Gróf Batthyány Lajos ősei szinte kivétel nélkül —mint ő is—, a király hű alattvalói voltak mint az ausztriai határszélen élő nagybirtokosok. A 18. században a családból nádor, bíboros esztergomi érsek és horvát bán egyaránt kikerült. Batthyány Lajos, aki a „szerényebb vagyonú" grófi ágból származott, 1806-ban Pozsonyban született. Édesapját korán elvesztette, könnyelmű anyja pedig nem törődött vele. Ilyen körülmények között nem maradt más számára, mint belépni a hadseregbe. Négy évig katonáskodott, huszárhadnagy volt és Velence közelében állomásozott.

1831 tavaszán kilépett a hadseregből, mert felkavarta a tisztikarban tapasztalt magyargyűlölet. Bekapcsolódott a megyei életbe, és sokat utazott, hogy bővítse ismereteit. Nem nehéz felismerni Batthyány Lajos színeváltozásában Széchenyi István és Wesselényi Miklós ösztönző példájának a hatását. Batthyány Lajos az egyik legkiválóbb alakja az új Magyarország megteremtéséért csatasorba álló reformnemzedéknek. Nemcsak az elgondolásokat tette magáévá, hanem rögtön cukorgyárat építtetett, ötvenezer eperfát ültettetett az utak és a táblák szélére, a selyemhernyó-tenyésztés meghonosítására. Átérezte, hogy társadalmi állása és vagyona kötelezi.

1839. június 2-án a kibékülés jegyében nyitották meg az új országgyűlést. A felsőház reformellenzékének vezére Batthyányi lett. De ahogyan nőtt, népszerűsége a saját táborában, úgy nőtt a vele szemben táplált gyűlölet Bécsben. Amikor a párizsi forradalom hírére Kossuth 1848. március 3-án megtette az azonnali átalakulást követelő felirati javaslatát, s március 15-én reggel fényes országgyűlési küldöttség indult nagy kísérettel Bécsbe, hogy a király elé terjessze a nemzetnek a feliratba foglalt kívánságait, nem volt kétséges, hogy a kormány feje csak is Batthyány lehet.

Meg-megújuló bécsi huzavonák után Batthyány a törvények királyi szentesítésének a napján, április 11-én tette le az esküt, s április 14-én a kormány Pozsonyból Pestre jött. Pest és Buda ünnepelt. Mint az országgyűlés és a kormány székhelye az országnak igazi fővárosa lett, és egy nyugalmas, új korszak kezdetét is remélte lakossága.

Öt hónap adatott meg Batthyánynak és kormányának. A megvert, de el nem taposott reakció először a horvátokat és a szerbeket, majd a többi nemzetiséget is mozgósította a magyar forradalom ellen. Batthyány a megegyezésen dolgozott, Kossuth láthatóan más úton járt. Az augusztus 31-i királyi leirat lerántotta a leplet, feltárult a Habsburg uralkodó körök igazi szándéka. Megegyezés helyett csak a behódolás vagy a harc vállalása maradt. Az előbbit Batthyány sem tudta elfogadni, s bár az eredménytelen tárgyalások után le akart mondani, azt sem szerette volna, hogy a Kossuth mögé sorakozók egyszerűen megfosszák miniszterelnöki tisztétől, ezért 1848. szeptember 11-én lemondott. Így kapta meg Kossuth az országgyűlési felhatalmazást, hogy kormány nem lévén mint az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke az országot irányítsa.

A nádor ennek ellensúlyozására Batthyányt újra miniszterelnöknek jelölte, és felkérte az ügyek vitelére. Az országgyűlés érezve, hogy az országnak ragaszkodnia kell az alkotmányossághoz, nehogy ürügyet szolgáltasson az ellenségnek, újra bizalmat szavazott Batthyánynak, Kossuthot is beleértve. Batthyány vegyes érzelmek között fogadta újbóli megbízását.

A végső lökést arra, hogy még egyszer megpróbálkozzon, az országra küldött horvát bán, Jellasics támadásának, betörésének a híre szolgáltatta. Batthyány neki kezdett a védelem megszervezésének. Rendeleteknek az áradata ment a hatóságokhoz a honvédsereg megerősítésére. Az elkeseredett Batthyány a pákozdi csata előestéjén még Jellasicsot is felkereste, aztán Bécsbe ment, hogy még egyszer tárgyaljon a megegyezés ügyében. Az itt tapasztaltaktól felháborodva végleg lemondott a miniszterelnökségről október 2-án. Birtokaira ment, ahol csatlakozott a Jellasics elleni népfelkeléshez, de karját törte. Csak decemberben tért vissza az országgyűlésbe. Még mindig, Ferenc József el nem ismert trónra kerülése után is, tisztességes megegyezést szeretne. Azonban Windischgrätz seregeinek a gyors előnyomulása miatt a közeli győzelmében biztos udvar nem tárgyalt, különösen vele nem, sőt a császári csapatoknak a Pestre való bevonulása után pár nappal sógora palotájában letartóztatták.

Ezek után, mint foglyot ide-oda hurcolták a birodalom területén. Igazának tudatában volt. Bécsi ellenségei azonban el akarták pusztítani. A mélységes gyűlölet, hogy egy közülük való nagyúr „elárulta" kasztját és a birodalmat, ezt nem bocsátották meg neki, s megszervezték kivégeztetését.

Batthyányt Morvaországból visszahozták Pestre, ahol Haynaunak teljhatalma volt, s tudták, hogy a piszkos munkát el fogja végezi. A mit sem sejtő Batthyányt 1849. október 5-én reggel a haditörvényszék elé vezették, s felolvasták az ítéletet, mely szerint másnap, október 6-án reggel felakasztják. Batthyányt, aki óvást tett és igazságot követelt, a siralomházba vezették, ahová gyermekeit egyáltalán nem, feleségét is csak néhány percre engedték be. Éjszaka egy párnába rejtett tőrrel annyira megsebesítette magát, hogy csak agyonlőni tudták. „Éljen a haza!" - voltak utolsó szavai. Nemtelen megtorlás áldozata lett ez a nagyszerű magyar ember.

 

GANZ ÁBRAHÁM (1814-1867)

Ganz Ábrahám 1841 augusztusában Bécsből érkezett Pestre másokkal együtt a Hengermalom felszerelésére. A fiatal svájci öntőlegény megsejtette, hogy a Habsburg-birodalomban fogja megtalálni a szerencséjét. Alkotni, önállósodni, felemelkedni akart. Pestben nem csalódott, aminek a reformkor utolsó évtizedében már 65 000 lakosa volt.

Ganz csakhamar öccsét, Konrádot is hívta, jöjjön Magyarországra. Családja ugyanis népes volt. Ő maga harmadik gyermekként született Ganz Ulrik, családjában 1814. november 6-án a Zürich kantonbeli Unter-Embrachban, ahol édesapja kálvinista iskolamester volt.. Ábrahám 1831-ben öntödei inasnak ment el egy nagy hírű zürichi gépgyárba. A nyílt gondolkodású fiú hamar felismerte, hogy a fa helyét az öntöttvas fogja elfoglalni. Ebben megerősítette az Angliából származó eljárások körüli nagy titkolódzás is. Hogy többet lásson, otthagyta a zürichi gyárat, és féléves vándorútra indult. Lassan kiváló szakember lett belőle, de felmérve a nyugat-európai viszonyokat, rájött, inkább Közép-Európában kell próbálkoznia, ha valamire jutni akar. 1837 szeptemberében Bécsbe ment. Családjának küldött leveleiben világosan megfogalmazta, hogy itt fog boldogulni, csak az alkalmas helyet egy alkalmas pillanatban kell még megtalálnia. Csakhamar megnyíltak előtte a lehetőségek, szakembereket kerestek a pesti Hengermalom szerelésére.

A Pesti Hengermalom Részvénytársaság öntödéje a mai V. kerületben, a Honvéd és Balaton utca sarkán állt, amelyben csakhamar a fiatal Ganz lett az első öntőmester. A részvénytársaság vezetői részesedést biztosítottak neki a jövedelemből, így szép pénzt tudott megtakarítani.

Ganz 1844 őszén elérkezettnek látta az időt az önállósodásra, és kilépett a Hengermalom öntödéjéből. Budán, a mai Bem József utcában vásárolt egy telket házzal, aminek udvarán egy tégelykemencével, a lehető legegyszerűbb eljárással, maga is megkezdte az öntést. A munka 1845 áprilisában hét emberrel indult, 1846-ban már hatvanan dolgoztak a műhelyben, pedig annyian fordultak az új üzem ellen; hogy Ganz végül Kossuth segítségét kérte. Ezekben az első években az új vállalat kereskedelmi vasöntvényeivel Buda szükségleteit elégítette ki: csatorna- és vízvezetékcsöveket, kályhát, prést, vödröt öntöttek kiváló minőségben, ezért 1846-ban a harmadik magyar iparmű-kiállításon Ganz az Iparegylet ezüst és József nádor bronzérmét nyerte el.

1848-ban Ganz ágyúk és ágyúgolyók öntésével segítette a honvédsereg felszerelését, amiért hat heti elzárásra ítélték a szabadságharc leverése után, de büntetését végül nem kellett letöltenie.

A Magyarországot elnyomó Bach-rendszer összbirodalmi kereteiben, az osztrák és cseh ipar versenye közepette Ganzban egy nagy terv érlelődött, a tömeggyártásra való áttérés. Ganz látta, hogy a vasút tölti be a gyorsuló kapitalista fejlődésben a gazdasági élet érhálózatának a szerepét. Ezért kísérletezni kezdett az Amerikában már használt kéregöntésű vasúti kerekek előállításával, mivel az Európában használatos kovácsolt, küllős vasúti kerekek nem voltak tartósak. 1855-re egy század eleji angol szakember kéregöntési eljárását felhasználva rájött a vasúti kerék gyártásában alkalmazható módszere. A megerősítést az 1855-ős párizsi világkiállítás bronzérme jelentette. Gyára a városi piacra való termelésről lassan áttért a közép-európai, európai piacra való nagybani termelésre.

Munkabírása valami hihetetlen volt. 1859-ben három német mérnököt alkalmazott, köztük a huszonöt éves Mechwart Andrást, aki csakhamar jobb keze, később utóda lett, s tovább emelte a gyár technikai színvonalát. Az 1850-es évek végére. már rendkívül felfutott a gyár termelése. 1856-ban még 3 vasúti társaságnak 1856 kereket, 1860-bon már 15 társaságnak 5075 kereket, 1866-ban pedig 59 vasúttársaságnak 11 823 vasúti kereket adtak el. Készítményei Közép-Európa határain túl is kelendőek voltak.

A kéregöntésű vasúti kerekek lettek a magyar ipar első európai hírű termékei. Ganz gyárának jó nevéért megkapta a teljes elismerést. Az 1862-es londoni és az 1867-es párizsi világkiállításon újabb díjakat nyert. Pest városa 1861-ben képviselőtestületi taggá, 1863-ban díszpolgárrá választotta. Ugyanebben az évben koronás arany érdemkereszttel is kitüntették, sőt 1865. június 8-án Ferenc József látogatást tett az üzemben. Gazdag ember is lett, már maga is nyújtott hiteleket, s a Duna-soron Ybl Miklóssal fényes palotát építtetett.

A kiegyezéssel további nagy lehetőségek nyíltak az egész ország és annak központja előtt. A meglévő lendületet a világvárosi fejlődés útjára lépő főváros gyors ütemű népesedése tükrözi. Pest-Buda lakossága az 1857. évi 187 ezerről 1869-re - 50%-kal megugorva - 280 ezerre nőtt. Csak a Terézvárosban többen laktak, mint az ország második városában, Szegeden, a Király utcában többen, mint Lőcsén.

1867. november 23-án a Ganz gyárban megünnepelték a 100 000. vasúti kerék elkészültét, de Ganz drága árat fizetett a páratlan sikerért. A negyedszázados megfeszített munka aláásta egészségét és idegrendszerét. Három héttel a nevezetes ünnepség után öngyilkos lett. A család megtartotta a cég márkás elnevezését „Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Részvénytársaság", melynek műszaki igazgatójává Mechwart Andrást nevezték ki, akinek a nevéhez fűződik a gyár következő nagy korszaka.

 

WESSELÉNYI MIKLÓS (1796-1850)

Az idősebb Wesselényi Miklós —a 11 született gyermeke közül— egyedül életben maradt fiát spártai módon nevelte. Az idősebb Wesselényi Miklóst zsibói bölénynek is nevezték találóan, mert nemcsak méneséről volt Erdély határain túl nevezetes, hanem féktelenségéről is.

A fiatal Miklósnak apja mellett volt alkalma a közszereplésre is. Kilencévesen a megyegyűlésen mutatkozott be. „Atyák! Hazafi akarok én is lenni .:.el ne felejtsétek hogy én is ma hazafinak áldoztam fel magam." Kazinczy Ferenc ezért a „legelső magyar ifjúnak” nevezte.

Az ifjú hazafi 1818-ban bekapcsolódott a vármegyei életbe. A huszonhárom éves ifjú politikust dörgő hangja és merészsége hamar ismertté tették. 1820 nyarán találkozott Széchenyi Istvánnal, aki akkor Debrecenben huszártisztként szolgált.

„Wesselény Miklós közelebbi megismerésével igen sokat nyertem. Vele örökké szoros és felbonthatatlan barátságban fogok élni, érzem ezt. Több lovat vásároltam... "- írta Széchenyi a kővetkező nyáron a Naplóba:  „Nagy örömmel látom újra Széchenyit kivel reméltem; jó géniuszom oly szorosan egybekötött, s akivel sorsom is egy jódarab ideig egybe van fonódva... " - ezt meg Wesselényi naplójában találjuk 1821. szeptember 28-án.

1822 tavaszán, a közös angliai utazás még jobban összekovácsolta őket, pedig nem mindig voltak közösek a programjaik. Wesselényi inkább az angol vidéket járta, lovakat nézett és élvezte a szép vidéket. Végül lovakkal tért haza, hogy a leromlott lóállományt feljavítsa. A zsibói ménesben sikerült is az angol és a székely lovak keresztezése. Lassan politikai színvallás lett, kinek milyen lovai vannak. A reformeszmék hívei Zsibóról vásároltak, az udvarhű, minden változás ellen lévők viszont ragaszkodtak rossz lovaikhoz.

Az 1825-tel kezdődő tíz év volt politikai pályája csúcsa. Ez alatt élesen összekülönbözött Széchenyivel, aki úgy látta, hogy Wesselényi »a faltörő politikába szerelmes. Mindig a víz ellenében úszik. Mindig csak szítja a gőzkatlant, anélkül hogy a ventillt (hűtőt) alkalmazni akarná a gépre" „Mi nem járunk egy úton ... - Istven veled.”

Wesselényi csakhamar otthagyta a pozsonyi országgyűlést, mert huszonhárom év után összehívták az erdélyi országgyűlést, amit a király hamarosan feloszlatott, Wesselényit pedig beszédei miatt perbe fogták. Felsorakozott mellette a reformellenzék új vezére, Deák Ferenc, az egyre befolyásosabb Kossuth Lajos és a Szatmárba visszahúzódott Kölcsey Ferenc is. Wesselényi pere így a magyar történelem egyik legnagyobb politikai perévé vált. A per éveire esett az 1838. márciusi pesti árvíz. Belevetette magát a mentésbe, igen sok helyre a legjobbkor érkezett, hátuk mögött omlottak össze a házak, melyek tetejéről megmentette az embereket, többek között az őt nemsokára elitélő bírák egyikének a fiait. A mentésért semmiféle hivatalos elismerést nem kapott. Vörösmarty gyönyörű verse, „Az árvízi hajós” volt a jutalma, melyet Laborfalvi Róza szavalt el a Nemzeti Színházban hatalmas sikerrel.

Ekkor már bal szemére vak volt, és a jobb is, valószínűleg a megfeszített mentési munka és védelmének idegfeszítő szervezése miatt, nagyon meggyengült, s száz más testi baj is gyötörte. Az óriás megrokkant.

1839 februárjának elején sietve elítélték, mert küszöbön állt az új országgyűlés összehívása, amit nem mertek megvárni. A vád azonban, annyira ingatag alapokra épült, hogy a bírák csak három év börtönre ítélték. Kegyelmet most sem kért. A kormányzat kényelmetlen helyzetbe került, be kellett zárni őt, az ellenzék egyik vezéralakját. Bezárása napján a nádor fogadta, s megígérte az illő bánásmódot és az orvosi kezelést. A budai kaszárnyában, Kossuth közelében helyezték el, de már március 21-én megszakították fogságát és elutazhatott gyógykezelésre.

A „polgári halott" - ahogy önmagát nevezte - aggódva tekintett a jövőbe. A fürdőhelyen románokkal; csehekkel is találkozott. A fiatal román papok és tanítók egy minden román ajkút egybeolvasztó Dákoromániáért dolgoztak, mely határai Besszarábia (ma Moldávia] széleitől Erdélyt magába foglalva a Tiszáig terjedt. Felfigyelt az orosz hatalom fenyegető növekedésére is csakúgy, mint a cseh és délszláv törekvésekre. A fő ellenszert az Ausztriában is megvalósuló alkotmányosságban látta. Egy öttagú alkotmányos államszövetséggé kellene a Habsburg-birodalomnak átalakulnia.

1844 nyarára teljesen megvakult. Elvette fiatal ápolónőjét, egy takácsmester lányát, aki gyerekeket szüli neki. 1848 tavaszán Pozsonyba utazott az országgyűlésre, majd Pestre az új, többé nem rendi és közös magyar-erdélyi országgyűlésre. Erdélybe már sohasem tért vissza. Pesten egyre aggodalmasabban szemlélte Kossuth törekvéseit. Augusztus végén egyenesen felkereste az őt kerülni látszó Kossuthot, aki a vak embert megvárakoztatta, és fagyosan bánt vele. Wesselényi fájdalommal vegyes dühvel távozott.

A szabadságharc kezdetén Wesselényi elindult Gráfenbergbe, a forradalmi politikát nem vállalta. Csak másfél év múlva, a szabadságharc után gondolt a hazajövetelre, de az úton tüdőgyulladást kapott, és 1850. április 21-én, Pesten ötvennégy évesen meghalt. Az egész országban a szabadságharc bukása utáni dermedt csend uralkodott. Ez a csend Wesselényi történelmi érdemei körül még lassabban oldódott, mint az ország életében. A reform és/vagy forradalom kérdését az utókor elsősorban a Széchenyi—Kossuth vitában vizsgálta, Wesselényit lényegében elfeledték.

 

VASVÁRI PÁL (1826-1849)

Az 1840-es évek közepén egy szerény, rosszul öltözött sápadt fiú átható kék szemével áhítatosan csüggött öreg professzorának, Horvát Istvánnak a szavain. Pedig a nagy hírű történésztől a fiatal nemzedék nagy része már elfordult. Nem csoda, hiszen Horváth István a bibliai Ábrahámig próbálta visszavezetni a magyar őstörténetet, és Jeruzsálemet is magyar városként tartotta nyílván. Ő magyarosította Koppenhágát is Kappanhágóra és Stockholmot Istókhalmára. Fejér Pál, ki Vasvári Pál néven vált ismertté, volt az öreg professzor egyetlen hűséges tanítványa. Jó ajánlásokkal érkezett 1843 õszén Szatmár megye székhelyéről, Nagykárolyból a pesti egyetemre.

Az egyetemen akkoriban nagy fegyelmet tartottak, még a színházba járáshoz is engedély kellett. Az új vidéki fiút ez különösebben nem zavarta, mert szorgalmasan igyekezett mindent megtanulni, amit csak lehetett. Rengeteg jegyzetet készített. Matematikából és fizikából latin nyelven, pedig a fizikát Jedlik Ányos már magyarul tanította. Akkor jórészt még németek által lakott város volt Pest. Az egyetemi diákság természetesen élte a maga életét, mely a külső fegyelem ellenére a szellemi érdeklődés szabadságát kínálta, különösen az irodalom és a történelem iránt fogékony hallgatóknak. S Vasvári Pál ilyen volt. Ezt hozta magával otthonról, Nyírvasváriból, ahol édesapja görög katolikus pap volt. Fiát 1837-ben a nagykárolyi piarista [római katolikus szerzetesi] gimnáziumba íratta, ahol kitűnt csengő hangú felköszöntéseivel, szavalataival, költői próbálkozásaival.

Ez a szelíd fiú Pesten a már említett; s nem is annyira tanárként, hanem inkább saját eszméi apostolaként fellépő Horvát István hatására egyre nagyobb érdeklődéssel fordult a történelem felé. Vasvári céltudatos felkészülését mutatta, hogy könyvtárat gyűjtött. Édésapja egyik barátjától szép összeget kapott erre. Franciául is tanult. Nagy hatást tett rá Michelet (Mislé), a korszak egyik nagy és hatásosan író francia történetírója és Cabet (Kabé], aki kommunisztikus elképzeléseket hirdetett.

Így lett a papfi és piarista diák két-három év alatt ifjú lázadóvá. Vasvári első cikke a Honderű című lapban jelent meg 1846 nyarán, azon a nyáron, amikor mesterét, Horvát Istvánt eltemették. Főleg azonban az Életképekben és a Pesti Divatlapban jelentkezett írásaival. Életrajzai mai szemmel inkább történelmi regények, a valósághoz kevés közük van. Történetírása is ma már teljesen korszerűtlen, viszont ma is létező módszer néhány szomszédos országban. Akkoriban ezt nálunk is méltányolták. A Kisfaludy Társaságnak egy a Toldi sikerét követő pályázatán a díjat Vasvári nyerte el Zrínyi, a költő című életrajzával.

Közben nagy változás állt be az életében. Teleki Blanka grófnő, aki Leövey Klárával együtt magyar leánynevelő intézetet alapított, Vasvárit szép fizetéssel meghívta a magyar és a történelem tanítására.

Vasvári Pál az 1848. márciusi forradalom nagy napjainak az egyik hőse lett. Mikor a szabadságharc kitört, nem akart gyávának mutatkozni, szabadcsapatot szervezett, s ennek tisztje lett. Szokott komolyságával belevetette magát a katonai szakirodalom tanulmányozásába, s a hadelméletben szakértővé képezte ki magát. A Rákóczi-szabadcsapatot —így hívták egységét—, részben szülőföldjén toborozta, de akkorra már a fiatalság java a honvédzászlók alá állt, így neki igencsak fiatal legénységből kellett ütőképes alakulatot létrehoznia.

A felszerelésre elég szép segélyt kapott a hadügyi kormányzattól. Erdélybe vezényelték egységét, amely négy századot tett ki. 1849 májusában Bánffyhunyadon és környékén táboroztak. Az ébredező román nacionalizmust sikerült Bécsnek szembefordítania a magyar forradalommal, így az itt kitört lázadás, kegyetlen polgárháborúvá vált.

Az abrudbányai havasokban az ún. mócok (hegyi románok) hozzáférhetetlen hegyeik között rendkívül veszedelmes ellenfelek voltak. Bem tábornok, az erdélyi magyar főparancsnok kénytelen volt komolyan foglalkozni a kialakult aggasztó helyzettel. Mesteri tervet dolgozott ki, négy irányból —Déva, Gyulafehérvár, Gyalu és Bánffyhunyad felől— akarta a román felkelőket megtámadni s bekeríteni.

A támadó akció el is indult, ebben kellett Vasvári csapatának is részt vennie. Ekkor azonban már megjelentek a magyarországi hadszíntéren az orosz csapatok is. A Déva és Gyulafehérvár felől felvonuló honvéderőket máshová irányították, Bem ezért az egész akciót lefújta. A bánffyhunyadiak azonban már elindultak, mert nekik nagyobb utat kellett megtenniük ahhoz, hogy a gyaluról induló csapatokkal egyesüljenek. Körülbelül hatszázan voltak egy ágyúval. 1849. július 13-án, mikor megérkeztek arra a fennsíkra, ahol a Gyaluról indulókkal kellett volna az eredeti terv szerint találkozniuk, rá kellett döbbenniük, hogy egyedül vannak. Előőrsüket rögtön felkoncolták a minden követ jól ismerő mócok. Két napon át várták, hátha felbukkannak a gyalui bajtársak. Aztán elhatározták, hogy megpróbálnak keresztültörni a túlerőn. A románok egy nagy szikla mögött várták őket. Vasvári alól rögtön kilőtték a lovát. Elkeseredett kézitusa bontakozott ki. Vasvárit mellén golyó találta, sebesülten elfogták és meggyilkolták. Még nem volt huszonhárom éves.

 

 
Naptár
2017. Október
HKSCPSV
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
Számláló
Indulás: 2005-12-26
 
A MAG TV FELVÉTELEI
 
The Árpád- Line
 
English version
 
De Arpad Lijn
 
Nederlandse
 
Publikationen
 
Studiums
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Linkajánló

www.bunkermuzeum.hu

www.klkf.gportal.hu

www.bazsalicska.gportal.hu

www.varak.hu

 

Kreditnyeremény!!!! Gyere és játssz! Divat, szépségápolás, életmód, blog, minden, ami kell! nyereményjáték!!    *****    Csaba blogja - "It's hammertime!"    *****    ~ FBLOG ~ A BARÁTOM VÁLASZTOTT NEKEM RUHÁT! FELVEGYEM, VAGY SE?!!! NAPONTA KREDITKÓDOK A CHATEN! SMINKTESZTEK! ~ FBLOG ~    *****    KÖNYVAJÁNLÓK - ha nem tudod mit olvass, itt találhatsz hozzá inspirációt - BOOKISLAND    *****    ÚJRA NYITVA! ~FBLOG~ ÁLLATKÍSÉRLETEKTÕL MENTES A SMINKED? ~HAMAROSAN KREDIT NYEREMÉNY! TERMÉKTESZTEK!~FBLOG~ÚJRA NYITVA!    *****    Astropapa-iskolája mindenkit szeretettel vár és INGYENES TANÁCSOT AD minden kedves érdeklõdõnek!    *****    Supernatural - ODaát - 13. ÉVad - Extrák - Infók - ÉRdekességek - ODaát - Supernatural - 13.ÉVad - Supernatural - ODaát    *****    A csillagjövõ oldalon,nem csak alacsonyak az árak, hanem a tanácsadás, teljesen ingyenes. Szeretettel várlak minden nap    *****    Új design! Az egyetlen magyar Olicity és a legaktívabb Zöld Íjász rajongói oldala! 6. évad & Arrowverse hírek!    *****    No.1 Christina Aguilera Fan Site - Minden ami X-Tina, minden héten újdonságok! Katt!    *****    TelenovelasWeb - Hírek, képek, videók, saját véleménnyel tarkított bejegyzések telenovellákról és a színészekrõl! Gyere!    *****    Hamarosan olvashatók lesznek az oldalamon az Asztro-tükör asztrológiai írásai, cikkei.    *****    Gesztenye, gesztenye, gesztenye... és egy álmos sün! Gyertek az októberi rétre Mályvával és Pipitérrel! Irány a Mesetár!    *****    Születési,baba,hold horoszkóp,elõrejelzés,párkapcsolati elemzés,fogamzási képlet! Ingyenes tanácsadás!Várlak!Kattints!    *****    Ha te is a letisztult stílus híve vagy, nézz be hozzám! Smink, ruha, kritika //Style and Stuff// Style and Stuff//    *****    MINDEN HÓNAPBAN INGYENES G-PORTÁL SABLON! TELJESEN ÁTSZERKESZTHETÕ A LEGÚJABB KÓDOKKAL! Ne maradj le egyik hónapban sem!    *****    Rendeld meg az asztrológiai csomagok egyikét és teljesen ingyen megbeszélheted velem a kérdéseidet telefonon, skypeon!!!    *****    Nézz filmet messengeren! Ha szereted a filmeket klikk ide! Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film! Film!Film!    *****    Nézz filmet messengeren! Ha szereted a filmeket klikk ide! Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!    *****    A CSILLAGJÖVÕ OLDALON RENDKÍVÜLI AKCIÓK,LEHETÕSÉGEK.A MEGRENDELÉSEK UTÁN TELJESEN INGYENES KONZULTÁCIÓ,TANÁCSADÁS.VÁRLAK