E-mail

szaboojj@gmail.com

 
Menü
 
PREZENTÁCIÓK
 
Tanulmányok
 
Erődítés történet
 
Kárpáterődítések
 
Országerődítés elméletek a XX. században

Országerődítés elméletek a XX. században.

A katonaföldrajzi tér előkészítésének fontos tényezője az a biztonságpolitikai helyzet, amelyben a tér előkészítését megtervezték. A hadszíntér előkészítést befolyásoló több tényező együttes hatásainak eredményeképpen alakult ki az adott korban az adott térség előkészítésének jellege. A tényezők közül, mint azt a történelmi tények is igazolják egyesek előtérbe kerülhetnek, más tényezők rovására érvényesülhetnek befolyásoló hatásaik.

A biztonságpolitikai értékelés alapján határozható meg, hogy az adott ország milyen kockázatokkal és veszélyekkel számolt, ezek ellensúlyozásaként mekkora haderőt tartott fenn, melyek voltak a haderő feladatai, ehhez milyen haderő struktúrát, felszerelést, fegyverzet, kiképzést és eljárásokat tartottak szükségesnek. Mindezek eredőjeként jelent meg az az igény, amely a haderő számára a tér előkészítését indokolta.

A fegyveres küzdelem fizikai környezetének egyik legfontosabb eleme a katonaföldrajzi tér. Az adott katonaföldrajzi tér elősegítheti, vagy gátolhatja a harcászati-hadműveleti feladatok végrehajtását, ezért mindig is törekvés mutatkozott kedvező lehetőségeinek fokozására, illetve a kedvezőtlen hatásainak csökkentésére. A katonaföldrajzi tér egyes elemeinek mesterséges megváltoztatása egyike a fegyveres küzdelem és a tér közötti kölcsönhatásnak.

A megváltoztatott, mesterségesen előkészített környezet befolyással volt és van a fegyveres küzdelem elméletének és gyakorlatának fejlődésére. Ilyen kapcsolódás alapján alakultak ki például a speciális harceljárások, mint a helységharc, az erődharc, vagy az erődök elleni küzdelem, stb. Az alkalmazott harceszközök fejlődésével fokozatosan, majd az ipari forradalom hatására ugrásszerűen növekedtek a fegyveres küzdelem céljára igénybe vehető területek méretei.

A téma szempontjából tér alatt a csapatok által megszállt, vagy kijelölt hadműveleti terület, illetve az adott térség, ország legfontosabb infrastruktúrái, azaz egy adott ország, térség teljes területe értendő.

Az ország területének legszükségesebb mértékű védelmi célú előkészítése (a továbbiakban: terület előkészítés) a védelmi felkészítés szerves részét képezte. Célja, hogy – döntően az ország infrastrukturális rendszereinek előkészítésével – rendelkezésre álljanak az állami és katonai felső vezetés, és az ország gazdaságának működéséhez, a lakosság védelméhez, valamint a fegyveres erők alkalmazásához (felhasználásához) szükséges nélkülözhetetlen feltételek.

A terület előkészítés magába foglalta a felső vezetés, a távközlés, a közlekedés, az első világháború után az energia ellátás, a tartalékolás, és az ipar előkészítését, valamint a fegyveres erők működéséhez szükséges speciális (katonai) infrastruktúra előkészítését és fenntartását, valamint szükség esetén az ország egyes területeinek hadműveleti előkészítését.

Az erődítés fogalma a XX. században

A terepet mesterségesen olyan állapotba hozzák, hogy azon a saját seregrészek náluk erősebb ellenségnek is huzamosabban ellenállhassanak. Átfogja a terep megerődítésének elméletét és gyakorlatát, valamint egy adott ország területének (hadszíntérnek) béke, illetve háború alatti katonai-műszaki előkészítését.

A terep, harc érdekében történő megmunkálása, a terep műszaki berendezése a saját élőerő és harceszközök védelmére, a védelem hatékonyságának fokozására akadályok, állások (pl. tüzelőállások), árkok, fedezékek, ezek kiegészítő elemei, valamint különféle védelmi építmények létesítéséből állt.

Az első világháború idején 2 önálló területe létezett:

      a hagyományos államerődítés (állandó erődítés);

      illetve a háború folyamán egyre jobban kiteljesedő tábori erődítés (csapat erődítés). Feltartóztató hatását tekintve az elsőbbség egyértelműen az utóbbié volt.

Az erődítés szűkebb értelemben a támadó ellenség feltartóztatására (késleltetésére) és a saját csapatok védelmi képességének fokozására létesített építmények rendszere vagy annak egy tagja. - Megjegyzendő, hogy egy adott hely erődítésekkel való műszaki megerődítése nem azonos csapatokkal történő megerősítésével.

Az államerődítés fogalma

Tekintettel arra, hogy mi Európa nagy erődrendszereinek bemutatására készülünk, a tábori erődítés további fogalomrendszerének tisztázásától eltekintünk, és az országerődítések definícióját kíséreljük meg az adott történelmi korban meghatározni.

Egy ország területének védelme érdekében a támadó ellenség feltartóztatására (támadásának késleltetésére), illetve a saját csapatok felvonulásának biztosítására létesített műszaki zárak (műszaki építmények) összessége. Magába foglalta mindazon terveket és munkálatokat, amelyeket az adott ország hadászati tervének keretében, erődítési téren kidolgozott.

Az államerődítés egyszerre volt védelmi jellegű az ellenség betörésének feltartóztatásában, ill. támadó jellegű, ha a saját erők felvonulásának és támadásának biztosítására készült. A támadó jellegű államerődítést jellemezte a nagyszabású határ-megerődítés övvárakkal a felvonulás biztosítására orrban és oldalban, hadianyagok felhalmozása, felkészülés a védelemre, amelynek oltalma alatt új támadást lehet előkészíteni.

A földrajzi tényezőket messzemenően figyelembe vették, így közvetlenül a határ mögött levő folyó vagy hegyvonulat mellett létesített államerődítésen a saját erők számára nyitott kapukat hagytak, pl. hídfőknél, szorosok bejáratainál.

A kizárólag támadó jellegű államerődítés esetében az ország belsejében csak elvétve voltak állandó erődítések (pl. francia erődrendszer 1914-ben). A védelmi jellegű államerődítés a határ-megerődítést és a fontos irányok lezárását szolgálta kedvező határszakaszokon vagy a határtól beljebb fekvő természetes akadályok (folyók, hegyláncok) mentén (záró erődítések). Esetenként vegyes államerődítési rendszert is létesítettek. Ilyen volt az orosz erődrendszer 1914-ben, vagy a belga erődrendszer.

Az államerődítés hadászati szerepét csak akkor tölthette be, ha feladatát a tábori. hadsereggel együttműködésben oldotta meg. A támadó eszközök fejlődése mindig gyorsabb ütemben ment végbe, mint a védelem passzív berendezéseié, ezért az államerődítés részei gyorsan elavultak. A sok állandó erődítési elem merevvé tette az erődítési rendszert. Az építkezések költségei hátrányosan érintették a gazdaságot. Az államerődítéshez jó közlekedési és hírhálózat volt szükséges.

Az államerődítés lehetett szárazföldi vagy tengerparti. Az előbbi övvárakból és záró erődítésekből állt. Az övvárak hadászatilag fontos pontok védelmére épültek (főváros, más fontos város, folyamátkelő, vasúti és útcsomópont). A záró erődítések magashegységekben vagy mocsaras vidéken épültek, ahol a megkerülése nagyobb erőkkel lehetetlen volt.

Államerődítések Európában

Köztudott, hogy a második világháború részt vevő országainak jelentős része rendelkezett olyan többé-kevésbé összefüggően kiépített - bár jellegükben eltérő - állandó erődítési rendszerekkel, amelyek a háború menetében kisebb-nagyobb szerephez jutottak.

A franciák például 1927-ben kezdték meg a mintegy 350 km hosszúságú Maginot-vonal kiépítését. Sajátos álláspontból kiindulva a franciák új államerődítésüket úgy telepítették, hogy az akkori határok teljes egészükben megvédhetők legyenek, hogy háború esetén a legkevesebb területfeladás váljék szükségessé, és hogy az erődítések vonala a határterületeken fekvő fontos ipar- és bányavidékeket közvetlenül védje.

A Maginot-vonal alapvető részei a Felső-Rajna menti és az Elzászi-övezet. A Felső-Rajna menti 2-3 kiserőd sorból álló övezet mélysége 2-10 km volt. Az Elzászi-övezet képezte a Maginot-vonal legerősebb részét és az erődrendszer mélysége mintegy 200 km hosszban helyenként a 20-25 kilométert is elérte. Az Elzászi-övezetben 25 nagy (tüzérségi), 27 közepes (gyalogsági) erődművet, 132 kazamatát és több száz önálló erődművet építettek. Egy-egy főerődművet - amely az erődcsoport területének uralgó pontjára került - néhol 100 m-re a földbe süllyesztették. A Maginot-vonal építkezésének méreteire jellemző, hogy teljes hosszában arcvonal-kilométerenként átlagosan 55 000 tonna vasat és 3500 m3 betont építettek be.

A Maginot-vonal mögötti terepen, 50-80 km mélységben voltak a tartalékok elhelyezését szolgáló építmények, az előkészített tüzérségi tüzelőállások, valamint a tartalékok manővereit biztosító közlekedési vonalak. A Maginot-vonalat egészítette ki a francia-belga határon 1936 után létrehozott Daladier-vonal; ez Montmédy és Calais között mintegy 450 km szélességben és 1-2 km mélységben kiépített, tábori jellegű védőállás volt.

A francia államerődítés „második védelmi vonala" a Maginot-vonal mögött 80-160 km mélységben húzódó megerődített várak és városok láncolatából állott. E vonal pillérei Verdun, Toul és Epinal és Belfort várai voltak. Ezeket a franciák az első világháború után korszerűsítették. A francia erődítési rendszer Givetnél kapcsolódott a belga erődvonalhoz.

A belgák a franciákéhoz hasonló elképzelések és a lényegét tekintve azonos építési irányzatok alapján építették meg államerődítési rendszerüket, az Albert-vonalat. A rendszer négy, mélységben egymás mögött elhelyezkedő részre tagozódott, magában foglalva a határ menti erődsávot, az Albert csatorna megerődített vonalát, az ún. Dyle-vonalat, valamint a mélységben előkészített állásokat.

A határ menti erődsáv Antwerpen és Arlon között közvetlenül a határ mentén feküdt. Egészét tekintve csupán tábori jellege volt. A második vonalat az antwerpeni és a lüttichi megerődített térségre támaszkodva, az Albert-csatorna mentén építették ki, mintegy 120 km hosszúságban. Legerősebb része a Lüttich felé nyúló délkeleti szakasz volt, kulcspontja az Eben-Emael erődcsoport. Az erődcsoport 50-60 hektárnyi területen 30-35 korszerű erődelemet - nagyobbrészt géppuskával, páncéltörő, illetve tábori tüzérlöveggel felszerelt betonkupolát - foglalt magában.

A belga erődrendszer gerince a Dyle-vonal volt. Az Antwerpen, Löwen, Namur, Givet vonalában - kihasználva a Dyle és a Meuse folyóakadályt - 200-250 km hosszúságban került kiépítésre. Lényegében a megerődített térséghez kapcsolódó kiserőd vonal volt, és csakis ennek áttörése után vált lehetővé a megerődített térség megkerülése.

A Dyle-vonal mögött a belgák a fontosabb terepszakaszokon mögöttes állásokat is előkészítettek. Központjuk az Antwerpen és Gent városok megerődített térségei (az ún. nemzeti erődök) voltak. Az államerődítéshez tartozott még az elárasztásra szánt terület, mint például az Ostende és Dunkerque közötti 80x60 km kiterjedésű területsáv.

A németek 1935-1939 között építették nyugati határaik mentén az ún. Siegfried-vonalat.(West Wall) Létrehozása során Brünner tábornok elvét valósították meg. Ez a francia és belga erődítési irányzatoktól merőben eltérő rendszer volt. Az összefüggő és nagy mélységű, arányosan elhelyezett erődelemekkel megerődített állásoknak egyrészt a széles körű támadó hadműveleti manőverezés, másrészt az aktív védelmi hadműveletek lehetőségeit kellett biztosítaniuk.

A Siegfried-vonal több mint 550 km hosszúságban zárta a Németország és Hollandia-Belgium, valamint Franciaország Között húzódó határt. Szélességben Északi- Középső- és Déli-szakaszra, mélységben 2-3 megerődített védőövre tagozódott. Legerősebb a középső szakasz volt, mélysége a 40 km-t is elérte. Tartós erődítési építményei a 100-150 cm falvastagságú, nehéz géppuskával, páncéltörő és tábori tüzérségi lövegekkel felszerelt könnyű és közepes vasbeton erődök voltak. Az erődök közötti hézagokban nyílt géppuska-, aknavető-, páncéltörő puska, valamint tüzérségi tüzelőállásokkal rendezték be. Az erődrendszerbe több mint 20 ezer tartós építmény tartozott, és sűrűségük a fontosabb területeken négyzetkilométerenként a 60 darabot is elérte. Később - a szövetségesek 1944-ben bekövetkezett támadásáig - a Siegfried-vonalat további tábori jellegű védelmi építményekkel és - az Északi-szakaszon - hidrotechnikai berendezések megépítésével fejlesztették tovább.

A németek a háború során még több erődrendszert is építettek, illetve állítottak helyre. Így 1942-ben kezdték meg az ún. Atlanti-fal kiépítését, amely a francia tengerpart megvédésére volt hivatott. A tervből azonban csak néhány kikötő Brest, Le Havre, Cherbourg, St. Malo és néhány partszakasz megerődítésére került sor. Erődítési munkálataikhoz sorolhatók még a Kelet-Poroszországi (Königsberg vagy más néven Ost Wall) erődrendszer, valamint az ún. folyamközi és a balti erődítések.

A Szovjetunió 1929-ben kezdte meg a nyugati államhatára mentén az erődsáv - az ún. Sztálin-vonal - építését. Gerincét 1-2 km mélységben, széttagoltan telepített géppuskás kiserődök és vasbeton tüzérségi tüzelőállások műszaki zárakkal összehangolt rendszere alkotta. A megerődített körletek löveganyagát és technikai eszközeit 1938-ban korszerűsítették. Az államhatárnak 1939-ben nyugati irányban bekövetkezett eltolásakor a korábbi erődítési munkálatokat beszüntették, és a technikai eszközöket leszerelték. Az új államhatár erődítési munkálataihoz elég későn kezdtek hozzá, így 1941 júniusáig csupán az első erődöv tűzfészkeinek berendezésével végeztek. Így a németek támadásakor jelentős szerepük nem lehetett.

A háború során a Szovjetunió mélyebben fekvő területén kiépített erődítési rendszerek közül kiemelkedő szerepe volt a Szevasztopol körüli erődrendszernek. A több összefüggő erődövet a németek 1942-ben csak a több mint ötnapos tüzérségi és légi előkészítést követő négyhetes elkeseredett és nagy veszteséggel járó harcok után tudták elfoglalni.

A finnek megerődített védőövüket, az ún. Mannerheim-vonalat 1929-től építették a Karél-szorosban. A munkálatok angol, francia és német szakértők közreműködésével – 1939-ig tartottak. A természetes terepakadályok kedvező feltételeket nyújtottak a viborgi irány lezárására. Az erődítési rendszer szélességben két, nagyjából azonos felépítésű megerődített körzetet, mélységben - 40-80 km kiterjedésben – három megerődített védőövet foglalt magában. A Mannerheim-vonal végső fokon több mint 200 vasbeton és 980 fafölderőddel rendelkezett, mégis a szovjet csapatok 1940-ben, majd 1944-ben meglehetősen rövid idő alatt áttörték.

Hollandia erődítési rendszere nem volt összefüggő, és több helyen csupán egyes körzetek vízzel történő elárasztásának előkészítésére szorítkozott. Így a holland államerődítés a háború során nem játszott jelentős szerepet.

Svájc déli határa mentén kiépített ún. Sargans-erődterület - úgyszintén Svédország déli megerődített körzete - a háború során nem jutott szerephez.

A Görögország északi határa mentén épült Metaxas-vonal a kiserődök nem összefüggő, gyenge ellenálló képességű láncolatából állott. Jóllehet a vonal kiépítésekor hozzáértően kihasználták az erdős-hegyes terep adottságait, technikai hiányosságai miatt az olasz és német csapatok támadásának nem tudott ellenállni.

Csehország határ menti erődrendszere és a Románia Károly-vonala az ismert okok miatt elvesztette jelentőségét.

Olaszország határainak francia, osztrák és jugoszláv szakaszán a hegyes terep sajátosságaihoz jól idomuló erődrendszert épített ki. Jugoszlávia a harmincas évek elején folytatott erődítési munkálatokat magyar és olasz határán, de az erődök a második világháború folyamán nem jutottak szerephez.

Az első világháború tapasztalatai nyilvánvalóvá tették, hogy a tábori típusú erődítés fejlesztésének és alkalmazásának korszerű szinten tartása elengedhetetlen követelmény. Ezt a felismerést tükrözi a következő megállapítás is A modern tábori erődítésnél az a törekvés, hogy a védőket földbevájt árkok, fészkek, óvóhelyek segítségével az ellenséges lövedék és szilánkhatás ellen a legegyszerűbb módon megvédjék és így az ellenfél tűzhatását csökkentsék. Másrészt a tábori erődítéseknél drótakadályokat, figyelőhelyeket, előterep letarolásokat is telepítenek, illetve végeznek a saját tűzhatás fokozására. Ezek a tulajdonságok az alkalmazás céljait illetően teljes egészében elmosták az állandó és tábori erődítési építmények közötti határt. Egyetlen erődítési rendszer alakult ki, amelyen belül az erődítés fajtái csupán hatékonyságukban és a műszaki kivitelezés módjában különböztek.

A tábori erődítési építmények különösen akkor játszottak számottevő szerepet a harcok és hadműveletek kimenetelében, ha az építmények hatalmas tömegét nagy területen, tervszerűen, a terep adottságait jól kihasználva, a védelem tűz- és akadályrendszerével mesteri összhangban építették ki.

A második világháború eseményeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az erődítési rendszerek sehol sem játszottak olyan mértékű szerepet, mint ahogyan egyes országok katonai vezetői korábban feltételezték. Ennek oka egyrészt abban keresendő, hogy az esetek többségében a támadást sikerült olyan irányban kifejleszteni, hogy az erődítési rendszer ellen nagy erőkkel végrehajtandó frontális csapás szükségtelenné vált. Másrészt az erődítési rendszerek többsége nem rendelkezett olyan mélységgel, amely az eredményes, tartós védelmet lehetővé tette volna. Az viszont tagadhatatlan, hogy az elfoglalásukért folytatott harcok alapos kiképzést, igen gondos előkészítést, nagy erkölcsi erőt és nem utolsósorban súlyos vér- és anyagi áldozatot követeltek.

 

 

 
Naptár
2017. Május
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
Számláló
Indulás: 2005-12-26
 
A MAG TV FELVÉTELEI
 
The Árpád- Line
 
English version
 
De Arpad Lijn
 
Nederlandse
 
Publikationen
 
Studiums
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Linkajánló

www.bunkermuzeum.hu

www.klkf.gportal.hu

www.bazsalicska.gportal.hu

www.varak.hu

 

Csaba blogja - "It's hammertime!"    *****    ~ FBLOG ~ A BARÁTOM VÁLASZTOTT NEKEM RUHÁT! FELVEGYEM, VAGY SE?!!! NAPONTA KREDITKÓDOK A CHATEN! SMINKTESZTEK! ~ FBLOG ~    *****    KÖNYVAJÁNLÓK - ha nem tudod mit olvass, itt találhatsz hozzá inspirációt - BOOKISLAND    *****    ÚJRA NYITVA! ~FBLOG~ ÁLLATKÍSÉRLETEKTÕL MENTES A SMINKED? ~HAMAROSAN KREDIT NYEREMÉNY! TERMÉKTESZTEK!~FBLOG~ÚJRA NYITVA!    *****    Astropapa-iskolája mindenkit szeretettel vár és INGYENES TANÁCSOT AD minden kedves érdeklõdõnek!    *****    Supernatural - ODaát - 13. ÉVad - Extrák - Infók - ÉRdekességek - ODaát - Supernatural - 13.ÉVad - Supernatural - ODaát    *****    A csillagjövõ oldalon,nem csak alacsonyak az árak, hanem a tanácsadás, teljesen ingyenes. Szeretettel várlak minden nap    *****    Új design! Az egyetlen magyar Olicity és a legaktívabb Zöld Íjász rajongói oldala! 6. évad & Arrowverse hírek!    *****    No.1 Christina Aguilera Fan Site - Minden ami X-Tina, minden héten újdonságok! Katt!    *****    TelenovelasWeb - Hírek, képek, videók, saját véleménnyel tarkított bejegyzések telenovellákról és a színészekrõl! Gyere!    *****    Hamarosan olvashatók lesznek az oldalamon az Asztro-tükör asztrológiai írásai, cikkei.    *****    Gesztenye, gesztenye, gesztenye... és egy álmos sün! Gyertek az októberi rétre Mályvával és Pipitérrel! Irány a Mesetár!    *****    Születési,baba,hold horoszkóp,elõrejelzés,párkapcsolati elemzés,fogamzási képlet! Ingyenes tanácsadás!Várlak!Kattints!    *****    Ha te is a letisztult stílus híve vagy, nézz be hozzám! Smink, ruha, kritika //Style and Stuff// Style and Stuff//    *****    MINDEN HÓNAPBAN INGYENES G-PORTÁL SABLON! TELJESEN ÁTSZERKESZTHETÕ A LEGÚJABB KÓDOKKAL! Ne maradj le egyik hónapban sem!    *****    Rendeld meg az asztrológiai csomagok egyikét és teljesen ingyen megbeszélheted velem a kérdéseidet telefonon, skypeon!!!    *****    Nézz filmet messengeren! Ha szereted a filmeket klikk ide! Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film! Film!Film!    *****    Nézz filmet messengeren! Ha szereted a filmeket klikk ide! Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!    *****    A CSILLAGJÖVÕ OLDALON RENDKÍVÜLI AKCIÓK,LEHETÕSÉGEK.A MEGRENDELÉSEK UTÁN TELJESEN INGYENES KONZULTÁCIÓ,TANÁCSADÁS.VÁRLAK    *****    Õszi manókalandok a réten! Búcsúztassátok el ti is útra kelõ madarainkat Mályvával és Pipitérrel! Gyertek a Mesetárba!