E-mail

szaboojj@gmail.com

 
Menü
 
PREZENTÁCIÓK
 
Tanulmányok
 
Erődítés történet
 
Kárpáterődítések
 
Cikkek /magyar/
Cikkek /magyar/ : HONVÉDELMI REFORMOK, HADERŐ-ÁTALAKÍTÁSOK MAGYARORSZÁGON

HONVÉDELMI REFORMOK, HADERŐ-ÁTALAKÍTÁSOK MAGYARORSZÁGON

Szabó JJ  2005.12.28. 19:28

Az 1889. évi véderőtörvény hatálya 1898-ban járt le. A vezérkari főnök 1892 óta folyamatosan szorgalmazta a törvény előkészítését, aminek két fontos pillére volt. Egyrészt az újonc létszámot kívánta emelni a tartalékképzés felgyorsítása érdekében, másrészt ezzel szoros összefüggésben szervezeti reformokat akart megvalósítani.

HONVÉDELMI REFORMOK, HADERŐ-ÁTALAKÍTÁSOK MAGYARORSZÁGON
1900-1919

 

I.

VÉDERŐVITÁK A SZÁZADFORDULÓN

Az 1889. évi véderőtörvény hatálya 1898-ban járt le. A vezérkari főnök[i] 1892 óta folyamatosan szorgalmazta a törvény előkészítését, aminek két fontos pillére volt. Egyrészt az újonc létszámot kívánta emelni a tartalékképzés felgyorsítása érdekében, másrészt ezzel szoros összefüggésben szervezeti reformokat akart megvalósítani.[ii]

Az újonc létszámot még 1889-ben határozták meg, a lakosság létszámának növekedése mindenképpen indokolta az újonc létszám emelését. A katonai szolgálatra alkalmas, kiképzésre váró fiatalemberek száma jóval meghaladta az újoncozási keretszámot, ezért a felesleget póttartalékos állományba osztották, ahol viszont csak rövid hevenyészett kiképzést kapott, szükség esetén őket nem lehetett az első vonalba osztani.

A Monarchia nagyhatalmi helyzete teljesen magától értetődő volt, amit egyetlen politikai csoportosulás sem kérdőjelezett meg. Ennek ellenére a századfordulóra kialakult bizonytalan belpolitikai helyzetben a birodalom két felének kormányai közül egyik sem vállalkozott a hadseregfejlesztéssel együtt járó kiadások parlament előtti képviseletére.

A katonai létszámemelés dolga a birodalom mindkét felében kilátástalan volt. Ausztriában a belső nemzeti problémák miatt az ellenzék a kormány minden javaslatára obstrukcióval válaszolt. Magyarországon pedig a közös hadsereg volt az ellenzék támadásának kereszttüzében. A közös hadsereg az ellenzék szónoklataiban[iii] továbbra is az elnyomó idegen hatalom jelképeként szerepelt, ami csorbítja az ország belső önállóságát.[iv]

A századfordulón még mind az osztrák, mind a magyar kormány együtt lépett fel az újonc létszám emelése érdekében. Többször megállapítják, hogy a Monarchia katonai helyzete szomorú képet mutat, egyre jobban elmarad a nagyhatalmak katonai ereje mellett, a birodalom fokozatosan elveszíti jelentőségét mint diplomáciai partner.[v] Ennek ellenére az osztrák parlament működésképtelensége miatt nem lehetett napirendre tűzni. 1902. tavaszán született döntés arról, hogy a létszámhiányt a póttartalékosok három legfiatalabb évjáratának tényleges szolgálatra történő behívásával kísérlik meg pótolni. 1902. október 16-án Fejérvári Géza honvédelmi miniszter törvényjavaslatot terjesztett a magyar parlament elé. E szerint a korábbi létszámkeret változatlan maradna, de felhatalmazást kért 20 ezer póttartalékos tényleges szolgálatra való behívására. A javaslat soha nem látott obstrukciót váltott ki a magyar parlamentben. A honvédelmi miniszter még a saját kormánypártjának tagjaira sem hagyatkozhatott a vitában.[vi] A politikai huzavona odáig jut, hogy 1903. januárjában az egész póttartalékos behívási tervet elvetik[vii] de ekkor már mindkét kormány ellenzi.

Amikor 1903. januárjában az általános vita megkezdődött, az obstrukció országos demonstrációvá szélesedett. A válság Széll Kálmán miniszterelnök lemondásához vezetett. Az uralkodó ebben a súlyos belpolitikai helyzetben bizalmasát, Khuen-Hédervári Károly horvát bánt bízta meg kormányalakítással, de bizalmi embere sem sokáig maradhatott a helyén. Ferenc József erélyesen reagált. A Galíciában tartott hadgyakorlat alkalmából kibocsátott parancsában megerősítette kizárólagos jogosultságait a hadsereg felett, stílusában is nemzeti sérelmeket okozva a magyaroknak. Ennek ellenére bizonyos rugalmasságot is mutatott más kérdésekben. Ennél még nagyobb vihart kavart Körber osztrák miniszterelnök beszéde, amit a birodalmi tanácsban mondott el. E szerint kormányának hozzájárulása nélkül a kiegyezési törvény egyetlen sora sem módosítható; a hadsereg minden kérdésében megóvják a felségjogokat és sem a szolgálati, sem a vezényleti nem tartozik a megváltoztatható jogszabályok közé.

Ezzel szemben Magyarországon a katonai ügyeket az uralkodó és a nemzet dolgának tekintették. A heves reakciók arra késztették a királyt, hogy hozzájáruljon az úgynevezett "kilences bizottság" megalakításához, ami a kormánypárt katonai programját öntötte formába[viii] . A katonai kérdések súlyát jelzi a magyar politikában, hogy azok a Khuen-Héderváry kormány lemondásában is elsődleges szerepet játszottak.[ix]

A Khuen-Héderváryt követő Tisza István miniszterelnöki kinevezését követően határozottan kezdett hozzá a belpolitikai rend helyreállításához. Katonai programjában a magyar tisztikar nagyobb arányát, a nemzeti jelképek használatát, a katonai perrendtartás rendezését és a vezérlet kérdését állította előtérbe a közös hadseregben, de a császár és király a "vezérlet, a vezénylet és a belszervezet" kérdésében nem engedett a felség jogából. A haderőreformra vonatkozó magyar kezdeményezéseket az udvarban továbbra is gyanakvással fogadták.

Amikor 1904 tavaszán a miniszterelnök tervet dolgoztatott ki a honvédség tüzérségi továbbfejlesztésére, Körber osztrák miniszterelnök ismét az egységes oszthatatlan véderő mellett érvelt annak ellenére, hogy az uralkodó katonai tanácsadóinak egy része is a terv megfontolását javasolta. "A dualizmus Ausztriában sem lett olyan erős fennállásának harminckét esztendeje alatt, hogy az önálló magyar hadsereg megteremtésének súlyos problémáját kiállja. Márpedig itt a honvéd tüzérség felállítását mindenki az önálló magyar hadsereg születésnapjának fogja tekinteni."[x]

 

A honvéd tüzérség kérdése.

Ferenc József a már említett "kilences bizottság" katonai programját alapvető kérdésekben elfogadta és megbízta Tisza Istvánt a kormányalakítással. 1904. februárjában, a magyar országgyűlés ellenzéke már nemcsak a katonai létszámemelés ellen folytatott obstrukciót, hanem a törvényes évi rendes "újoncjutalékot" sem akarta megszavazni. Tisza István miniszterelnök ekkor lépett fel a honvédség tüzérségi alakulatokkal való ellátásának tervével. Tisza ügyesen érvelt: a honvédség tüzérséggel való ellátása régi magyar követelés, a delegációban is felmerült ennek igénye. Korábban az udvar azzal utasította el a kérést, hogy a tüzérség kiképzéséhez kevés a 2 esztendő, ami a honvédségnél rendben van. Most viszont, hogy a közös hadseregben is 2 évre akarják csökkenteni a szolgálati időt, ez az érv már nem állja meg a helyét. A hadsereg egységét nem veszélyezteti a terv, ezzel szemben pedig a kormány pozícióját az ellenzékkel szemben lényegesen megszilárdíthatja.

Ferenc József nem veti el a javaslatot, hanem katonai szakértők véleményét kéri. A császár és király által vezetett tanácskozáson érdekes módon a közös hadügyminiszteren és a vezérkar főnökön kívül csak az osztrák honvédelmi miniszter van jelen. Hogy a magyar királyi honvédelmi minisztert - aki a legilletékesebb a kérdésben - nem hívják meg a tanácskozásra. Hogy elfelejtették meghívni, kevésbé hihető. A közös hadügyminiszter, Pitreich katonai szempontból előnyösnek tartja Tisza javaslatát és javasolja a királynak annak megfontolását. Természetesen mindezt úgy kell a közvélemény tudtára adni, hogy kizárólag katonai szempontok indokolják a döntést és nem politikai kompromisszum eredménye.[xi]

Bár a tanácskozás a közös hadügyminiszter és a vezérkar főnök támogatásával Tisza elgondolását elfogadta, Körber osztrák miniszterelnök több feliratban is tiltakozik a császárnál és erélyesen utasítja el a "megengedhetetlen"-t.[xii] Körber ismét az osztrák "állameszme" elutasításával vádolja a magyarokat, aminek legalapvetőbb eleme az, hogy a közös hadsereget tekintik a "külellenség elleni" védelem egyetlen eszközének. "Ez a nézet az egész Monarchiát magába foglaló osztrák állameszméből táplálkozik" - vallja- "Magyarországon azonban az osztrák állameszmének nincsenek mély gyökerei. Magyarországon a honvédséget tekintik nemzeti seregnek, s vitathatatlanul nagyobb rokonszenvet éreznek iránta, mint a közös hadsereg iránt"

A magyar miniszterelnöknek nem az érvei hatottak a császárra, hanem a megváltozott kül- és belpolitikai viszonyok mérlegelése során jutott az engedékeny álláspontra. A hadsereg egységét mindig is féltő császár most így fogalmaz: "A honvéd tüzérségi alakulatok felállítását annak idején a honvédség megteremtésekor bizalmatlanságból nem engedtük. Azóta azonban a honvédség olyan irányban fejlődött, hogy nincsen ok a bizalmatlanság további fenntartására."[xiii]

Bécsben mindenki pontosan tudta, hogy a honvédtüzérség megteremtését Magyarországon politikai engedményként Tisza politikai győzelmeként fogják ünnepelni. Nem is került sor erre egyelőre. 1904. őszén hatalmas belpolitikai válság söpört végig az országon, a parlament sokszor tettlegességig fajuló obstrukció miatt működésképtelenné vált és fel is kellett oszlatni. Az új választások is feszült hangulatban folytak. Az 1905. januárjában többséget kapó ellenzéki pártokat Ferenc József nem engedte kormányra jutni, helyette Fejérvári Géza tábornok vezetésével parlamenten kívüli kormányt nevezett ki, amellyel szemben a képviselőház, de a megyék többsége is az obstrukció álláspontjára helyezkedett. A képviselőház felszólította a megyéket, hogy ne fizessék be az adót és ne adjanak katonát. Nem véletlenül nevezte Ady az ellenállást "úri rebellió"-nak. Valójában egy komoly követelésük volt, ami a haderőt is érintette: a magyar vezényleti nyelv bevezetése a közös hadsereg magyar ezredeinél.

A hadsereg fejlesztésének mozzanatai

            A századfordulót követően a kialakult hatalmi csoportosulások (központi hatalmak, antant ) között a fegyverkezési verseny felerősödött. A nemzetközi helyzet éleződése a Monarchiát is erőteljes fegyverkezésre késztette.[xiv] A hadikiadásokat fokozatosan emelték, így 1906-1910. között 86 millió koronával. Ezen felül még rendkívüli támogatásokat is juttattak a hadseregnek. 1911-ben 200 milliót a szárazföldi hadsereg, 320 milliót a haditengerészet számára. 1912-ben hadügyi póthitelként 250 millió koronát kapott a szárazföldi hadsereg (170 milliót ágyúkra, 55 milliót erődítésekre, 25 milliót gépjárművekre.). A haditengerészet ekkor 170 millió koronát költhetett el.[xv]

A gyalogság korszerű fegyverekkel való felszerelése is elsőrendű feladat volt, mivel a gyalogságot tekintették a legfontosabb fegyvernemnek, amelynek döntő szerep jut a győzelem kivívásában. 1903-ban kezdték el a gyalogság felszerelését a korszerűsített 1898. mintájú Mannlicher puskával. Ez a típus egész Európában korszerű gyalogsági lőfegyvernek számított. A tűzerő robbanásszerű növekedésében jelentős szerepe volt a géppuska elterjedésének. A monarchia hadvezetése megkülönböztetett figyelmet fordított a legmegfelelőbb típus kiválasztására, rendszerbe állítására. A géppuskákkal éveken át folytatott kísérletezés célját az alábbiakban határozták meg: 1./ Az alkalmazandó rendszer kiválasztása. 2./ A rendszer tökéletesítése. 3./ A fegyver, lőszer, és felszerelés szállításának módja. 4./ Az osztag szervezete és felszerelése. 5./ A szükséges géppuskás-osztagok számának megállapítása. 6./ Ezek szervezetszerű kötelékbe való helyezése.

A géppuska típusának kiválasztásánál vezérlő elvként alkalmazták a "Vizsgáld meg valamennyit és válaszd a legjobbat!" elvet alkalmazták. Ennek megfelelően a kísérletnél a géppuskák legkülönbözőbb fajtáit próbálták ki. Így a Maxim, a Skoda, a Colt, a Gardener, a Roxer és a Schwarzlose típusokat. A kísérlet végén a Schwarzlose-t javasolták rendszeresítésre, mert szerkezetét tekintve egyszerű volt "a kiképzendő katona értelmétől semmi nehezebb követelményt nem kíván." Mellette szólt továbbá, hogy a monarchia területén előállítható, működése megbízható és nem utolsó sorban olcsóbb, mint a többi.[xvi]

Ennek megfelelően a császár 1907. december 26-án kiadott rendeletében rendszeresítette az 1907. mintájú Schwarzlose géppuskát. 1909. elejéig fokozatosan minden közös, honvédgyalog- és lovasezrednél, valamint a vadászzászlóaljaknál felállítottak egy-egy géppuskás osztagot. A gyalogság menetsebességének fokozására kísérleteztek a kerékpár bevezetésével is. Több csapatpróbát követően 1905-ben rendszeresítették a kerékpárt, mint a gyalogság felszerelési tárgyát. [xvii]

A hadsereg tevékenységére jelentős befolyást gyakorolt a gépjárművek megjelenése. A Monarchiában 1901-ben és 1902-ben végrehajtott nagy gyakorlatokon próbáltak ki első ízben több gépkocsitípust. Vizsgálták alkalmazásukat, felderítési, szállítási és harci feladatok közben is. 1906-ban adták ki a Császári és királyi Gépkocsi Testület működési szabályzatát. Ez alapján a testület tagjai térítés ellenében négy egymást követő évben évente háromszor tíz napra, a hadsereg rendelkezésére bocsátotta a legalább 16 lóerős gépkocsiját, vagy 3 és fél lóerős motorkerékpárját.

Magyarországon 1900-ban alakult meg a Magyar Automobil Klub, hasonló rendeltetéssel, majd 1909-ben a honvédség gépjármű szükségletének kielégítésére a Magyar Önkéntes Automobil Testület. Ez a szervezet békében a Magyar Honvédelmi Minisztérium alárendeltségébe tartozott, míg háborúban a hadsereg részeként működött.

A gyalogság mellett a tüzérség megfelelő löveganyaggal való ellátása jelentett kiemelt feladatot. Az ágyúprogram megvalósításában fontos szerepet játszott a Skoda Művek, amely a tárgyalt időszakban 11 fajta tábori löveget gyártott. A löveggyártásba bekapcsolódott a hazai ipar is. A 05 mintájú gyorstüzelő ágyú összes alkatrészét (kivétel a cső) a Budapesti Fegyver és Gépgyár állította elő. A Csepeli Weiss Manfréd- féle tölténygyár, a győri vasúti kocsigyár, a Danubius gyár, a diósgyőri vasmű, stb. lövegfelszereléseket, és lőszereket gyártott az egész monarchia számára. [xviii]

A századfordulót követően a technikai haladás a tűzgyorsaság növelését eredményezte. A hátrasikló csövű gyorstüzelő lövegek két típusát: a lapos röppályájú tábori ágyút és a meredek röppályájú hegyi tarackot fejlesztették ki. A közös hadseregben 1908-ban rendszeresítették a 05 mintájú 8 cm-es könnyű tábori ágyút és a 08 mintájú 10 cm-es könnyű hegyitarackot. A tábori lövegek mellett rendszerben voltak még az erődítések rombolására alkalmas mozsárágyúk, a nagytávolságokra (10-12 km) ható nehézlövegek, és a különböző típusú hegyiágyúk.

A haditechnika korszerűsítésével felállított új alakulatok létszámigényét csak átcsoportosításokkal tudták megoldani. A hadsereg létszámának emelésére viszont a parlamentek ellenállása miatt nem volt lehetőség. A régi véderőtörvény már több ponton is alkalmatlannak bizonyult egy modern, a rá váró feladatok megoldására képes haderő fenntartására. Az új véderőtörvény kidolgozása az 1910-es évektől kezdődően már nem tűrt halasztást.

Az 1912. évi véderőtörvény[xix]

Az 1912. évi 30. tc. a véderőről és a 31. tc. a honvédségről végre lehetővé tette a haderő modernizálását. Növekedett az újonclétszám, csökkent a tényleges szolgálati idő, valamint a gyakorlatok száma és időtartama. Módosult a hadkiegészítés rendszere. A törvény 12 évre előre, a korábbinál lényegesen nagyobb évi újonclétszámot állapított meg: A közös hadseregnek 159 ezer, a honvédségnek 25 ezer, a Landwehr-nek 27 ezer főt. A tényleges szolgálati idő 2 évre csökkent, a közös hadsereg gyalogságánál, a tüzérségnél és a műszaki csapatoknál. A lovasságnál, a lovas tüzéreknél viszont megmaradt a három év, a haditengerészetnél a 4 év.

Jelentős változás volt a hadkiegészítést végző szervezetek önállóvá válása. A honvédkerületek számát 7-ről 6-ra csökkentették, és területeiket szinkronba hozták a közös hadsereg Magyarországon állomásozó hadtesteinek hadkiegészítési területeivel. Átálltak a hadosztály, dandár szervezésre, a hadtestek számára pedig tüzérezredeket szerveztek. Új alakulatokat hoztak létre, mint pl.: gépkocsi- és léghajós osztályt.

A honvédség megszűnt másodvonalbeli haderő lenni. Szervezetében, fegyverzetében, kiképzettségében a monarchia első vonalbeli alakulatai sorába emelkedett. A magyar királyi honvédség az új törvény alapján nem csak tüzérséget kapott, de gyalogságát is szaporították négy ezreddel és az egész honvédség eddigi 25.000 fős békeállományát 50.000 főre emelték. Az átszervezést fokozatosan kellett végrehajtani, úgy, hogy az 1916-ig befejeződjön. A honvéd csapatok az átszervezés után 32 gyalogezredből, 10 huszárezredből, 8 tábori ágyús és 8 tábori tarackos ezredből, valamint 2 lovas tüzér osztályból álltak volna.

 

II.

A MONARCHIA HADEREJÉNEK SZERVEZETE AZ 1912. ÉVI VÉDERŐTÖRVÉNYEK UTÁN.

 

A Habsburg Monarchiában 1848-ig az udvari haditanács, majd három évig a hadügyminisztérium, 1851-től pedig a hadsereg főparancsnokság vezette a hadügyet. Emellett az uralkodó közvetlen katonai szakelőadója az első főhadsegéd, egyúttal a katonai központi iroda főnöke volt. Később a vezérkar főnöke került a "legfőbb hadúr" ‑ az uralkodó ‑ mellé szaktanácsadónak. A haderő 4 hadseregre tagozódott, két határőr kormányzóságra és a haditengerészeti főparancsnokságra. 1859 után a hadsereg parancsnokságok megszüntetésével 10 hadtest körletre osztották a Monarchia területét. A hadosztály köteléket, amely addig rendszerben volt, megszüntették, de 1866 után újból bevezették. A kiegyezést követően a közös hadügyminisztérium és a két államban a honvédelmi minisztériumok vették át a hadügy vezetését. A vezérkar főnöke 1913-ig a hadügyminiszter alárendelt közege volt, mert csak ekkor vált önállóvá. A Monarchia területe 1912-ig 16 hadtest körletre oszlott, megfelelő honvéd és Landwehr körletekkel. A háború esetére felállítandó hadsereg parancsnokságok békében mint hadsereg-felügyelőségek működtek. Az Osztrák Magyar Monarchia hadseregében a katonai vezetést az alábbiak szerint csoportosították:

A magasabb parancsnokságok;

Különleges törzsek;

Helyi-, kiegészítő és katonaépítészeti hatóságok;

A központi vezetés.

A katonai felső vezetés összetétele 1912-ig kisebb változtatásokkal ilyen maradt. 1912. évi 30. és 31. törvénycikkek jelentős változtatásokat hozott a hadsereg szervezetében, ami a katonai felső vezetést is érintették.[xx]

A mozgósítást követően a hadrakelt sereg magasabb parancsnokságainak tagozódása eltért a béke tagozódástól és a háborús feladatokhoz igazodott:

gyalog- és lovasdandárok;

gyalog- és lovashadosztályok;

hadtestek;

hadseregek.

A hadrakelt sereg első tagozását, azaz a csapatok, intézetek és parancsnokságok stb. seregtestekbe való beosztását a "hadrend" tartalmazta, amit a legfőbb hadúr, a császár és király adott ki és ami szigorú szolgálati titkot képezett. A béke hadrend nyílt volt és bárki ismerhette.

            A dandár. A gyalog, vagy lovasdandár parancsnoka rendszerint vezérőrnagy volt. Mellé a szolgálati ügyek intézésére egy dandár vezérkari tisztet és egy parancsőr tisztet rendszeresítettek. Ez jelentette a dandár szűk törzsét. Egy dandár általában 6-9 gyalogzászlóaljból, vagy lovasdandár esetén 2 lovasezredből állt. A dandár törzs ilyen kis létszámát az magyarázza, hogy a hadosztály kötelékében harcoló dandár szervezetét ritkán tartották meg, hanem a feladattól függően zászlóaljanként osztották őket harccsoportokra, így nagyobb hadműveleti törzsre nem is volt szükségük. A kikülönítetten harcoló dandárt viszont ideiglenesen más fegyvernemekkel és tartalékintézetekkel (szakcsapatok, ellátó alegységek) is megerősítették.

-          A hadosztály. A gyaloghadosztályt tekintették az első "magasabbrendű harcászati és közigazgatási seregtestnek". Hogy a hadosztályok huzamosabb ideig önállóan alkalmazhatók legyenek, állományukba valamennyi fegyvernemet rendszeresítettek. A korabeli elvek szerint a 10-15 ezer főből álló hadosztálynak legalább egy napi harchoz szükségel lőszerrel, ember és ló számára 11 napi élelemmel kellett rendelkeznie. A hadosztály. alapegység volt a hadtestek és a hadseregek alakításához. A gyaloghadosztály az alábbi összetételű volt: csapatok: 2 gyalogdandár; hadosztály lovasság (2-4 lovasszázad); hadosztálytüzérség ( egy ho. tüzérezred); tartalékintézetek: egy ho. lőszertelep; egy ho. eü. intézet; egy gyalogos élelmező oszlop; egy vonat század.

            A hadosztály már rendelkezett a harcok, hadműveletek vezetéséhez szükséges törzzsel, aminek a neve: hadosztály-törzshadiszállás volt, és az alábbiak szerint tagozódott:

            vezérkari osztály: vezérkari főnök, 4 fő vezérkari tiszt, 7 altiszt irodai szolgálatra, 4 parancsőr tiszt, tábori csendőrosztag (7 fő) 1 ho. élelmező tiszt, az egyesített málhavonat parancsnoka, térparancsnokság (törzsszázad, tábori fogház) Tábori posta (4 fő). hadosztály hadbiztosság (4 fő)

            segédközegek: ho. tüzérparancsnok, utász század parancsnok, ho. vonat pk. ho. orvosfőnök, katonai bíróság ( 2 hadbíró, 2 jegyző) katonai lelkészet (2 tábori lelkész)

            A ho. törzshadiszállás létszáma mozgósítás után 340-350 fő körüli volt (31 tiszt és tisztviselő, 196 ló és 33 szekér).

            A hadtest. A nagylétszámú hadrakelt seregek vezetésének megkönnyítésére 2-3 hadosztályból hadtest néven nagyobb seregtesteket alakítottak. A hdt. erejének növelése érdekében külön tüzérséget (hdt. tüzérség) és külön lovasságot (hdt. lovasság) rendszeresítettek.

csapatok: 2-3 gyalog ho., hdt. tüzérség (1 ho.tü.ezred), 2-3 utászszázad, 1 hdt. táviró osztag, 1 hdt. telefon osztag

tartalékintézetek: hdt. lőszertelep, 1 könnyű hadihíd készlet, 1 sáncszer oszlop, hdt. vonattelep, hdt. élelmező oszlop, vonat század.

            A hdt. vezetését a "hadtest-főhadiszállás" látta el, ami a ho. törzs-hadiszálláshoz hasonló létszámmal és összetétellel rendelkezett.

            A hadseregek. A mozgósítást követően a hadrend szerint a hadtesteket illetve hadosztályokat hadseregekké egyesítették, a vezetés megkönnyítése érdekében.

            Összetételük az alábbi volt.

hadsereg parancsnokság;

hadtestek, hadosztályok;

műszaki csapatok;

tartalék intézetek.

A hadsereg parancsnokság két főcsoportra oszlott: 1.) hadsereg-főhadiszállás (feladata a hadműveletek tervezése, szervezése és vezetése), 2.) hadsereg-hadparancsnokság (a hadsereg ellátásának, készletek utánszállításának szervezése).

A hadsereg-főhadiszállás a vezérkari osztályból és a segédközegekből állt, hasonlóan a ho., vagy a hdt. vezérkari osztályaihoz.

A hadsereg főparancsnokság. Háborúban, ha több hadsereg ugyanazon az arcvonalon tevékenykedett, azok egységes vezetésére hadsereg főparancsnokságot állítottak fel. Az első világháború folyamán ezeket "arcvonal parancsnokságoknak" is nevezték. A hadsereg főparancsnok mellé egy magasabb rendfokozatú tábornokot neveztek ki vezérkari főnöknek. Rajta kívül még további 4 szárnysegéd törzstiszt és egy parancsőr tiszt teljesített szolgálatot. A hadsereg főparancsnokság szervezete, összetétele hasonló a hadsereg parancsnoksághoz, csupán elnevezése más: " hadmüveleti-főhadiszállás és vezérhadtáp-parancsnokság".

 

Magasabb parancsnokságok békében

Békében sem hadsereg parancsnokság sem hadsereg főparancsnokság nem működött, azok a háborús vezetés szervezetei voltak. A haderő békeszervezete az alábbiak szerint épült fel:

dandár parancsnokságok;

hadosztály parancsnokságok;

területi parancsnokságok;

honvéd főparancsnokság és Landwehr főparancsnokság.

A dandár parancsnokságok élén általában vezérőrnagy vagy ezredes, kivételes esetben altábornagy állt. A dandár parancsnoksághoz többnyire egy vezérkari szolgálatot teljesítő főtisztet, mint dandár vezérkari tisztet és egy századost irodai szolgálatra osztottak be. Ők alkották békében a dandár törzset.

            A hadosztály parancsnokságok A közös hadseregben és a Landwehr esetében a háborús kötelékek szervezete azonos volt a béke szervezettel, tehát 2-3 dandár egy hadosztály kötelékébe tartozott. A m. kir. honvédség dandárainak alárendeltsége békében a magyar közigazgatás viszonyaihoz igazodott. A m. kir. honvédségben a hadosztályparancsnokságok helyett honvéd kerületi parancsnokságokat szerveztek, amelyek egyúttal a népfelkelő területi hatóságok szerepkörét is betöltötték. A lovashadosztály parancsnokságot pedig a m. kir. honvéd lovassági felügyelő helyettesítette. A hadosztályparancsnok mellé a katonai ügyek ellátására vezérkari osztályt szerveztek.

Területi parancsnokságok Az 1868. évi 40.tc.-ben a Monarchia területét 15 katonai területre osztották, ezen belül 14 hadtest kerületre és egy katonai parancsnoksági kerületre. Minden hadtest kerületben hadtest parancsnokság jelentette a vezető katonai hatóságot. A hdt. pk. elöljárója volt a területén lévő valamennyi katonai hatóságnak, csapatnak és intézetnek, valamint a közös hadsereghez tartozó valamennyi személynek. Ő maga viszont közvetlenül a cs.kir.(közös) hadügyminiszternek volt alárendelve.

A m. kir. honvéd kerületi parancsnokságok Az 1912. évi véderőtörvény és az ezzel kapcsolatos átszervezés folytán a honvédkerületek területei a Magyarország területén levő közös hadseregbeli hadtestek területeivel már teljesen egybevágóak lettek, anélkül, hogy alá-fölé rendeltségi viszony lett volna közöttük.

            A honvéd kerületi parancsnokság állománya 21-24 fő, amihez még hozzátartozik a segédszemélyzet szintén 21-24 fő. A honvéd kerületi parancsnokságok a területükön levő cs. és kir. hadtestparancsnokságokkal nem voltak alárendeltségi viszonyban. Mozgósítás esetén minden honvéd kerületi parancsnokság felállított egy hadosztály parancsnokságot, egy visszamaradó honvéd kerületi parancsnokságot és egy területi (népfölkelő) gyalogdandár parancsnokságot. A cs. és kir. Landwehr területi parancsnokságok felépítése hasonló volt a m. kir. honvéd kerületi parancsnokságokéhoz.

            A m. kir. honvéd főparancsnokság. A m. kir. honvédség számára a katonai kiképzés vezetésére és ellenőrzésére, a katonai szellem és fegyelem ápolására, a harckészültség fenntartására mint legmagasabb katonai parancsnokságot hozták létre a honvéd főparancsnokságot. A honvéd főparancsnokság a honvéd csapatok, intézetek és más honvéd parancsnokságok és a honvédelmi minisztérium között köztes parancsnokságot képezett és a cs.kir.(közös) hadtestparancsnokságokkal volt egyenrangú szervezet.

            Mozgósítás esetén a honvéd főparancsnokságnak a feladata nem változott, csak hatásköre azokra a csapatokra és parancsnokságokra terjedt ki, amelyek az országban pótlási célokra szervezés alatt álltak. Megalakulásakor a honvéd főparancsnoksághoz csak 2 törzstiszt és 3 főtiszt tartozott. 1900-tól rendszeresítették a vezérkarfőnöki állást. 1873-ban a főparancsnok tehermentesítésére hozták létre az "adlátusi" állást, aki minden tekintetben teljes jogkörrel helyettesítette a főparancsnokot távolléte esetén. 1908-ban a megnövekedett feladatok ellátására még egy beosztott tábornoki helyet is rendszeresítettek. 1914-ben a háború első évében a honvéd főparancsnokság állománya az alábbi volt:

3 tábornok,

1 vezérkari testületbeli alez.

1 tüzértörzskari őrnagy

1 helyi alkalmazású alez.

2 vezérkari testületbeli szds.

1 vezérkarba beosztott szds.

3 gyalogsági szds. (a katonai osztály beosztott főtisztjei)

2 főtiszt - parancsőrtiszt

4 hadbíró

7 főtiszt, mint irodaigazgatóság.

 

Különleges törzsek:

A vezérkar. Az OMM. vezérkara csak hasonlított a német-porosz vezérkarhoz. A császár és király mint legfőbb hadúr státusának megfelelően a vezérkar nem mint legfelsőbb főparancsnokság, hanem mint szakmai szervezet működik. A döntéshozatal szinte minden kérdésben a "legfőbb hadúr" kezében volt. Ennek megfelelően az OMM. vezérkara egyrészt a háborúra vonatkozó tervek kidolgozásáért és naprakészen tartásáért felelős, másrészt a magasabb parancsnokságokat látja el felkészült szakemberekkel.

A vezérkar élén egy magasabb rendfokozatú tábornok állt, aki "az összes fegyveres hatalom vezérkarának főnöke" címet viselte, és közvetlenül a császárnak és királynak volt alárendelve. A vezérkar főnöke békében egyúttal a közös hadügyminiszternek is beosztottja volt, mint "segédközeg", javaslatokkal tanácsokkal látta el a hadügyminisztert a vezérkar illetékességi körébe tartozó kérdésekben.

A vezérkar az alábbiak szerint épült fel:

A vezérkari testület, amely századosi és ennél magasabb rendfokozatú tisztekből állt és előléptetés tekintetében külön kategóriát képeztek. A testület létszáma szigorúan kötött volt. Az első világháború előtti években 470 fő. Oda csak az a közös hadseregbeli, vagy honvéd tiszt kerülhetett be, aki bizonyította tudományos felkészültségét és a vezérkari szolgálatra való alkalmasságát. A vezérkari testülethez való beosztás feltételeit az alábbiak voltak: "igen jó szolgálat, szilárd kitartást ígérő testalkat, a hadi iskola vagy felsőbb tüzér-, illetve hadmérnök-tanfolyam legalább jó eredménnyel való elvégzése, és a vezérkari törzstiszti vizsga eredményes letétele". De ez csak a feltétel, a testületbe viszont csak úgy lehet bejutni, ha ott hely üresedett meg.

A vezérkari testületbe áthelyezendő tisztek kiválasztása a vezérkar főnökének a jogköre. A főhadnagyok, akik a hadi iskolát, a felsőbb tüzér-, vagy hadmérnök-tanfolyamot elvégezték és a vezérkarhoz beosztásra kerültek 1,5-3 évi szolgálat után kiváló minősítést kaptak, majd csapathoz kerülve 2 évig szintén kiváló eredménnyel szolgáltak várományosok lehettek a vezérkari testületbe való kinevezésre.

A vezérkarhoz beosztott tisztek, a csapatok kötelékéből vezényléssel kerültek a vezérkarhoz, ők nem tartoztak a vezérkari testületbe. Vezérkari szolgálatra olyan tiszteket vezényeltek, akiket a vezérkari irodákban irodai munkára jól lehetett használni. Ezeket olyan beosztásokban alkalmazták, ahol a munka végzése állandóságot kívánt.

A vezérkar tisztjeinek alkalmazása békében az alábbi munkakörökben történt: a.) a vezérkari irodákban, b.) a katonai hatóságoknál és magasabb parancsnokságoknál, c.) a csapatnál szolgálatot teljesítve, d.) különleges alkalmazásokban.

A vezérkari irodák:

igazgatósági iroda ( a személyi ügyeket és a közigazgatási ügyeket látja el).

a hadműveletek és különleges vezérkari munkálatok irodája (a hadműveleti ügyeket, az erődítésekre vonatkozó véleményezéseket és javaslatokat, a hadsereg szervezésére és kiképzésére vonatkozó ügyeket intézi, a szabályzatokat, a harcászati és hadműveleti utasításokat szerkeszti és a nagyobb gyakorlatok terveit készíti el.)

az országleiró iroda ( a bel és külföld katonai leírásával foglalkozik)

a nyilvántartó iroda ( az idegen hadseregeket tarja nyilván)

a vasúti iroda ( a vasútra és a gőzhajózásra vonatkozó ügyeket intézi)

Katonai hatóságoknál és magasabb parancsnokságoknál. Minden dandárparancsnoksághoz a vezérkarhoz beosztottak közül egy főhadnagyot vezényeltek dandár vezérkari szolgálatra. Minden hadosztály- és területi parancsnokság mellé egy-egy vezérkari osztály volt rendszeresítve, akinek a vezetője volt a hadosztály-, hadtest-, vár-, hadkikötő stb. vezérkari főnöke. A közös hadügyminisztériumban és a m. kir. honvédelmi minisztériumban is szolgáltak vezérkari tisztek.

Csapatnál szolgálatot teljesítve. Hogy a vezérkari tisztek gyakorlatot szerezzenek a csapat vezetésben és felkészüljenek magasabb parancsnokságok ellátására, a vezérkari testület bizonyos számú tisztjét különböző fegyvernemekhez 1-2 évre szolgálattételre osztották be.

Különleges alkalmazásokban. Főleg a testületbeli vezérkari tiszteket osztották be például a hadiiskola parancsnokának, a hadilevéltár igazgatójának, katonai akadémiák, hadapródiskolák vezérkari szolgálattal szoros kapcsolatban levő tanszakjaira stb.

A vezérkari tisztek alkalmazása háborúban azonos béke idején való alkalmazásukkal. Természetesen az irodákban és különleges szolgálatban levőket is a magasabb parancsnokságok állományába osztották be vezérkari szolgálatra.

A hadmérnök törzs a hadi építő műszaki szolgálat vezetésére, erődítések ostrománál illetve védelménél való közreműködés és az ezzel kapcsolatos tudományágak ápolására hivatott testület, ami a vezérkarhoz hasonlóan működött.

 

A központi vezetés

A Monarchia központi vezetéséhez sorolták a központi hatóságokat, azaz a minisztériumokat és a legfelsőbb hadúrt, a császárt és királyt.

A közös hadügyminisztérium az elnöki irodára és 15 ügyosztályra tagozódott, amelyek négy ügycsoportot képeztek. A hadügyminisztérium szervezetébe tartozott még mint külön ügy csoport a katonai legfelsőbb törvényszék is, négy osztállyal. A minisztérium személyzetét tényleges és nyugállománybeli tisztek és tisztviselők, hadseregszolgák és altisztek képezték.

A közös hadügyminisztérium segédközegei.

a vezérkar főnöke;

a lovasság főfelügyelője;

a tüzérség főfelügyelője;

a vártüzérség felügyelője;

a hadmérnök főfelügyelő;

az utász-csoport főfelügyelője;

a vonat főfelügyelő;

a katonai nevelő és képző intézetek főfelügyelője;

a pótlovazás főfelügyelője;

az egészségügyi csapat parancsnoka;

a vezér-épitészmérnök;

a tábori apostoli vicariátus;

a szakszámvevő osztály;

a műszaki katonai bizottság.

A 2-11 szám alatt felsorolt segédközegek a fegyvernemek, csapatok, intézetek élén álltak, azok kiképzését felügyelték és ellenőrizték. A minisztérium elé előterjesztéseket készítettek és észtvettek a minisztérium tanácskozásain a szakmájukba vágó ügyek tárgyalásánál. Parancsok kiadására nem voltak feljogosítva.

A műszaki katonai bizottság a tudomány és a technika haladását kísérte figyelemmel, és azok hadicélokra való alkalmazására tett javaslatot a minisztériumnak.

 

A m. kir. honvédelmi minisztérium

Hatásköre nem csak a magyar honvédség és népfölkelés valamennyi ügyeire, de a honvédelemre hivatott összes véderő, tehát a közös hadsereg személyi és lóállományának kiegészítésére, elhelyezésére is kiterjedt. A miniszter, a hatáskörébe tartozó ügyekben egyrészt a királynak, másrészt a magyar állam törvényhozó testületének tartozott felelősséggel.

 

A legfelsőbb hadúr. A császár és király, aki egyszemélyben testesítette meg a birodalmat. A legelső katona volt, aki a hadsereget szinte saját tulajdonának tekinthette.

A katonai iroda nem önálló hatóság, mivel működése csupán a beérkezett felterjesztések kezelésére és az azokra vonatkozó "legfelsőbb elhatározás" tervezetének megszerkesztésére terjedt ki.[xxi]

 

 
Naptár
2017. Június
HKSCPSV
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
<<   >>
 
Számláló
Indulás: 2005-12-26
 
A MAG TV FELVÉTELEI
 
The Árpád- Line
 
English version
 
De Arpad Lijn
 
Nederlandse
 
Publikationen
 
Studiums
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Linkajánló

www.bunkermuzeum.hu

www.klkf.gportal.hu

www.bazsalicska.gportal.hu

www.varak.hu

 

SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - TUDJ MEG TÖBBET SELENA GOMEZ MAGÁNÉLETÉRÕL, SZERELMÉRÕL, CSALÁDJÁRÓL, KARRIERÉRÕL!    *****    HA TE IS IMÁDOD A ZÖLD ÍJÁSZ VILÁGSIKERÛ SOROZAT ELBÛVÖLÕ SZERELMESPÁRJÁT AKKOR ITT A HELYED! MAGYAR OLICITY SITE    *****    The Vampire Diaries & The Originals szerepjáték - ha kedveled a sorozatokat és írni is szeretsz, ne habozz!    *****    Rendhagyó kedvezményt ajánlok Nektek, Te monhatod meg, hogy mi legyen az ára. Pl.: Születési, párkapcsoklati, horoszkóp.    *****    KÖNYVismertetõk, kötelezõ olvasmányok    *****    BOOKFANCLUB -> A könyvek birodalma elvezet a képzelet csendes világába!<<-BOOKFANCLUB    *****    Ingyenes, korlátlan képfeltöltés!!! www.kepfeltolto.eu    *****    Autista - Állatbarát - Homoszexuális - Intelligens - Kívülálló - Mûvészlélek - Segítõkész - Toleráns    *****    Portálépítés és portáldíszítés kezdõknek és haladóknak! Rengetek leírás, JavaScriptek , CSS ,HTML kódok,Design!    *****    HAT ÉVE ONLINE! - LÁTOGASS EL MAGYARORSZÁG EGYETLEN MÛKÖDÕ SELENA GOMEZZEL FOGLALKOZÓ OLDALÁRA! - HAT ÉVE ONLINE!    *****    A SZULTÁNA: HÍREK - KÉPEK - SOROZATISMERTETÕK - TÖRTÉNELMI INFÓK - ÉRDEKESSÉGEK MINDEN MENNYISÉGBEN A SOROZATRÓL    *****    Bûbájos boszorkák - Charmed - Extrák - Érdekességek - Cikkek - Interjúk - Bûbájos boszorkák - Charmed - Charmed -Játékok    *****    Itt a nyár! Kivirágzott a mályva és a pipitér! Hogy mit szólt ehhez a két virágmanó? Gyere, és olvasd el a Mesetárban!    *****    STITCHERS - Magyarország egyetlen oldala a természetfeletti krimi-drámasorozatról! A Stitchers sorozatot megéri nézni!    *****    Nézz Élõ live filmet gportalon. Klikk klikk klikk.    *****    Gréti. 23. Egyetemista. Chevelle. Rap. Jégkorong. Ottawa Senators. Jean-GabrielPageau. Írás. Olvasás. Blog. (:    *****    Élõ live mozifilmek. Ha szereted a filmeket, sorozatokat, meséket akkor itt a helyed!    *****    Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok    *****    ARIANA GRANDE TODAY - MAGYARORSZÁG EGYETLEN ARIANA GRANDÉVAL FOGLALKOZÓ HONLAPJA - TUDJ MEG RÓLA MINDENT    *****    KOSEMBLOG.GP//A MAGYAR "A SZULTÁNA" RAJONGÓI OLDAL//BY: KÖSEM// KOSEMBLOG.GP//MINDEN, AMI KÖSEM...