E-mail

szaboojj@gmail.com

 
Menü
 
PREZENTÁCIÓK
 
Tanulmányok
 
Erődítés történet
 
Kárpáterődítések
 
Térinformatika és hadtörténelem

Térinformatika a hadtörténelmi kutatásokban

A számítógépek tömeges elterjedése óta a különböző adatokat számítógépes nyilvántartásokban, információs rendszerekben tárolják. Az információs rendszerek közül azokat melyek az objektumok elhelyezkedésével kapcsolatos információk tárolására, kezelésére, megjelenítésére alkalmasak térinformatikai rendszereknek nevezzük. A térinformatikai rendszerek alkalmazási területe igen széles, a legfontosabbak közt kell említeni:

·           környezeti és természeti erőforrás-gazdálkodás;

·           környezetvédelem (környezeti ártalmak felmérése, nyomon követése);

·           igazgatás;

·           településfejlesztés;

·           honvédelem (stratégiai tervezés, kiképzési szimuláció);

·           közművek, infrastruktúra (közműhálózat ellenőrzése, fejlesztése);

·           közlekedés (fejlesztés irányítás);

·           mérnöki tervezés;

·           ingatlan-nyilvántartás;

·           idegenforgalom;

·           egészségügy;

·           ellenőrző rendszerek (katasztrófavédelem);

·           stb.

A felsorolásból is kitűnik, hogy a térinformatikát elsősorban ott alkalmazzák nagy haszonnal, ahol nagyon sok nyilvántartással rendelkeznek, és nagyon sok adatot használnak, a munka automatizálása meggyorsítja a tervezés-fejlesztés, vagy a döntés előkészítés folyamatát. Mielőtt a térinformatika alkalmazását a hadtörténelem kutatásban megvizsgálnánk, tisztázzunk néhány alapfogalmat, melyek pontos értelmezése elengedhetetlen.

Az információ röviden: - híranyag, - tájékoztatás, - értelmezett adat. Az információ bizonytalanságot szüntet meg bennünk, illetve új ismeretanyagot tár elénk. Az információs rendszerek tárgya maga az információ. A számítógépekkel segített információs rendszerek funkciói az adatok gyűjtése, tárolása, rendszerezése, előhívása és elemzése. Az informatika az információs rendszerek elméleti kérdéseivel, új technológiák kidolgozásával foglalkozik.

Manapság a ránk zúduló információ kereszttűzében élünk. A nagy mennyiségű információ feldolgozása, a fontos információk kiszűrése hatékony eszközöket, információs technológiákat kíván. Az informatika szerepe a jövőben is meghatározó lesz. Az informatika piaci részesedése, az eredményei és a teljesítmények hatványozott mértékben növekednek. A XXI. század emberének mindennapjaiban fontos szerephez jutnak az információs eszközök.

A térinformatika a térbeli információk elméletével és feldolgozásuk gyakorlati kérdéseivel foglakozik. A térinformatika elnevezés helyett gyakran használják a geoinformatika nevet is, amely kihangsúlyozza a Földhöz, mint égitesthez kapcsolódó információk jellegét. Bármelyik elnevezést használjuk is, a legfontosabb elem a hely (a térbeliség) ami az adott információval kapcsolatos. Éppen emiatt a térinformációs rendszerek legfontosabb szerepe a helyhez kötött információk gyűjtése, tárolása, kezelése, elemzése és megjelenítése. A megjelenítés leghagyományosabb formája a térkép.

Az információs rendszerek között fontos szerepe van a térbeli információkat feldolgozó térinformatikai rendszereknek. Ezt a fontos szerepet a hellyel, térbeliséggel kapcsolatos információk speciális kezelése indokolja. A számítógépes gépészeti-, építészeti tervezés, a több dimenziós szimuláció és modellezés is térbeli adatokat dolgoz fel. Azon rendszereket, amelyek a Földről, mint közvetlen környezetünkről tárolt térbeli információkat dolgozzák fel, földrajzi információs vagy geoinformációs rendszereknek nevezzük. A rendszerekkel foglalkozó tudományterület a geoinformatika. Az angol nyelvterületen a GIS - Geographical Information Systems elnevezés terjedt el. Ennek magyar fordítása a FIR - Földrajzi Információs Rendszerek. A magyar nyelvhasználatban a térinformatika és térinformációs rendszerek név honosodott meg. Fontos azonban tudnunk, hogy a térinformatika valamennyi térbeli információval foglalkozó rendszert takarja és ennek csak egy része a geoinformatika.

A geoinformatikának nagy jelentősége van a természeti erőforrások kutatásában, állapotának figyelésében; a közigazgatásban; a földhasználati- és tájtervezésben; az ökológiai- és gazdasági összefüggések feltárásában, a döntéshozásban; ugyanakkor a közlekedési-, szállítási-, honvédelmi-, piackutatási feladatok megoldásában; a szociológiai-, társadalmi összefüggések vizsgálatában; a település-fejlesztésben és a létesítmény-tervezésben. A geoinformatikában összefonódik a több ezer évre visszatekintő térképészet, a pár száz éves geotudományok és a pár évtizedes múlttal rendelkező számítástechnika. Csaknem valamennyi geotudomány közvetlen kapcsolatba került az utóbbi években a geoinformatikával.

A történelem, a hadtörténelem eseményei a múltbeli, a történelmi térben valósultak meg. A földrajzi tér a történelmi térrel sok hasonlóságot mutat. A nagy, állandó tereptárgyak helyhez kötöttsége ma is beazonosíthatóvá teszik az egykori események helyszínét. A felszín változásai is nyomon követhetők a terepen, segítséget nyújtva az egykori tér viszonylag pontos rekonstrukciójához. A hadtörténelem kutatása során a geoinformatikai rendszerek alkalmazása mérhető előnyökkel bír. Az előnyöket ezen könyvben a XX. század során épült tartós hadmérnöki építményekről (erődítésekről) gyűjtött információk tárolásában, rendszerezésében és térbeli összefüggéseket feltáró elemzésében kívánom bemutatni. Fontosnak tartom, hogy az erődök, erődrendszerek tanulmányozói, kutatói megismerjék a földrajzi vagy más néven geoinformációs rendszerek működtetésének lépéseit.

A geoinformációs rendszerek jellemzése

A geoinformációs rendszerek funkciói tehát az információ gyűjtése, tárolása, elemzése, megjelenítése fogalomkörökkel írhatók le. Ezek alapján valamely földrajzi információs rendszer felfogható térbeli adatok és feldolgozási utasítások együtteseként. A felhasználó az utasítások segítségével elvégezheti a térbeli adatok kezelését, elemzését és megjelenítését.

A geoinformációs rendszerek alkotóelemei —az egyéb információs rendszerek alkotóelemeihez hasonlóan— a számítástechnikai eszközök (hardver), számítógépes programok (szoftver), az adatok és a felhasználók. A hardver alkotóelem becsült elévülési ideje ma 1-5 év, a szoftvereké 3-10 év. Az adatok esetében az elévülési időt nehéz becsülni, hiszen az adatok egy adott időpontra, a keletkezés időpontjára vonatkoznak, de sok esetben az adatok jelentős része évtizedekig is aktuális marad.

A mi esetünkben az adatok döntő többsége aktuális, mert a terepen fellelhető erődelemek paraméterei ma is mérhetők. Az események rekonstrukciójára vonatkozó adatok múltbéliek ugyan, de a történelem kutatása és tanítása számára mindig aktuálisak lesznek. Azt is mondhatjuk, hogy a geoinformációs rendszerben rögzített történelmi adatok, mindaddig aktuálisak, míg újabb információk azt nem cáfolják, illetve nem pontosítják.

A geoinformációs rendszereket területi kiterjedésük szerint lokális, regionális és globális kategóriákba sorolhatók. A rendszerek felhasználása rendkívül sokrétű, a fontosabb felhasználási területek:

·           kataszteri információs rendszer

·           közművek információs rendszere

·           közgazdasági-, marketing információs rendszerek

·           közigazgatási- és önkormányzati információs rendszerek

·           topográfiai-kartográfiai információs rendszer

·           katonai geoinformációs rendszer

·           természettudományi információs rendszerek (geodézia, geofizika, geológia, talajtan, botanika, ökológia, hidrológia, meteorológia, környezettudomány)

·           társadalomtudományi információs rendszerek (történelem, művészettörténet, régészet, szociológia, politológia, etnográfia, hadtörténelem)

·           mérnöki információs rendszerek (agrár-, bánya-, erdő-, földmérő-, építő-, építész-, közlekedési mérnöki rendszerek).

Egy geoinformációs rendszer különböző irányítási, tervezési és végrehajtási egységeket szolgálhat ki. Az irányítás és a tervezés egyes szintjei a politikai, stratégiai, taktikai szintek, amelyek legalsó szintjéhez kapcsolódik a konkrét végrehajtás. Egy nyilvántartási célra létrehozott geoinformációs rendszer 3-5 év elteltével lesz alkalmas egy magasabb tervezési, illetve irányítási szint kiszolgálására.

A térinformatika alkalmazása a történelemtudomány területén

A térinformatika módszerei alkalmazhatóak olyan kevésbé egzakt tudományok területén végzett kutatások során is, mint például a történelem. A történelemben is igen fontosak a helyhez kötött információk, hiszen a múlt eseményeit nem csak időben, de térben is el kell helyezni. Óvatosnak kell azonban lennünk a történeti térinformatika rendszereinek létrehozásánál, mert a közvetlen adatszerzési eljárások (távérzékelés terepbejárás) mellett gyakran kell támaszkodnunk a közvetett adatszerzési eljárásokra, mint a történeti források elemzése, vagy a memoárirodalom feldolgozása. Az írott források alapján gyűjtött információk esetében sohasem kerülhető el körültekintő forráskritika.

A történettudomány esetében a térinformatikát eddig a régészet területén alkalmazták viszonylag széleskörűen. Napjainkban ez a régészeti adatbázisok létrehozásához nyújt egyre nélkülözhetetlenebb segítséget.

Hasonlóan fontos szerepet kap a térinformatika az objektumrekonstrukció során is, mivel a múltban épült, és azóta átépített vagy megsemmisült objektumok rekonstrukciója egyre gyakoribb városvédelmi eljárás. Ennek során kiinduló információként a történettudomány adatait tudják hasznosítani, úgymint a forráskritika alá vett leírásokat, jelentéseket, korabeli felméréseket. Ezeket a szakadatokat minden esetben ki kell egészíteni egyéb adatokkal is, amit a terepbejárás, és a környezetvizsgálat során gyűjtünk be. Ehhez a terepi információkkal kiegészített térinformatikai rendszert tovább kell bővíteni más tudományágak (mint például az építőmérnöki ismeretek) által szolgáltatott adatokkal. Ezáltal már lehetővé válik egy múltbeli objektum megközelítően pontos rekonstrukciója.

A térinformatika alkalmas a múltban lezajlott események, elsősorban csaták rekonstrukciójára is, annak ellenére, hogy ez esetben a bizonytalansági tényező sokkal nagyobb mint az objektumrekonstrukció területén. A csaták, ütközetek rekonstrukciója nem napjaink találmánya. A XIX. század elején Berthier, francia térképész egymásra helyezhető térképek segítségével kísérelte meg csapatok mozgását ábrázolni az 1781-ben vívott Yorktown-i csatában. Ez az USA függetlenségi háborújának döntő összecsapása volt, miután megnyílt az út az Egyesült Államok függetlensége előtt. Szintén az USA-ban került sor egy további rekonstrukciós kísérletre, ahol nem az írott és verbális információk jelentették a rekonstrukció alapját, hanem a terepi munka. 1876-ban Big Hornnál lezajlott csatát követően nem maradt túlélő, aki elmesélte volna a történteket. A Custer tábornok vezette 7. amerikai lovasezred egyik alakulatát a cheyen indiánok az utolsó emberig lemészárolták. Térinformatikai, régészeti módszerekkel, törvényszéki orvos szakértők valamint fegyverszakértők bevonásával az egyes katonák mozgásáig sikerült rekonstruálni az összecsapást. Ehhez persze szükséges volt az is, hogy a csatamező a rekonstrukció kezdetéig érintetlen maradjon. Hasonló kísérletre került sor az 1879-es isandlwanai csata rekonstruálásakor is, ahol az angol katonákat kerítették be és mészárolták le zulu harcosok Dél-Afrikában.

Magyarországon is szép számmal találhatunk a történettudomány területén végrehajtott rekonstrukciós kísérletet. Így például az 1526-ban lezajlott mohácsi csata rekonstrukciója hosszú évekig tartó vitát eredményezett és a mai napig nem lezárt ügy a csata belső küzdőterének meghatározása. Kassa 1941-es bombázásának rekonstrukciója is egy ilyen neuralgikus történelmi esemény, aminek r térinformatikai rekonstrukciója során mindenre fény derült, csak az nem tudták kideríteni, milyen felségjelű repülőgépek dobták le a bombákat.

Napjainkban a hazai csatatér kutatók és a roncskutatók alkalmazzák a térinformatikai rekonstrukciót, azonban még nem ismerik a módszerben rejlő lehetőségeket. Jelentős számú hadtörténeti munka készült az utóbbi évtizedben, amelyek egyfajta térinformatikai rekonstrukciót kísérelnek meg, rossz minőségű térképek, hosszú követhetetlen hadrendi elemek felsorolásával. Értékesebb és tanulmányozhatóbb rekonstrukciók állhatnak a kutatók rendelkezésére, ha a térinformatika elfogadott módszerévé válik a történelem és hadtörténelem kutatásának.

Az erődrendszerek térinformatikai vizsgálatának sajátosságai

A történelmi időben történt hadiesemények is helyhez kötöttek. Az összecsapások csatatereken, városokban, erődítményekben és/vagy azok közelében zajlottak. Könyvünkben a XX. század nagy erődrendszerei közül néhánynak a térinformatikai rekonstrukciójára mutatunk példát.

Az erődítésekkel, környezetükkel kapcsolatban felmerülő geometriai jellegű kérdések (alak, kiterjedés, méret) meghatározására természetszerűleg a különféle geodéziai és fotogrammetriai módszerek alkalmasak. Abban az esetben azonban, amikor a térbeli adatok nem összefüggésükben jelennek meg, többféle információban (esetleg eltérő geometriai rendszerben) találhatók, vagy többféle időpontból származnak, már a térinformatika segítségét kell igénybe vennünk. Ugyanez történik, amikor például légifényképek segítségével elemzünk egy objektumot vagy területet, és az elemzés eredményét korábbi adatokkal vetjük össze. További nehézséget jelent, amikor olyan nagykiterjedésű objektumokat szeretnénk rekonstruálni, amelyek egész országrészeket, esetleg földrészt fognak át és magukban foglalnak minden korábbi, a történelem során a térségben épített védelmi célú objektumot is.

Az erődrendszerek kutatásával kapcsolatos legegyszerűbb az erődrendszerek lokalizálása. A lokalizálás a különböző objektumok felderítését, vagy ismert rendszerek —a környező terep adottságaival együtt való— felmérését jelenti. Az erődítmények felmérése viszonylag egyszerű és többféle módon történhet. Kisebb kiterjedésű védművek geodéziai módszerekkel térképezhetők. Természetesen ahhoz, hogy a katonailag lényeges elemeket (irányok, pásztázási távolságok) pontosan és szakszerűen rögzíteni tudjuk, bizonyos erődépítészeti előtanulmányok szükségesek.

Nagyobb a feladat az összetett, nagy területre kiterjedő erődrendszerek felmérése. A pontszerű elemek (bunkerek, stb) meghatározása, részben a geodéziai hálózat megvalósítása GPS (műholdas navigáció) technikával történhet, vagy használhatjuk a korabeli, viszonylagosan pontos katonai térképeket, amelyeken rögzítették az erődrendszert. Az előbbi feltételezi valamilyen digitális térkép előállítását, ahol kiemelkedően fontos a terep domborzati viszonyainak rögzítése. A mi esetünkben azonban a többfajta, más időben történt felmérést integrálni akarjuk, hogy elemezni tudjuk az erődrendszer elhelyezkedését, összefüggéseit önmaga elemei között és összehasonlítását más erődrendszerekkel. Ebben az esetben nem kerülhetjük el igazi GIS létrehozását.

A két világháború között Európában kiépített erődrendszerek nagy része még ma is épen megtalálható, azonban nagyrészüket vagy még a háború alatt, vagy a háború után megsemmisítették. Az időjárás, a talaj mozgása és a növényzet „romboló” munkája is megtette a magáét, azonban ezek romjai még ma is láthatók a terepen. Néhány évtized múlva azonban ezekből már nem sok marad. A XX. század hadtörténetének ezek a jelentős hadi építményei úgy tűnnek el, hogy még csak nem is tanulmányozhattuk őket. A két világháború között kiépült nagy erődrendszerek mára már elveszítették jelentőségüket. A légierő által végrehajtandó függőleges átkarolás értelmetlenné teszi a nagy, szilárd, vagy rugalmas védőrendszerek kiépítését illetve azok fenntartását. A milliós tömeghadseregek kora lejárt, már nem állítanak fel többé hasonló haderőt. A nagy erődrendszerek ezek ellen készültek.

A rekonstrukció lehetséges módszerei

Amennyiben nem az egész erődrendszert vizsgáljuk, hanem annak csak egy erődcsoportját, esetleg csak egy erődjét, ami egészében, vagy annak valamilyen eleme megsemmisült, föld alatt van, tehát közvetlenül nem mérhető fel, a térinformatika egyik fő adatgyűjtő eljárását, a távérzékelést alkalmazhatjuk. A távérzékelés az elektromágneses hullámok segítségével történő adatgyűjtés. Esetünkben felhasználhatjuk a mikrodomborzatot, annak elszíneződéseit, valamint a növényzet és talaj reakcióját az eltemetett, megsemmisült objektumokra. A növényzet, főleg az infravörös tartományban a felszín alatti árkokra és falazatokra erősen reagál, az interpretáció folyamán ezeket a tulajdonságokat használhatjuk fel. A fedetlen talajoknak pedig a vízháztartásban bekövetkezett változásait vizsgálhatjuk szintén az erődelemek hatására. A távérzékelt anyagok különböző típusainak elemzése gyakran nagyon jól követhető nyomokat tár fel, amelyek pontos térképezése a fotogrammetria (topográfiai méretarányokban térinformatika) feladata. A rekonstrukciót végző hadtörténésztől ez olyan speciális felkészültséget igényel, ami nehezen megszerezhető, ezért célszerűbb ez esetben szakemberekhez fordulni, aki segítségére lesz a kiértékelésben.

Ezek a kiértékelési eredmények azután a meglévő felszíni elemekkel együtt egy megfelelő adatbázisban a vizsgált objektum-rendszer jó leírását adhatják. Véleményem szerint a XX. század erődítéseinek vizsgálatában a távérzékelés legújabb eredményeinek felhasználása nem indokolt, túlságosan drága és nincs olyan tudományos hozadéka, hogy a befektetés valamilyen formában megtérüljön. Teljesen egyértelmű eredményeket ad az archív légifotók kiértékelése is.

Katonai tevékenység lokalizálásának témakörébe tartozik a környezet rekonstrukciója is. Ez azt jelenti, hogy egy korábbi védelmi rendszert csak akkor tudunk megítélni teljes egészében, ha saját akkori környezetében vizsgáljuk. Lényegében két problémát kell megoldanunk. Először is a korabeli térképek, leírások, anyagok nem hozhatók egyszerűen összhangba a jelen felmérésével, másodszor nem mindig vannak ilyen információink, főként nem a fontos környezeti elemekről (víz, mocsár, stb.). Az első feladat viszonylag egyszerűen megoldható a GIS-adatbázisokban. Sorozatos megfontolásokkal, azonos pontok, felületek keresésével, ha nem is egy lépcsőben, de létrehozható olyan fedvénysor, amely a vizsgált terület folyamatos változásait ábrázolja viszonylag széles időskálán (max. 250 év). Ezekből már különböző elemzésekkel előállítható az adott időszakaszra vonatkozó környezet. Természetesen figyelemmel kell lenni olyan környezetalakító tényezőkre is, mint például az éghajlat, időjárás.

Nehezebb a dolog akkor, ha valamilyen oknál fogva nekünk kell bizonyos jelenségeket modellezni. Ilyenek általában a felszínen a nedvesebb, mocsarasabb területek, az erdőterületek. Ez esetben is a korabeli térképek, adatok segítségével oldjuk meg a feladatot, de ezeket az elsődleges információkat általában a domborzat és egyéb adatok segítségével átszerkesztjük. Például a megfelelő lefolyási szinteket vizsgáljuk, mesterséges terepakadályokat, stb. Itt már bejön a GIS-eknek az a tulajdonsága, hogy ugyanabban a rendszerben a legkülönfélébb adatok tárolhatók, és ezek együttesen elemezhetők, kiegészíthetők. Tulajdonképpen a vizsgálat folyamán az elemzések után új típusú fedvények előállítása történik, amelyek azután már részt vehetnek pl. a hadtörténészek általi interpretációban.

A térinformatika alkalmazása az erődítés-rekonstrukció területén.

A térinformatika talán legmagasabb fokú alkalmazása az erődítés-rekonstrukció területét jelenti. Lényege az, hogy egy egységes rendszerbe kell integrálni az összes olyan adatot, ismeretet, amely valamilyen vizsgált erődítéssel kapcsolatos. Ha ehhez hozzávesszük háttér-információként pl. a speciális hadmérnöki ismereteket, akkor az összes adat birtokában nagy megbízhatósággal rekonstruálni tudjuk az egész létesítményt, a közvetlen környezetével együtt.

A fentiek alapján tehát első lépésként be kell szerezni az összes hozzáférhető alapanyagot (felmérések, térképek, leírások, korábbi vizsgálatok eredményei). Miután kiválasztottuk adatbázisunk alaprendszerét (ez minden esetben az EOV rendszer), ebbe illesztjük bele az összes adatunkat. Az előzetes vizsgálatok alapján kiértékeljük a terület archív légifényképeit (új felszíni és felszínalatti nyomokat keresve). Tanulmányozzuk a szakirodalomban fellelhető széleskörű leírásokat, hadműveleti térképeket, archív anyagokat. Természetesen a munka egyik legfontosabb része a terepbejárás. Ez részben a helyi topográfiai és egyéb fontos jelenségek felmérését jelenti (és a mért eredmények beillesztését a GIS-be), részben olyan speciális terepi információkat, amely további előrehaladást jelenthet (pl. lakosok elmondása).

Ezek után a rendelkezésre álló adatok együttes interpretációjával, építési megfontolásokkal magában a térinformatikai rendszerben történik meg a végleges rekonstrukció. Belátható, hogy ez a módszer magába tudja integrálni az összes információt, ezek együttes vizsgálatára is alkalmas, a végleges térképezés országos rendszerben történik. Így a lehető legpontosabb és leghasználhatóbb erőd-vizsgálatot lehet segítségével végrehajtani

Az egész ország teljes területéről gyakran (átlag két évenként) készít a Honvédség légifotó-sorozatot. Ezek a képek alkalmasak arra, hogy a regionális szint és a helyi szintek között minden méretarányban kiértékeljük belőlük a beépítettség, általános földhasználat változásait, beleértve az olyan "éles" dolgokat is, mint az erdőmagasság, árokmélység. Ennek országos szintű feldolgozása is elvileg megoldott. Sajnos, ez csak a hazai erődítések vizsgálatára alkalmas. A határainkon kívül található nagy erődrendszerek légifotóinak vizsgálata elképzelhetetlen és a mi esetünkben szükségtelen is.

Ha továbblépünk a katonai kérdések felé, akkor a legegyszerűbben kezelhető feladat a természetes felszíni akadályok meghatározása, és ezek térképezése. Ehhez a szakember jó terepi ismeretei, valamint a távérzékelt felvételek speciális célú interpretációja szükséges. Meg kell jegyezni, hogy ma már Európában elvileg rendelkezésre állnak mind a látható, mind az infravörös tartományban készülő felvételek, valamint a távoli infrában ("hőtartomány") működő berendezések és térképező légi-radar felvételek.

Az erődök harcászati működésének modellezése már térinformatikai rendszert igényel. A terepen való mozgás, a lehetséges megközelítési irányok modellezése, elemzése nem lehetséges egy, a mérésekből, térképekből előállított domborzati modell nélkül. Ebből a modellből meglévő, vagy speciális célokból tervezett szoftverekkel lejtőkategória-fedvények készíthetők. Ezek alapját képezhetik a további munkának is. A domborzati modell másik fontos (de kiegészítő) feladata lehet a láthatósági vizsgálat. Ez azt jelenti, hogy valamely térbeli pontról milyen irányokban milyen fedés van, mennyire látható, pásztázható a szélesebb környék. A vizsgálat alapját a földhasználati, növényzeti, stb. fedvények, a domborzati modell és természetesen egy célszoftver jelenti.

A GIS-ek talán legáltalánosabb felhasználása lehet e területen a járhatósági vizsgálat. A nagy erődrendszereket mindig oda telepítették, ahol a terep járművekkel vagy nagyobb csapatokkal járható. Amennyiben rendelkezésre áll az összes kívánt alapadat, ezek együttes elemzésével gyakorlatilag bármekkora területre (akár országrészekre is) elkészíthető a járhatósági térkép. A vizsgálat egyes részei automatizálhatók (pl. erős lejtők, mocsarak, stb. leválogatása), de természetesen a végleges eredményekhez nagyfokú szakmai tudás, megfontolás és kiegészítésként némely területről speciális felvételsorozat is szükséges. A módszer előnye, hogy a szakember előtt egyszerre, "egymás alatt" találhatók a megfelelő adatok, esetleg szövegekkel, képekkel kiegészítve. Ilyen módon sokkal könnyebb észrevenni a fontos összetartozó elemeket, mint úgy, ha ezeket csak külön-külön lehetne elemezni. További előny, hogy a kiértékelő munkájának eredménye azonnal (az alaprendszerben) rendelkezésre áll új információként a további munkához.

Összefoglalva megállapítható, hogy az erődök, erődrendszerek vizsgálatában a térinformatikának fontos szerepe van. Részben a nagy területekről való egységes rendszerben történő adatbázisok kiépítésében, amelyek segítségével integrálni lehet mindenfajta, a területre vonatkozó tudást. Másrészt az erődépítészettel kapcsolatos kutatások számára adhat olyan háttér-adatbázist, amely segítségével pontosíthatók, kiegészíthetők, rekonstruálhatók a a XX. század nagy erődrendszerei.

A komplex feldolgozás követelményei

A komplexitásnak meg kell jelennie a módszerekben és adatokban is. Az első- és második világháború nagy erődrendszerei esetében nincs két egyforma erőd, vagy határvédelmi rendszer, mégis funkciójukat, vagy egyes elemeiket vizsgálva nagyon is hasonlóak. Ha csak felületesen szemléljük, nem sok különbséget látunk közöttük, azonban a sokoldalú vizsgálat kimutatja azokat a sajátosságokat, amelyek csak egy rendszerre jellemzőek és megtaláljuk azokat az apró elemeket, amelyek a modernizálás, a folyamatosan változó viszonyokhoz való igazodást jelentik. Az erődítések fejlődésében egy évszázad nem nagy idő, azonban az erődítések sohasem ugrásszerűen fejlődtek, hanem a mindenkori igényekhez igazodva apró lépésekben. Nagy időintervallum vizsgálata során látunk csak jelentős fejlődést. A XX. század első fele azonban robbanásszerű fejlődést produkált az erődítések lassú evolúciójában. A XX. század során akár tíz esztendő is alapvetően változtatta meg az erődítés jellegét, az erődítések elemeit.

Az erődítmények ezen hatalmas rendszereinek vizsgálata a korábbiakhoz viszonyítva sokkal nagyobb tömegű adat feldolgozását igényli. A korábbi évszázadok adathalmaza esetében a gondot első sorban az adatok hiánya jelentette. Az általunk tárgyalt időszakban viszont ennek fordítottja, az adatok hihetetlenül nagy tömege. Ezen adattömeg feldolgozása, az általunk szükségesnek tartott vizsgálatokhoz való csoportosítása manuálisan már elképzelhetetlen, csak a rendelkezésre álló térinformatikai rendszerek segítségével lehetséges az elfogadható és eredményes vizsgálatok elvégzése.

A geometriai pontosság és részletesség

A geometriai pontosság és részletesség kérdése is egészem másképpen jelentkezik a vizsgált időszak erődrendszerei esetében. A korábbi évszázadok erődítményei nem érték el vagy alig haladták meg az egy négyzetkilométeres területet, így az objektumok vizsgálata viszonylag egyszerű, a geometriai pontosságra való törekvés elengedhetetlen feltétele a megbízható eredményeknek. Gyakran a falak hossza, vagy magassága esetében néhány méter eltérés is hibás következtetések levonásához vezethet. Az első világháború övvárainak átmérője a 30-60 kilométert is meghaladta. A második világháború kezdetére létrehozott országerődítések gyakran egy-egy állam teljes határa mentén, vagy annak egy jelentős részén kiépültek, kiterjedésük szélességben a több száz kilométert, mélységben a 20-80 kilométert is meghaladta. Ebben az esetben az egész erődrendszer ábrázolásának pontossága egészen más igényeket támaszt a rekonstrukcióval szemben, mint a korábbi évszázadokban.

Ha elfogadjuk azt a megállapítást, hogy alaprendszer nélkül nincs elfogadható eredmény, akkor a mi esetünkben a rekonstrukciót több elemre kell bontanunk. Minimálisan három rendszerben kell gondolkodnunk, amelyek egymással szorosan összefüggenek. Az első rendszer magát a nagy erődrendszert foglalja magába, ami gyakran egy egész földrészt foglal magába, ebben az esetben a nagy pontosság elhanyagolható. Az erődrendszer egy-egy erődcsoportjának rekonstrukciójához már nagyobb pontosság szükséges, így egy egészen más rendszerre van szükségünk. Amennyiben egy erődöt rekonstruálunk, ugyanúgy mint a korábbi időkben minden centiméter számít. Egy bizonyos, egyetlen rendszerben nem célszerű az egész rendszer vizsgálata.

Ebben az összefüggésben vizsgálnunk kell a térképi méretarány kérdését is. A teljes erődrendszer áttekintését biztosító térképi ábrázolás 1:1 000 000, 1:2 000 000, vagy 1: 4 000 000 méretarányú térképeken célszerű. Ha oktatási célra, demonstrációhoz, csak a nagy összefüggéseket szeretnénk ábrázolni, nyugodtan készíthetünk méretarány nélküli vázlatokat is, az összefüggések megértéséhez, megérttetéséhez a vázlat gyakran célravezetőbb, mert a megértés szempontjából lényegtelen elemeket elhagyja.

Az egyes erődtámpontok ábrázolásához az 1:50 000 vagy 1: 25 000 méretarányú katonai térképek használhatók eredményesen. Az első világháború övvárait az akkor rendelkezésre álló 1:75 000 méretarányú térkép is használható. Ezek a térképek a hadtörténeti térképtárakban rendelkezésre állnak és a szkenneléssel létrehozható a térképfedvény első rétege, amire felvihetjük a további rétegeket.

Az így létrehozott digitális adatbázisok nagyíthatósága véges, így elképzelhetetlen az erődtámpont, vagy erődcsoport egyes elemeinek pontos helyét, helyzetét, belső szerkezetét ezeken a térképeken ábrázolni. Ezért szükséges, az ehhez kapcsolódó harmadik rendszer létrehozása, ami gyakorlatilag már az építészek a műszaki rajzaival azonos rendszert képeznek, vagy azok sematikus változatai. Mivel ezen erődelemek működésének megértése a cél, a részadatok mennyiségét csak olyan mértékben rögzítjük, amennyiben ez szükséges a működés megértéséhez.

Az erődítések rekonstrukciója során a megoldandó feladatok igen összetettek, az építményekhez sok egyéb adatot kell rendelnünk, hogy azok rekonstrukciója sikeres legyen. A terep értékelése a saját csapatok és az ellenség szempontjából, a járhatóság, a terep fedettsége, a talaj szerkezete, a megközelítési- és manőver utak hálózata, a vízellátás kérdése, a talajvíz szintje stb. mind olyan fontos tényező, ami az erőd telepítési helyét befolyásolja.

Az adatgyűjtés alapkérdései

A XX. század erődrendszereiről meglehetősen sok adat áll rendelkezésre. Ezek viszonylag rövid úton a rendelkezésre álló szakkönyvekből, korabeli, vagy azóta megjelent szakcikkekből beszerezhetők. Ez csak első ránézésre tűnik egyszerűnek, mert mindegyik forrás más és más adatot tart fontosnak. Igazán pontos adatok alig-alig állnak rendelkezésre. A korabeli katonai elemzők csak nagyvonalakban, a leglényegesebb tulajdonságaikat emelték ki, első sorban a támadó szempontjából. Ezeket az adatokat nem a nagy részletesség jellemzi. Igaz erre nincs is szükségünk, hiszen tanulmányozni, megérteni, és nem újjáépíteni akarjuk ezeket az erődrendszereket. Az adatgyűjtésnek tehát nem egyszeri aktusnak kell lennie, hanem folyamatos munkának, amivel a létrehozott adatbázisunkat feltölthetjük.

Vigyázni kell a szakirodalom adataira, mert ezek sok ellentmondást tartalmaznak, gyakran csak találgatásra lapozzák az információikat. Amikor ezek az erődrendszerek épültek, nagyon fontos katonai és államtitkot jelentettek, így minden rájuk vonatkozó adat szigorúan titkos volt. A korabeli katonai sajtó csak felderítési adatokat, vagy szándékos dezinformációkat közölt róluk. A háború után a történészek, hadtörténészek gyakran ezeket az adatokat használták tanulmányaik megírásához. Az archívumokban rendelkezésre álló adatokat nem minden esetben dolgozták fel részleteiben, így ezen erődrendszerek zöme még ma is tartalmaz olyan adatokat, amelyek pontosításra szorul.

Az erődrendszerek tervezői és építői is szigorú konspirációs rendszabályok betartásával végezték munkájukat, így meglehetősen kevés térkép, műszaki rajz és más adatforrás készült. Az építés során a kevésbé lényeges dokumentumok jórészét meg is semmisítették. Az erőd fő elemeinek elkészülte után számos kiegészítés készült, amiről rajzokat, leírásokat már nem készítettek, így ezek csak a helyszín bejárása során derülnek ki. A háború alatt is számos tábori erődítési elemmel egészítették ki ezeket a védőműveket, amelyekről szintén csak a helyszínen találunk adatokat.

Ezen erődrendszerek nagy része még ma is őrzött katonai objektumnak számítanak, laktanyák, vagy katonai raktárak, így csak lassan ezek kiürítésével van lehetőségünk ezeket bejárni. Így például Komárom várának központi magja egészen a közelmúltig laktanya volt, megközelíteni sem lehetett. Az ezt követően szerzett adatokat a már meglevő adatbázisunkban lehet rögzíteni.

Az erődrendszer egésze logikájának megértéséhez elengedhetetlen bizonyos katonai szakismeretek elsajátítása. A térség katonaföldrajzi értékelése, a korabeli harcászat és hadászat alapvető kategóriái, katonai-műszaki ismeretek, a ballisztika alapelemei stb. Mindezek a rendelkezésre álló szakirodalomból elsajátíthatók, megérthetők, nem igényel komoly katonai szaktudást, de nélkülözhetetlen legalább az alapok ismerete.

A környezeti adatgyűjtés esetében viszonylag egyszerű dolgunk van, mert a rendelkezésre álló tapasztalati adatokat rögzítjük. Minden más adattal kapcsolatban alapos forráskritikát kell alkalmaznunk, mert mint említettem, ezek jó része csak találgatáson alapszik. A dezinformáció nem csak a korabeli katonai vezetőket tévesztette meg, hanem alkalmas a mai felkészületlen hadtörténész megtévesztésére is. Például a második világháború utolsó hónapjaiban az amerikai hadvezetés hitelt adott a németek dezinformációjának, ami az „Alpesi Erőd” meglétére vonatkozott ezért nagy erőket irányítottak a térségbe.

A célnak meghatározó szerepe van az adatgyűjtésben, az adatok csoportosításában. Hogy milyen adattípusokat gyűjtünk és rendszerezünk az erődrendszerek esetében, mindig az dönti el, mire akarom használni azt a rendszert, amit létrehozok. Ha az építkezés mozzanatait, vagy a tüzérség hatását és az erődök ellenálló képességét, esetleg az erődök telepítésének harcászati vagy hadászati összefüggéseit stb. akarjuk vizsgálni, más és más adattípusokat kell gyűjteni.

Az adatgyűjtés és rendszerezés csak akkor ér valamit, ha információs rendszer (GIS) létrehozására törekszünk. Az adatok együttes kezelésével juthatunk új eredményre. Rendkívül fontos, hogy minden adatot geometriai rendszerbe foglaljunk. Amennyiben ezt sikerül létrehoznunk, az erődrendszerek esetében két vizsgálati fajtát alkalmazhatunk: oknyomozó vizsgálatot, illetve meglévő objektum vizsgálatát.

Térbeli vizsgálatok és adatgyűjtés

A távérzékelés alapvető feladata a felszíni használati kérdések vizsgálata. Az első világháborús övvárak esetében a távérzékelést csak a mai állapot felmérésére alkalmazhatjuk, hiszen korabeli légi felvételek alig készültek. A második világháború nagy erődrendszereiről a háború előtt, alatt és a háború után is készültek légifotók, ami elvileg megkönnyítené ezen erődrendszerek és elemeinek azonosítását. Azért csak elvileg, mert a repülőgépek technikai színvonalának fejlődésével az erődöket a légi figyelés elől is igyekeztek rejteni. Az Árpád-vonal esetében például azért készítettek légifotó sorozatot a völgyzárakról, hogy a légifotókon látható álcázási hibákat kiküszöböljék. Ezeket a fotókat vizsgálva alig találunk árulkodó jeleket az erőd jelenlétére. Ezért majdnem mindenesetben elkerülhetetlen a helyszín bejárása és a meglévő adatok személyes tapasztalatokkal való kiegészítése.

Mind az első-mind a második világháború erődítéseinek fontos eleme a föld alá épített óvóhelyek, raktárak és közlekedő alagutak rendszere. Az erőd rekonstrukciójához tehát elengedhetetlen a felszín alatti vizsgálatok elvégzése. Ezt a távérzékelés módszereivel elvégezni nem lehet, de gyakran segít a következtetés, hiszen a nagy alagutak vonalvezetése egyenes, a raktárak, lakóterek logikusan kapcsolódnak a felszínen is látható tüzelőállásokhoz. A háború után épen maradt erődrendszerek vizsgálata is fontos referenciát jelenthet. A következtetésekkel azonban vigyázni kell, mert kisebb erődöknél gyakran alkalmazták a többszörösen tört vonalvezetést a belső robbanás lökő hullámának csökkentésére.

A felszín alatti objektumok adatainak felmérésére legbiztosabb módszer a közvetlen érzékelés. Ez viszont nem minden esetben alkalmazható, mert a háború folyamán ezen erődök jelentős része a harcok során megsérült, vagy a háború után robbantották fel. Az omladékos, gyakran talajvízzel telt, még ott maradt lőszerek és robbanóanyagoktól veszélyes alagutakba nem célszerű bemenni. Erre a helyszínen tábla, vagy felírat is fegyelmeztet.

Az erődelemek pontos helyének meghatározására alkalmazhatunk műholdas helymeghatározást is (GPS), ami meglehetősen pontos adatokat szolgáltat, csak el kell dönteni, hogy egy ilyen nagykiterjedésű erődrendszer esetében mennyire fontos, hogy minden eleme pontosan beazonosítható legyen. Ez évekig tartó költséges munka, és a ráfordítás nincs arányban a kapott eredménnyel. Abban az esetben ha az adott területen valamilyen építkezés folyik, az erőd felmérése elkerülhetetlen, de ez már nem a hadtörténész számára fontos. Az erődrendszer működésének megértéséhez, az ott folytatott harc rekonstruálásához ilyen pontos adatokra nincs szükség. Az adatgyűjtés célja határozza meg az adatok pontosságát, felhasználhatóságát, részletességét.

A térinformatika alkalmazásának kiemelkedő lehetősége az objektum és az ahhoz kapcsolódó események rekonstrukciója. A mi esetünkben, aki a rekonstrukciót végzi, a térinformatikán kívül nagyon sok mindenhez kell egy kicsit értenie. Egy kicsit katonai vezetőnek, katonai-műszaki szakembernek, építőmérnöknek, geográfusnak és történésznek kell lennie. Ha az adatgyűjtést nem körültekintően végzi a rekonstrukciót végző, felemás GIS-t fog létrehozni, ami szép ugyan de nem használható arra, amire létre kívánta hozni. A GIS és az abban végzendő műveletek alapos ismerete teszi lehetővé, hogy megvalósuljon a számítógépes rekonstrukció, ami a legtöbb tervezési és szakismeretet igénylő tevékenység.

 
Naptár
2017. Július
HKSCPSV
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
<<   >>
 
Számláló
Indulás: 2005-12-26
 
A MAG TV FELVÉTELEI
 
The Árpád- Line
 
English version
 
De Arpad Lijn
 
Nederlandse
 
Publikationen
 
Studiums
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Linkajánló

www.bunkermuzeum.hu

www.klkf.gportal.hu

www.bazsalicska.gportal.hu

www.varak.hu

 

SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - TUDJ MEG TÖBBET SELENA GOMEZ MAGÁNÉLETÉRÕL, SZERELMÉRÕL, CSALÁDJÁRÓL, KARRIERÉRÕL!    *****    HA TE IS IMÁDOD A ZÖLD ÍJÁSZ VILÁGSIKERÛ SOROZAT ELBÛVÖLÕ SZERELMESPÁRJÁT AKKOR ITT A HELYED! MAGYAR OLICITY SITE    *****    The Vampire Diaries & The Originals szerepjáték - ha kedveled a sorozatokat és írni is szeretsz, ne habozz!    *****    Rendhagyó kedvezményt ajánlok Nektek, Te monhatod meg, hogy mi legyen az ára. Pl.: Születési, párkapcsoklati, horoszkóp.    *****    KÖNYVismertetõk, kötelezõ olvasmányok    *****    BOOKFANCLUB -> A könyvek birodalma elvezet a képzelet csendes világába!<<-BOOKFANCLUB    *****    Ingyenes, korlátlan képfeltöltés!!! www.kepfeltolto.eu    *****    Autista - Állatbarát - Homoszexuális - Intelligens - Kívülálló - Mûvészlélek - Segítõkész - Toleráns    *****    Portálépítés és portáldíszítés kezdõknek és haladóknak! Rengetek leírás, JavaScriptek , CSS ,HTML kódok,Design!    *****    HAT ÉVE ONLINE! - LÁTOGASS EL MAGYARORSZÁG EGYETLEN MÛKÖDÕ SELENA GOMEZZEL FOGLALKOZÓ OLDALÁRA! - HAT ÉVE ONLINE!    *****    A SZULTÁNA: HÍREK - KÉPEK - SOROZATISMERTETÕK - TÖRTÉNELMI INFÓK - ÉRDEKESSÉGEK MINDEN MENNYISÉGBEN A SOROZATRÓL    *****    Bûbájos boszorkák - Charmed - Extrák - Érdekességek - Cikkek - Interjúk - Bûbájos boszorkák - Charmed - Charmed -Játékok    *****    Itt a nyár! Kivirágzott a mályva és a pipitér! Hogy mit szólt ehhez a két virágmanó? Gyere, és olvasd el a Mesetárban!    *****    STITCHERS - Magyarország egyetlen oldala a természetfeletti krimi-drámasorozatról! A Stitchers sorozatot megéri nézni!    *****    Nézz Élõ live filmet gportalon. Klikk klikk klikk.    *****    Gréti. 23. Egyetemista. Chevelle. Rap. Jégkorong. Ottawa Senators. Jean-GabrielPageau. Írás. Olvasás. Blog. (:    *****    Élõ live mozifilmek. Ha szereted a filmeket, sorozatokat, meséket akkor itt a helyed!    *****    Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok    *****    ARIANA GRANDE TODAY - MAGYARORSZÁG EGYETLEN ARIANA GRANDÉVAL FOGLALKOZÓ HONLAPJA - TUDJ MEG RÓLA MINDENT    *****    KOSEMBLOG.GP//A MAGYAR "A SZULTÁNA" RAJONGÓI OLDAL//BY: KÖSEM// KOSEMBLOG.GP//MINDEN, AMI KÖSEM...