E-mail

szaboojj@gmail.com

 
Menü
 
PREZENTÁCIÓK
 
Tanulmányok
 
Erődítés történet
 
Kárpáterődítések
 
Az Osztrák-Magyar Monarchia hadereje
Az Osztrák-Magyar Monarchia hadereje : A HADERŐ ANYAGI (ELLÁTÓ-) SZOLGÁLATA

A HADERŐ ANYAGI (ELLÁTÓ-) SZOLGÁLATA

Szabó JJ  2005.12.27. 10:16

Az anyagi (ellátó-) szolgálatot az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében a hadbiztossági tisztviselők vezették, akik a közös hadügyminisztérium és a két honvédelmi minisztérium (magyar és osztrák) hadbiztosi osztályain, vagy a minisztériumok egyes katonai osztályain mint szakelőadók, továbbá a hadtest- és hadosztály hadbiztosságoknál, illetve a honvéd kerületi hadbiztosságoknál teljesítettek szolgálatot.

A HADERŐ ANYAGI (ELLÁTÓ-) SZOLGÁLATA

Az anyagi (ellátó-) szolgálatot az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében a hadbiztossági tisztviselők vezették, akik a közös hadügyminisztérium és a két honvédelmi minisztérium (magyar és osztrák) hadbiztosi osztályain, vagy a minisztériumok egyes katonai osztályain mint szakelőadók, továbbá a hadtest- és hadosztály hadbiztosságoknál, illetve a honvéd kerületi hadbiztosságoknál teljesítettek szolgálatot.

A mozgósított hadseregnél a hadtáp-főparancsnokság és hadsereg hadtápparancsnokságok (a háborúban „szállásmesteri osztály" elnevezéssel), hadbiztosai irányították az ellátó szolgálatot.

Az anyagellátást a közös hadsereg csapatainál a számvivő tisztek (számvivő tiszthelyettesek) és az élelmező tisztek, a magyar királyi honvédségben pedig a gazdászati tisztek (gazdasági hivatal – GH) látták el.

Békében minden csapattestnél egy élelmező tiszti beosztást rendszeresítettek, míg a kikülönített részeknél egy-egy tisztet bíztak meg az élelmező tiszti teendők ellátásával. Háborúban a zászlóaljaknál, osztályoknál, ezredeknél, továbbá minden önálló dandárnál és minden hadosztálynál volt rendszeresítve egy élelmező tiszt vagy e szolgálat ellátásával egy-egy tiszt megbízva. Azonkívül hadosztálytól felfelé minden magasabb parancsnokságnál külön élelmező tisztet rendszeresítettek a törzs ellátására.

Háború esetén minden hadosztályhoz ellátó hivatalt szerveztek. E hivatal a hadosztály hadbiztosságának volt a szerve. Feladata a hadosztály alakulatainak élelmezéssel való ellátása; a helyszíni beszerzések végrehajtása és a beérkezett élelmi szállítmányok elosztása, a ruházat és felszerelés, valamint a csapatok egyéb anyagi szükségleteinek kielégítése volt.

Az ellátó hivatal vezetőségre és gazdasági hivatalra, beszerzőcsoportra, felvételező- és elosztócsoportra, gazdasági csoportra és műhelyekre tagozódot. Személyzetét csapatszámvivő (gazdászati) tisztek, élelmezési tisztviselők, megfelelő számú legénység (kocsisok, munkások, mesteremberek stb.) alkották.

A tüzérségi, műszaki anyagokkal való ellátást a hadseregfőparancsnokságnál és a seregtestparancsnokságoknál a tüzérségi-, utász-, árkász és erődítési előadó, a híradóanyagellátást a főparancsnokságnál a tábori távíróügy főnöke, seregtesteknél a parancsnokságok távíró előadója irányította.

Az egészségügyi szolgálatot az egészségügyi főnök (orvosfőnök) vezette, a csapatoknál az ezred-, zászlóalj-, osztályorvos látta el a neki alárendelt egészségügyi személyzettel (egészségügyi tiszthelyettes, gyógyszolga, sebesültvivők stb.).

Az állategészségügyi szolgálatot a seregtesteknél az állatorvos vagy állategészségügyi előadó irányította. Csapatoknál csak patkolómestereket és -kovácsokat rendszeresítettek.

Anyagi készletek és biztosítási módjuk

A csapatok folyamatos anyagellátásának céljából az osztrák-magyar hadseregben a századforduló körül a legfontosabb anyagokra meghatározták a hadinormákat (javadalmazásokat), s előírták háború esetén a szállítandó készletek nagyságát is.

A hadi élelemadagot három „kiszabatban” állapították meg és a viszonyokhoz mérten vagy a teljes, vagy a szabványos, vagy pedig a tartalék élelemadagot kellett kiszolgáltatni. A szabványos adag összetételében elegendő táplálékot nyújtott az emberi szervezet fenntartására, annak nagyobb igénybevétele mellett is. A tartalék élelemadag ennél kevesebbet tartalmazott, de az emberi szervezet fenntartására még elegendő volt és csak akkor használhatták fel, ha a szabványos élelemadag kiszolgáltatásának lehetősége megszűnt, tehát főleg hosszan tartó harcok vagy minden más élelmezési forrástól való elszakadás idejében. A csapatok élelmezési felszerelését az élelmezési alapjavadalmazás képezte, amelyet maga a csapat vitt magával.

A Monarchia két fegyvergyára közül csak az osztrák (Steyerben) rendezkedett be nagyobb gyártásra, míg a magyarnak (Magyar Fegyver és Gépgyár Rt. Budapest) teljesítőképessége igen csekély volt. Tábori ágyúkból tartalékkészletet a bécsi tüzérségi szertárban tároltak, a tüzérségi anyaggyártás is képes volt olyan teljesítményre, így a hadsereget nagyobb hatótávolságú és korszerű lövegekkel tudták ellátni.

A harcok folyamán megsérült kézifegyverek és lövegek kis javítását a csapatoknál rendszeresített fegyvermesterek végezték el, további javítás a hadsereg műhelyeiben történt. Amit itt javítani nem tudtak, Bécsbe, a tüzérségi szertárba küldték. A fegyverzet utánpótlása a lőszerellátással azonos rendszer szerint történt, azonban nagy hiány mutatkozott lőszerekben. A hadseregek első lőszer javadalmazásként átlag alig 400-500 lövéssel (120 lövés volt egy javadalmazás) rendelkeztek.[1]

Élelem- és lótápellátás

Az osztrák-magyar hadseregben béke idején a csapat maga gondoskodott a legénység mindennapi étkezéséről. Minden csapattest közétkezési bizottsága a katonai közigazgatás által megállapított közétkezési pénzt felvette és abból a közétkezés előállításához szükséges élelmiszereket megvásárolta. Ezekből azután a meleg ételt a laktanyákban (alosztályoknál, osztályoknál) a legénységi szakácsok elkészítették. A legénység meleg reggeliben, déli étkezésben és rendszerint meleg vacsorában részesült. A mozgókonyhák csak nagyobb gyakorlatok alkalmával kerültek használatba. A kenyeret a csapatok 5-5 naponként a katonai élelmező raktárakból (minden napra 840 g járt egy katonának), vagy ahol ilyen nem volt, a kenyér szállítására szerződtetett szállítóktól vették át. Ugyanígy az élelmező raktártól vagy a szállítótól vette át a csapattest lovai részére a zabot. A szénát is szállító szolgáltatta, vagy ha olcsóbban jött ki, a csapat maga vásárolta meg.

A napi étkezési adag kávé- vagy leveskonzervből, 190 g húsból, főzelékből, vagy tésztából és az étkezés elkészítéséhez szükséges kellékekből zsír, hagyma, só, stb. állott. Háborúra való készülődés esetén a hadügy-, honvédelmi minisztériumok hús-, kávé- és főzelékkonzerveket, kétszersültet gyártattak le és raktároztattak az élelmező raktárakban. A tartalékkészletek azonban olyan csekélyek voltak, hogy a hadiállomány szükségleteit csak néhány napra fedezték.

A háború esetén beálló szükséglet biztosításáról a hadügyi igazgatás oly módon gondoskodott, hogy a konzervgyárakkal szerződést kötöttek, hogy azok már békében olyan üzemberendezéseket tartanak fenn, amelyek segítségével háború esetén üzemük teljesítményét azonnal fokozni tudják. A szerződéses szállítókat pedig kötelezték, hogy már békében készleteket tároljanak a mozgósítás esetén beálló nagyobb szükséglet fedezésére. Nyilvántartották továbbá a nagyobb, szállításokra számba vehető termelőket, kereskedőket és egyéb szállítóképes cégeket, megállapították a háború esetén igénybe vehető készleteket, számba vették a nagyobb malmokat, kenyérgyárakat, sütödéket stb.

A felvonulási körletbe történő szállítás alatt a mozgókonyhával elinduló szállítmányok a magukkal vitt útravaló készletekből főztek. Húst egy napra valót vittek magukkal, a további napokra útközben vételeztek. A vasúton szállított csapatok számára, nagyobb állomásokon vasúti étkezőállomásokat rendeztek be. Ezeket kincstári konyhaberendezésekkel szerelték fel.[2] A nagyobb vasúti állomások főállomásokat (pl. Rákos rendező-pályaudvar, Szolnok, Kassa, Pozsony, Krakkó, Királyháza, Szatmárnémeti, Máramarossziget stb.) képeztek, míg a kisebbek az étkezési cikkekkel való javadalmazás tekintetében rendszerint ez utóbbiaktól függő mellékállomások voltak.

A csapatok hússal való ellátására, külön mészárszékeket rendeztek be. Gyakran hentes üzemet is tartottak fenn, amelyekből a csapatokat zsírral, szalonnával és kolbászfélékkel látták el. A csapatokat háború esetén kenyérrel ellátó tábori sütödék képesek voltak a hozzájuk utalt alakulatokat naponta kenyérrel ellátni. Egy hadosztály sütöde 20 ezer ember részére 12 üzemóra alatt 3/4 adag, 16 óra alatt 1 adag és 24 óra alatt 1 1/2 adag kenyeret tudott kisütni.

A vízzel való ellátás a vízben szegény jellegű hadszíntereken (Balkán, Alpok stb.) különleges gondoskodást igényelt. Vízszállításra rendelkezésre álltak: négykerekű lófogatú víztartók (745 literes), kétkerekű lófogatú víztartók (534 literes), gépjármű-vontatású víztartók (2208 literes), mozgókonyhák (400 literes), vashordók (100 literes) és egyéb vízszállító hordócskák (36 literes). Egyes esetekben a főparancsnokság mélyfúró kutakat (Northon-kutat) utalt ki.

Ruházati-, és egyéb felszerelési anyagellátás

A monarchia hadserege a békében használt egyenruhában ment a harctérre. A gyalogság csukaszürke-, a népfelkelők sötétkék-, a lovasság díszegyenruhájában vonult el. Az ellátó és hátországi alakulatok polgári ruhájukat viselték, csak katonasapkát és nemzetiszínű kokárdát kaptak.[3]

A hadsereg központi ruharaktárában kb. 700 ezer tábori ruhakészlet állott még rendelkezésre a mozgósításkor felállított összes alakulat felruházása után, azonban ezt a mennyiséget a további alakulatok felszerelésére csakhamar felhasználták. 1914 szeptemberében már egyetlen köpeny sem volt készletben.

A magyar királyi honvédség részére a ruházat a pozsonyi posztógyárban előállított anyagból készült és magyar fegyintézetekben rabokkal varratták meg. A mozgósítás után azonnal intézkedni kellett, hogy a békebeli hadseregszállító üzemeken kívül minden más hasonló intézmény is álljon át egyenruhák gyártására.

Anyagi szükségletek szállítása, a vonat

A Monarchia esetleges hadszíntereinek különböző földrajzi viszonyai miatt a seregtestek felszerelése háromféle volt: tábori, hegyi és vegyes. A lényeges különbség - a katonai szervezettől eltekintve - elvileg, hogy míg a tábori felszerelésnél a vonatok és intézetek kocsikból (lófogatú, gépjármű) álltak, addig a hegyi felszerelésnél ezek szerepét a málhásállatok, esetleg teherhordó emberek vették át. A vegyes felszerelésnél a készletek egy részét kocsikon, másik részét málhásállatokkal szállították.

Szervezetileg megkülönböztettek: csapatvonatot és seregvonatot. A csapatvonat az ezred összes kocsijából, a lovakból és hajtó személyzetből alakult. Két részre tagozódott: ütközet- és az eleség- vagy málhavonatra. Az ütközetvonat azokat az anyagokat vitte, amelyekre a harc alatt és közvetlenül a harc után szükség volt (pl. lőszeres kocsik, lőszeres málhásállat, mozgókonyha, egészségügyi málhásállat). Az eleség- vagy málhavonatba tartoztak az eleség-, a málha- és a szerszámkocsik.

A seregvonat a seregtest-parancsnokságok felszerelését szállította, valamint a mozgó intézetek felszerelését és anyagkészleteit. Az ütközet- és eleségvonat kincstári járművekből, kincstári hám- (málhás-, nyereg-) szerszámmal alakult. 1913-ban a kincstári málhavonat helyett a lényegesen könnyebb, magyar gyártmányú “országosjárművek” (kétlovas parasztszekér) alkalmazásáról döntöttek. A magyar honvédségnél az első világháború előtt, hasonlóan más hadseregekhez, gépjárművek nem kerültek általánosan alkalmazásra.

Egészségügyi szolgálat

Az egészségügyi szolgálat hadműveletek alatti ellátásának elve előírta, hogy;

·        olyan betegek és sebesültek, akiknek felgyógyulása rövid időn belül (kb. 14 nap) valószínű, a hadsereg körletében maradjanak, felgyógyulásuk után csapataiknál ismét szolgálatba lépjenek;

·        a súlyos sebesülteket és betegeket, amint szállíthatóvá válnak a hadsereg körletéből mielőbb hátrább fekvő területre szállítsák;

·        a hátraszállított személyek a kórházakban szakszerű kezelés mellett a fel gyógyulásukat legjobban előmozdító körülmények közé jussanak;

·        az esetleges járványoknak elejét vegyék.

Ezen a követelményeknek megfelelően a csapatok egészségügyi személyzettel és anyaggal (műszeres és kötszeres táska, kötszer tábori hordágy, lábsín, lámpák stb.) rendelkeztek. Harcban zászlóalj- és ezredsegélyhelyet telepítettek.

A zászlóalj és ezredsegélyhelyet lehetőleg közel a csapathoz létesítették ellenséges tüzérségi tűztől védett helyen. Elsősorban majort, házakat, pajtákat használtak fel erre a célra, olyan helyen, hogy hátulról kocsival járható úton el lehessen érni. Követelmény volt továbbá víz, szalma, nyáron árnyék, télen fűtés lehetősége.

A harcvonalban megsebesült katonának az elsősegélyt vagy maga a harcos nyújtotta magának, vagy bajtársától kapott segítséget a náluk levő sebkötöző csomag felhasználásával. Ezután a harcolók mögött mozgó sebesültvivő járőrök vitték hordágyon a zászlóalj vagy ezred-segélyhelyre, ahol a sebesült az első orvosi segítséget kapta. Innen harcképes -már segélyben részesült - könnyű sebesülteket visszairányították a csapathoz, a harcképtelen, de menetképes sebesülteket és betegeket kisebb csoportokban sebesült tisztek vagy altisztek parancsnoksága alatt gyalog indították hátra a hadosztály egészségügyi intézethez, ami az arcvonaltól általában 3-4 km távolságra települt. A menetképtelen, súlyos sebesülteket és betegeket a hadosztály egészségügyi intézet saját sebesültszállító kocsijaival  a hadosztály egészségügyi intézet kötözőhelyére vitték, ahol a sebesültek állandó kötést kaptak, szükség esetén életmentő műtétben részesültek. A betegek ugyancsak kellő ellátást kaptak. Az ápolásra szoruló könnyebb sebesülteket és beteget a hadtest mozgó tábori kórházakba, tábori gyengélkedőházakba irányították, ahol felgyógyulásukig maradtak. A hadosztály egészségügyi intézettől a súlyos sebesülteket és betegeket a hadsereg tábori kórházak vették át, ahonnan - a „betegtovaszállító” állomásra kerültek. Innen az „utazó egészségügyi intézetek" (kórházvonatok és -hajók, egészségügyi vonatok és -hajók) a már hátországban levő állandó egészségügyi intézetbe szállították a sebesülteket és betegeket, ahol teljes felgyógyulásukig maradtak.

Ezek az egészségügyi intézetek már békében is fennálló vagy mozgósítás után felállított intézetek voltak. Működtek a hadsereg kötelékében önkéntes egészségügyi intézetek is, amelyek felett a hadsereg-főparancsnokság rendelkezett. Ilyenek voltak: a német lovagrend, máltai lovagrend és a vöröskereszt intézményei, valamint a városok, községek és magánemberek adományából létesített kórházak.

A járványok ellen nem tettek semmilyen előkészületet, hiszen mindössze néhány hónapra tervezték a háborút. Így a kolera megjelenése teljesen meglepte a  hadsereg vezetőit, holott eddig a kolera minden háborúban jelentkezett.

Az egészségügyi szolgálat fontos feladata volt a katonák testi tisztaságának biztosítása, a fürdés és a fertőtlenítés is. Ezért a hadműveleti helyzethez képest kéthetente, esetleg 10 naponta berendezett tábori fürdőkben tisztálkodást rendeltek el. Ezt természetesen csak akkor tudták végrehajtani, amikor a csapatokat a peremvonalból tartalékba, pihenőbe vonták hátra. Így előfordult, hogy a katonák hónapokig sem tudtak tisztálkodni.

Állategészségügyi ellátás

Az osztrák-magyar hadseregben háború esetére az állategészségügyi szolgálat nem volt megszervezve. Amilyen nagy súlyt helyeztek a patkolásra és pataápolásra, annyira elhanyagolták a szolgálat többi fontos részét. Az állategészségügyi szolgálat vezetését 1914 előtt a szükséges szakismerettel nem rendelkező személyek végezték.

A csapatoknál hiányoztak az állatorvosok, csak patkolómesterek és patkolókovácsok voltak. Az állategészségügyi anyagok utánpótlásának módját még elméletben sem dolgozták ki. Ennek következtében a csapatok az állategészségügyi anyagot nem tudták pótolni és így nagyon sok állat elpusztult vagy menetképtelenné vált.

Az igáslovak is sokat szenvedtek, nemcsak a nagy fáradalmak, hanem a rendszertelen etetés, itatás, szabadban éjszakázás miatt is. Az erőltetett menetek alatt igen sok ló kimerülve elhullott. A tüzérség is sok lovát elvesztette. A málháslovak legtöbbjét feltörte a rossz málhanyereg.

Pénzellátás

A hadműveleti és egyéb pénztárakat, fizetőhelyeket a hadügyminiszter intézkedése szerint az Osztrák-Magyar Bank fő- és fiókintézetei javadalmazták. Hadműveleti pénztárakkal a hadrakelt seregnél a hadsereg-parancsnokságok, a hadtest-parancsnokságok, önálló hadosztály-parancsnokságok és az erődített helyek parancsnokságai voltak ellátva.

A csapatoknál és intézeteknél csapat- vagy intézeti pénztárak voltak. A hadműveleti pénztárakat pénztári tisztviselők, a csapatpénztárakat a közös hadsereg alakulatainál pénztári bizottságok, a magyar honvédségnél a gazdasági hivatalok kezelték.

A csapatok, intézetek havonta igényelték a következő hónapra szükséges pénzkészletet az elöljáró hadműveleti pénztárral ellátott hadosztály-, illetve hadtest-hadbizottságtól, amelynek utalványa alapján azt kifizették. A hadsereg csapatainak pénztárait a pénztár kocsin helyezték el, amely kocsi az ezred málhavonatához tartozott. A málhavonat gyakran heteken és hónapokon át nem került a csapathoz, ezért vagy a pénztár kocsit kellett onnan esetről-esetre előrevonni, vagy magát a pénzt onnan elhozni. A magyar honvédségnél a gazdasági hivatal 10-10 napra látta el az alosztályokat a szükséges pénzkészlettel, amelyet a mozgókonyha mozdonyának egy rekeszében elhelyezett vasszekrényben őriztek. Itt a pénz tehát majdnem mindig kéznél volt, viszont a mozgókonyha elvesztésével a pénz is odaveszett. Így a mozgókonyhák ez okból is különösen féltett kincsei voltak a csapatoknak.

Ellátás a háborúban

Az Első Világháborút megelőző időszakban a hadviselő felek vezérkarainak általános felfogása az volt, hogy a soron következő háború rövid tartamú lesz; „a háború sorsa egy - legfeljebb két - hónap alatt eldől". Elfogultságukban elhanyagolták a legutóbbi háborúk részletes tanulmányozását. Az 1904-1905-ös orosz japán háború tapasztalatait azzal utasították el, hogy azok nem általánosíthatók, mert ott közrejátszottak a „különleges ázsiai körülmények." Az 1912-13-as Balkán-háborúk már igen sok katonai problémát vezettek fel a modern hadviseléssel kapcsolatban, azonban a nagyhatalmak továbbra is görcsösen ragaszkodtak saját katonai elveikhez és inkább azok igazolására, mint megváltoztatására törekedett. Mindezek folytán nem vették figyelembe a lezajlott háborúk lőszerfogyasztásának arányait, és a hadsereg élelmezési rendszerén alig változtattak valamit az 1866-os porosz-osztrák háború óta.

A korábbi háborúkat a hadviselő államok a békében meglévő hadseregekkel és anyagi készletekkel kezdték meg. Az első világháborút megelőzően is arra számítottak, hogy a háborút a korábbiakhoz hasonlóan a mozgósítási készletekre és a már békében működő hadiiparra támaszkodva vívhatják meg.

A háború folyamán azonban csakhamar kiderült, hogy a hadsereg szükségletei lényegesen meghaladják a mozgósítási készleteket és a meglévő hadiipar kapacitását. A készleteket már a háború első hónapjaiban felhasználták, a rendelkezésre álló hadiipari üzemek teljesítőképessége pedig a háború követelményeihez képest elégtelennek bizonyult. Ez a körülmény a Monarchia hadserege háborús ellátásának válságához vezetett, ami azzal a következménnyel járt, hogy a háború harmadik, negyedik évében a katonák az arcvonalban éheztek, teljesen lerongyolódtak és hadianyagokban hiányt szenvedtek.



[1] A lőszerkészletek megalakításánál az előző háborúk tapasztalataiból indultak ki. Az 1870-71-es porosz-francia háborúban 817 ezer lövedéket lőttek ki, az 1904-1905-ös orosz japán háborúban csak az orosz hadsereg 950 ezer tüzérségi lőszert használt fel. Míg 1870-71-ben egy bajor hadtest az egész háború folyamán 4 milliót alig meghaladó töltényt tüzelt el, 1916-ban egy hadosztály 1 nap alatt több mint 3,5 millió puskatöltényt lőtt ki. A 4. Isonzo-csatában (1915. november 10-tőt december 1-ig) csak a VII. osztrák-magyar hadtest több mint 7 millió puska- és géppuska lőszert, tüzérsége pedig 170 ezer darab tüzérségi lőszert tüzelt el.

[2] A felszerelés hordozható takarék tűzhelyekből (egyenként 125 főre), főző- és konyhaeszközökből és evőcsészékből állott. Ezenkívül egyes nagyobb vasúti állomásokon a vasúti vendéglősökkel vagy egyéb vállalkozókkal szerződést kötöttek, amelyekben ezek kötelezték magukat, hogy szükség esetén az átvonuló csapatok, továbbá betegek és sebesültek részére meghatározott összeállításban, kiméretben és térítés ellenében reggelit, déli étkezést és vacsorát szolgáltatnak ki.

[3] A gyalogság egyenruháját 1915-ben a sötétebb árnyalatú tábori szürkével váltották fel. Nagyon megnehezítették a ruházat utánpótlását a fegyvernemek részére rendszeresített különféle szabású cikkek, ezért a hadvezetőség 1916-bari az egész hadsereg részére elrendelte az egységes ruházatot.

 

 
Naptár
2017. Augusztus
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
<<   >>
 
Számláló
Indulás: 2005-12-26
 
A MAG TV FELVÉTELEI
 
The Árpád- Line
 
English version
 
De Arpad Lijn
 
Nederlandse
 
Publikationen
 
Studiums
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Linkajánló

www.bunkermuzeum.hu

www.klkf.gportal.hu

www.bazsalicska.gportal.hu

www.varak.hu

 

Gyere és nézd meg a lovas és állatos blogom.Különbözõ érdekes történetekkel és sok friss blogbejegyzéssel.Jó nézelõdést!    *****    Ünnepi minijáték vár rád! Kattanj rá, küldd be a megoldást, és NYERJ! =)    *****    Az ASZTRO-suli mindenkit Szeretettel vár. Tanuld meg az asztrológiát a saját horoszkópod elemzésével -TELJESEN INGYEN!    *****    A csillagjövõ asztrológia portálon akció! Születési horoszkóp + 3 év elõrejelzés + Párkapcsolati elemzés 2000 Ft. katt!    *****    Szereted a humort, jó zenéket? Szeretnél ilyen mûsorban részt venni? Keress oldalamon!    *****    "Revealing the truth is like setting a match on fire. It can bring light or set your world on fire." | PROJECT D.C.    *****    PROJECT DC egy futurisztikus-disztópikus SZEREPJÁTÉK! Bármikor szívesen látjuk a csatlakozókat!    *****    Ne maradj le semmirõl, értesülj elsõ kézbõl a Selena Gomezzel kapcsolatos hírekrõl! Hat éve várja a látogatókat az oldal    *****    Református exmisszus-gyakornok, jégkorong, izomautók, rap zene. Igen, ez mind én vagyok! Hogyan? Nézz be és megtudod! :)    *****    Szeretsz írni? Lenne egy jó témád, amit megosztanál másokkal? Akkor kattints, és nyerj egy vendégposztot nálam! :)    *****    Kedveled Ian Somerhaldert? Odáig vagy a szépséges színésznõért, Nina Dobrevért? Kattints! Nem csak TVD rajongóknak!    *****    Szeretsz filmet nézni? Akkor itt a helyed! Nézz filmet facebook messengeren. Klikk ide!!!!    *****    MAYFLOWER / egy májusban született lány blogja / MAYFLOWER / egy májusban született lány blogja / MAYFLOWER    *****    DESIGN KÉSZÍTÕT KERESEK! 100 KREDIT ÉS MEGJELENÉS JÁR ÉRTE! DESIGN KÉSZÍTÕT KERESEK! 100 KREDIT ÉS MEGJELENÉS JÁR ÉRTE!    *****    ***Egy blog. Egy lány. Egy élet.*** Ðzsí blogol. *G-PORTÁL KÖZÖSSÉGMENTÉS ugyanitt. Ha hiányzik a régi közösség.*BLOG***    *****    Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok    *****    Nézz filmet facebook messengeren!!!! Klikk! Klikk!    *****    ONMYMIND \\ EGY ÁTLAGOS SRÁC BLOGOL MINDENRÕL AMI ESZÉBEJUT \\ ZENE, CIKKEK, KRITIKA? KATTINTS ÉS OLVASS MOST KEDVEDRE    *****    **********Rengeteg AKCIÓ! Vegyszermentes kozmetikmok és bio mosó és tisztítószerek, munkalehetõséggel! ***********    *****    OKTATÁS INGYENESEN az ASZTRO-suliban, Asztrológiai tanácsadás BECSÜLET KASSZÁS alapon! Fordulj hozzám bizalommal!