E-mail

szaboojj@gmail.com

 
Menü
 
PREZENTÁCIÓK
 
Tanulmányok
 
Erődítés történet
 
Kárpáterődítések
 
Az első világháború
Az első világháború : Az első világháború IX.

Az első világháború IX.

Élet a lövészárokban és a harcmezőkön. Magyarország embervesztesége az első világháborúban.

                 A több mint négy évig télen és nyáron szakadatlanul folyó háború a fronton a szabad ég alatt folyt. A háborús visszaemlékezések, nagyon sok érdekes tapasztalatot mutatnak be erről az emberhez nem méltó kényszerű életmódról. Szurmay Sándor altábornagy honvédelmi minisztériumi államtitkár, majd hadtestparancsnok végül honvédelmi miniszter volt a háború alatt. Katonái, tisztjei valósággal rajongtak érte, pedig emberfeletti teljesítményeket követetelt csapataitól a harcok során, de mindent elkövetett, hogy a mostoha körülmények ellenére emberként élhessenek a lövészárkok poklában. Ő fogalmazta meg visszaemlékezésében az alábbiakat:

                 "A kényelem mindazoknál akik ezen életen hosszabb-rövidebb ideig átestek, idegen fogalommá vált. Hiszen még a legszerényebb igényeket sem lehetett kielégíteni, melyeket pedig minden ember támaszt az egyszerű frontkatonától a vezénylő tábornokig. Mindenről le kellett mondani. És ha a testet-lelket ölő szürke állóharcok alatt improvizációkra gondolhattunk, ez esetben is csak a legszerényebb könnyítésekről lehetett szó, de ezeket is meg kellett teremteni. Katonáink néha heteken át még mosakodásra és a férgek elleni küzdelemre sem gondolhattak. A kényelem netovábbját látták a tisztek és a legénység abban, ha a front megállt és a lövészárok már olyannyira elkészült, hogy pihenésre és az idő viszontagságai ellen födél alá bújhattak, a földalatti rókalyukakba."

                 A háború legtöbb idejét lefoglaló állásharcok beálltával először csak a terephez alkalmazkodó sekély lövészárkok készültek, ezeket fokozatosan kimélyítették és megerősítették. Ezután drótakadályokat állítottak és a tartalék számára fedezéket készítettek. Ezeket követte a hátsó állások kiépítése két-három védelmi vonallal. A védelmi állások kiépítése és megerősítése tulajdonképpen sohasem készült el, mindig volt rajta valami javítani és építeni való. Ezen mindenki dolgozott, aki éppen nem volt figyelőben vagy az első vonalban. Ez volt a "normális" élet az arcvonalban mindaddig, amíg jó volt az idő. Ha azonban esett az eső, télen a hó, az nem csak a munkát gátolta, hanem a lövészárkokban élő emberekre mérhetetlen szenvedést zúdított.

                 A Kárpátokban télen különösen sokat szenvedtek a katonák. Többször előfordult, hogy az első vonalban levő csatárokat (a gyalogosokat nevezték így) teljesen belepte a hó és a tartalékokból kellett katonákat előre küldeni, hogy kiássa őket. Sajnos ekkor már a honvédek egy részét csak halálra fagyottan lehetett előkaparni a jeges hó alól.

                 A frontharcosok élete mindenképp egyhangú volt, bár a csendes napokon sem szűnt meg teljesen a puskatűz és ágyúdörgés. Ha az ellenséges oldalon bármilyen cél, mozgás mutatkozott a figyelők azonnal lőttek rá. A nagyobb célokra, mint a gépkocsi vagy lovas kocsi, a tüzérség is tüzet nyitott. A lövészárokban élő katona emlékeiből általában nagyon rövid idő alatt kikopott a kényelem, a bármi néven nevezhető kultúra, de a testi tisztaság szükségletének a tudata is. Többnyire a legszerényebb életszükségletekkel, az éhség csillapításával és az alvás szűkös kielégítésével kellett megelégednie, de néha még erről is le kellett mondania. Az árokharc alatt heteken, gyakran hónapokon át még a mozgástól is megfosztva, csak az eget, vagy a felhőket, a földet, a lövészárkot, néha az annál is pokolibb szögesdrót akadályokkal és oszló tetemekkel tarkított harci előteret látta a harcos.

                 A katonák életének megkönnyítése az árkokban nem volt egyszerű feladat. Különösen nehéz volt előteremteni és a helyszínre szállítani az iváshoz, a mosakodáshoz és a fehérnemű mosásához szükséges vizet. Ez nem csak egészségügyileg lett volna fontos, hanem mert az emberek könnyebben viselték el a legnagyobb nehézségeket is, ha tiszta volt a testük és a ruházatuk. Az élelem és lőszer, valamint egyéb anyagok előrevitele csakis az éjszakai sötétség leple alatt történhetett, amikor az ellenséges tüzérség nem tudott célzott lövést leadni a közlekedési vonalakra. Bár a fő utánpótlási vonalakat éjszaka is tüzérségi tűz alatt tartották és gyakran találat érte a szállító oszlopokat, az utánpótlást megakadályozni mégsem tudta, a csapatok éjjel megkapták a másnapra szükséges élelmet és lőszert. A konyhák messze hátul az ellenség tüzérségének hatókörén kívül voltak telepítve. Este felé itt megindult a nyüzsgés, a főzőládák és kenyér előrevitele. Az élelem, amit így előre tudtak szállítani, nem volt valami bőséges és főleg nem volt valami változatos. A vízzel való ellátás is éjszaka játszódott le. A málhásállatok kis hordóit megtöltötték vízzel és előrevitték az arcvonal felé, ahol központi elosztóhelyekről az alegységek már maguk szállították az arcvonalba.

                 A legnagyobb gondot az egészségügyi ellátás okozta. A dandárok segélyhelyei messze hátul az ellenséges tüzérség hatókörén kívül települtek. A könnyebben sebesültek, akik járni tudtak, még csak-csak elvergődtek idáig, a tüzérségi tűzben, de a súlyosan sebesülteknek várniuk kellett amíg besötétedik, mivel a heves tűzben őket hátraszállítani nem lehetett. Így az orvosi segítség sokuknál már későn érkezett. A legsúlyosabb zavarokat mégis az ezerszámra elesettek hulláinak elszállítása, eltemetése okozta. A csapatok napközben élénk tüzérségi tűz alatt álltak, éjszaka gyakran gyalogsági támadásokat kellett visszaverniük, ellátásról gondoskodniuk, állásaikat javítaniuk stb. A nagyszámú elesettel már nem volt erejük foglalkozni. Rövidesen előfordult az a helyzet, hogy az élők a nappali pokoli hőségben oszlásnak indult tetemek között feküdtek. Ez még inkább igaz volt az olasz hadszíntéren, ahol a hullákat elkaparni sem lehetett, mert a talaj kemény kőzet volt. Az oszlásnak indult hullákat a legyek milliárdjai lepték el, amelyek széthurcolták a ragályos betegségek baktériumait. Kísérleteztek azzal, hogy az éjszaka sötétségét kihasználva temető különítmények mentek ki a senki földjére és mésszel, petróleummal és más fertőtlenítő szerrel öntötték le a hullákat, de ennek eredménye igen hézagos volt, mert éjszaka nem mindig találtak meg minden hullát.

                 A katonák a kiállt fáradalmak, a rossz táplálkozás, a vízhiány és a tisztálkodás hiánya következtében fokozottan voltak kitéve a fertőzés veszélyének. Ellenállóképességük csökkenésével előbb-utóbb bekövetkezett az a rém, amely még az ellenséges tüzérségnél is nagyobb áldozatokat követelt, a kolera.

                 Igen nagy hiány mutatkozott a fronton a szénában és szalmában. A szállítási nehézségek leküzdhetetlenek voltak. A korábbi háborúkban az volt a szokás, hogy a hadsereg ezen szükségleteit mindig a helyszínen, a harctéren szerezték be, de ilyen hosszú háború és ilyen nagy hadseregekkel még nem folyt, így a harctéren minden terület olyan volt, mintha leborotválták volna, különösen a csapatvonatok körleteiben, ahol a legtöbb állatot kellett élelmezni. Ott még dudva, kóró sem tudott előbújni a földből, mert az állatok azonnal lelegelték. Az állatok is pótszerekre szorultak már a háború második évétől kezdve, de ez sem volt elegendő, mert a lovak mindent megettek, amit el tudtak rágni, a puhafából készült válaszrudat az istállóban, az elesett hősök fakeresztjét, ha hozzákötözték, a málhásállatok menet közben az előtte menő állat fűzfavesszőből font málháskosarait. Orosz földön gyakran előfordult, hogy a házak szalmafedelei reggelre eltűntek, mert elvitték lovaiknak a tüzérek, vagy vonatcsapatbeli katonák. A háború vége felé már csak sózott puhafa forgáccsal tudták etetni az állatokat.

 

Magyarország embervesztesége az első világháború alatt

 

            Egyes számítások szerint Magyarország a honfoglalástól 1848-ig viselt háborúk alatt együttesen sem vesztett több vért, mint az első világháború 51 hónapja alatt. Mikor ezt állítják, csak az arcvonalon, a harcoló seregeknél elszenvedett veszteséget értik és nem a polgári lakosság pusztulását. A polgári lakosság veszteségei szerencsére nem voltak jelentősek, mert Magyarország területe nem volt hadszíntér, pontosabban csak rövid ideig és igen kis terület vált hadszíntérré. Rövid ideig tartó szerb betörést élt meg a Szerémség 1914 szeptemberében. 1914-15 telén az orosz csapatok szállták meg a gyéren lakott kárpáti területeket Dukla és Verecke között. Nagyobb arányú volt a román betörés Erdélybe 1916-ban, ami főleg anyagi javak pusztulásával járt.

            Magyarország a háborúban súlyosabb áldozatokat hozott mint Ausztria. A nagyobb veszteség abból adódott, hogy Ausztria már a háború elején elvesztette Galícia nagy részét, így annak lakossága gyakorlatilag kiesett a hadrafoghatóság alól. Magyarország területe viszont nem vált hadszíntérré, a férfilakosság hadrafogható maradt. Másrészt az agrárnépességű Magyarország katonáit elsősorban a háború legnagyobb vérveszteségeit elszenvedett gyalogsághoz vonultatták be, míg az iparosodott Ausztria hadköteleseit jelentős számban használták fel más fegyvernemeknél.

                 A hadüzenetkor a királyi Magyarországnak 183.500 katonája szolgált a közös hadsereg magyar felében és a magyar királyi honvédségben. A mozgósítás elrendelésekor Magyarország területéről 1.663.500 fő tartalékost vonultattak be a tábori hadseregek alakulatainak feltöltésére, és másodrendű katonai feladatok megoldására szánt új csapatok felállítására. Ilyen új csapatként alakult meg és azonnal a harctérre vonult a magyar gyalogságnál 97 menetzászlóalj, ami a hadrakelt sereg első veszteségeinek pótlására szolgált. Megalakult még 32 népfelkelő ezred, amiket nem harcra, hanem biztosítási és őrzés-védelmi feladatok megoldására szántak. A lovasságnál 48 századot hoztak létre hasonló célzattal.

                 Az 1914 augusztusában felvonult haderő tulajdonképpen már az év végéig elfogyott volna, ha nem kap utánpótlást. A harcoló csapatok minden képzeletet felülmúló módon fogytak. Már az első hónap veszteségei többszörösen felülmúlták azt a létszámot, ami a kivonult menetzászlóaljakban és a békehelyőrségekben maradt pótzászlóaljakban rendelkezésre állott. A háború során szükségessé vált, hogy minden gyalogezred havonta egy menetzászlóaljat (azaz 25%-os pótlást) kapjon. Ezen felül a hadvezetés még új ezredeket is állított fel, hogy az ellenség túlerejét valamelyest ellensúlyozza. Így a háború folyamán még 1.950.000 fő magyar katonát hívtak be harctéri szolgálatra. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy a katonai szolgálatra kötelezettek korhatárát 21.- 42. életévtől lefelé 18., felfelé az 50. éves korig terjesztették ki. Az így nyert közel 2 milliónyi tömegből menetalakulatokba tagozva fedezték a harcoló csapatok vérveszteségeit és hozták létre az új alakulatokat.

                 A háború alatt új alakulatként szerveztek a gyalogságnál 37 új ezredet (az eredeti 79 ezreden felül), a lovasságnál 2 új ezredet (az eredeti 28 ezreden felül), a tüzérségnél 59 új ezredet és 18 új osztályt (az eredeti 39 ezreden és 10 osztályon felül), a műszaki csapatoknál 15 új zászlóaljat (az eredeti 9 zászlóaljon felül), a népfelkelőknél 160 hadtápzászlóaljat.

                 Ez a túlzott igénybevétel Magyarország szinte minden embertartalékát kimerítette. Az ezredek kezdeti hadilétszámát nem lehetett a háború végéig fenntartani. A havonta a harctérre induló menetzászlóaljak létszámát is erősen csökkenteni kellett. Az eredetileg nem harcoló feladatokra szánt népfelkelő alakulatokat is bevetették az első vonalban, sőt az erre felkészületlen és idősebb korosztályokból álló hadtáp zászlóaljakat is. A háború végén a 96 népfelkelő zászlóaljból már csak 41 volt meg, a 160 hadtápzászlóaljból is csak 65 maradt meg, a többit a csataterek nyelték el, ahova rendeltetésük ellenére kerültek.

            A történelmi Magyarországon a hadkötelesek száma a háború kezdetén (18-53 éves korig) 4 millió 817 ezer fő volt, közülük 3 millió 381 ezer 785 vonult be. A világháborúból sérülten tért haza 524 850 (15%), fogságba esett 833 570 (24,9%), elesett 539 365 fő (15,7%), egyszer sebesült 1 millió 492 ezer (44,1%), többször megsebesült félmillió katona. A mai Magyarország területén akkor élt lakosság veszteségeinek megállapítására nincs lehetőség, minden közölt adat a történelmi Magyarországra vonatkozik.

 

FELHASZNÁLT IRODALOM

 

A háborúk világtörténete. Corvina, Budapest 1988.

Az egyetemes és a magyar hadművészet története az ókortól napjainkig (tankönyv). Zrínyi, Budapest 1986.

Balogh Sándor szerk.: Magyarország a XX. században. Kossuth, Budapest 1986.

Berkó István szerk.: A magyar királyi honvédség története 1868-1918. M.kir Hadtörténelmi Levéltár, Budapest 1928.

Boksay Antal: A felhők katonái. Cserépfalví, Budapest év nélkül.

Gabányi János: Az orosz-japán háború. Magánkiadás, Kassa, 1909.

Galántai József: Az első világháború. Gondolat, Budapest 1988.

Galántai József: Háború és békekötés (1914-1920). Ikva, Budapest 1991.

Galántai József: Magyarország az I. világháborúban. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1974.

Galántai József: Szarajevótól a háborúig. Kossuth, Budapest 1975.

Gergely Jenő: A magyarországi forradalmak 1918-1919. Ikva, Budapest 1991.

Hadtörténelmi szemelvények a világháborúból. M.kir. Hadtörténelmi Levéltár, Budapest év nélkül.

Hajdú Tibor: A magyar katonatiszt. (1848-1945.) MTA Történettudományi Intézet, Budapest, 1989.

Julier Ferenc: A világháború magyar szemmel. Magyar szemle Társaság, Budapest, 1933.

A magyar huszár. A magyar lovas katona története. Reé László, Budapest, év nélkül.

A magyar gyalogság. A magyar gyalogos katona története. Reé László, Budapest, év nélkül.

A magyar tüzér. A magyar tüzérség története. Reé László, Budapest, év nélkül.

Magyarország hadtörténete.II. Zrínyi, Budapest 1985.

Magyarország története VII. 1890-1918. Akadémiai, Budapest 1978

Magyarország történeti kronológiája. III. 1848-1944. Akadémiai, Budapest 1983.

Móricz Pál: A magyar királyi honvéd. Atheneum, Budapest 1928.

Pilch Jenő: A világháború története. Franklin, Budapest év nélkül.

Pilch Jenő: Ausztria és Magyarország hadserege. Lampel Kk Rt., Budapest év nélkül.

Stromfeld Aurél: Hadseregszervezés. Magyar Katonai Közlöny kiadása, Budapest, 1911.

Szurmay Sándor: A magyar katona a Kárpátokban. M.kir Egyetemi Nyomda, Budapest 1940.

Wulf Olaf: Dunai hajóhad a világháborúban 1914-18. Madách, Budapest év nélkül.

 
Naptár
2017. Június
HKSCPSV
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
<<   >>
 
Számláló
Indulás: 2005-12-26
 
A MAG TV FELVÉTELEI
 
The Árpád- Line
 
English version
 
De Arpad Lijn
 
Nederlandse
 
Publikationen
 
Studiums
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Linkajánló

www.bunkermuzeum.hu

www.klkf.gportal.hu

www.bazsalicska.gportal.hu

www.varak.hu

 

SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - TUDJ MEG TÖBBET SELENA GOMEZ MAGÁNÉLETÉRÕL, SZERELMÉRÕL, CSALÁDJÁRÓL, KARRIERÉRÕL!    *****    HA TE IS IMÁDOD A ZÖLD ÍJÁSZ VILÁGSIKERÛ SOROZAT ELBÛVÖLÕ SZERELMESPÁRJÁT AKKOR ITT A HELYED! MAGYAR OLICITY SITE    *****    The Vampire Diaries & The Originals szerepjáték - ha kedveled a sorozatokat és írni is szeretsz, ne habozz!    *****    Rendhagyó kedvezményt ajánlok Nektek, Te monhatod meg, hogy mi legyen az ára. Pl.: Születési, párkapcsoklati, horoszkóp.    *****    KÖNYVismertetõk, kötelezõ olvasmányok    *****    BOOKFANCLUB -> A könyvek birodalma elvezet a képzelet csendes világába!<<-BOOKFANCLUB    *****    Ingyenes, korlátlan képfeltöltés!!! www.kepfeltolto.eu    *****    Autista - Állatbarát - Homoszexuális - Intelligens - Kívülálló - Mûvészlélek - Segítõkész - Toleráns    *****    Portálépítés és portáldíszítés kezdõknek és haladóknak! Rengetek leírás, JavaScriptek , CSS ,HTML kódok,Design!    *****    HAT ÉVE ONLINE! - LÁTOGASS EL MAGYARORSZÁG EGYETLEN MÛKÖDÕ SELENA GOMEZZEL FOGLALKOZÓ OLDALÁRA! - HAT ÉVE ONLINE!    *****    A SZULTÁNA: HÍREK - KÉPEK - SOROZATISMERTETÕK - TÖRTÉNELMI INFÓK - ÉRDEKESSÉGEK MINDEN MENNYISÉGBEN A SOROZATRÓL    *****    Bûbájos boszorkák - Charmed - Extrák - Érdekességek - Cikkek - Interjúk - Bûbájos boszorkák - Charmed - Charmed -Játékok    *****    Itt a nyár! Kivirágzott a mályva és a pipitér! Hogy mit szólt ehhez a két virágmanó? Gyere, és olvasd el a Mesetárban!    *****    STITCHERS - Magyarország egyetlen oldala a természetfeletti krimi-drámasorozatról! A Stitchers sorozatot megéri nézni!    *****    Nézz Élõ live filmet gportalon. Klikk klikk klikk.    *****    Gréti. 23. Egyetemista. Chevelle. Rap. Jégkorong. Ottawa Senators. Jean-GabrielPageau. Írás. Olvasás. Blog. (:    *****    Élõ live mozifilmek. Ha szereted a filmeket, sorozatokat, meséket akkor itt a helyed!    *****    Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok    *****    ARIANA GRANDE TODAY - MAGYARORSZÁG EGYETLEN ARIANA GRANDÉVAL FOGLALKOZÓ HONLAPJA - TUDJ MEG RÓLA MINDENT    *****    KOSEMBLOG.GP//A MAGYAR "A SZULTÁNA" RAJONGÓI OLDAL//BY: KÖSEM// KOSEMBLOG.GP//MINDEN, AMI KÖSEM...