E-mail

szaboojj@gmail.com

 
Menü
 
PREZENTÁCIÓK
 
Tanulmányok
 
Erődítés történet
 
Kárpáterődítések
 
Az első világháború
Az első világháború : Az első világháború VIII.

Az első világháború VIII.

A hátország a háború alatt.

                 A háborúra kellően fel nem készült országban már az első hónapok után komoly utánpótlási és ellátási nehézségek mutatkoztak. A hadviselés terhe egyre nagyobb súllyal nehezedett a hátországra is, és ez a kezdeti lelkesedésnek hamar véget vetett.

                 A háború folyamán az állam - a hadiérdekekre hivatkozva - egyre fokozottabb mértékben avatkozott be a gazdasági életbe, az elosztás, az áralakulás a munkaerő-elosztás szabályozásába. A háború kitörésekor a Monarchiának még nem volt hadigazdálkodási terve. Egyrészt rövid ideig tartó, gyorslefolyású háborúra készült, másrészt gazdasági berendezkedése nem tette lehetővé a polgári termelés csökkentése nélkül a haditermelésre való áttérést. Csak az 1914-ben elszenvedett súlyos katonai vereségek után kezdtek hozzá a hadseregek ellátását biztosító fontosabb gyárak üzemek militarizálásához, katonai felügyelet alá helyezésükhöz. A háború első éve megváltoztatta az ország gazdasági életét. A polgári fogyasztás számottevően csökkent, mert közel kétmillió bevonult katona kiesett a polgári fogyasztásból, de az itthon, kenyérkereső nélkül maradt családok fogyasztása is a létminimumra esett vissza

                 A katonai veszteségek sürgették a gazdaság militarizálását. Az állam egyre fokozottabban avatkozott be a gazdasági életbe. 1915-ben elkezdték a készletek összeírását és zárolását A hadigazdaság megszervezése azonban nem ment simán. a vállalkozók, gyártulajdonosok, hadiszállítók a gyors meggazdagodás lehetősége érdekében igyekeztek kijátszani a hatóságokat. A spekuláció és az üzérkedés rövidesen hatalmas méreteket öltött. A kormány szinte tehetetlen volt a spekulációval szemben, sőt felemás intézkedéseivel még maga is gerjesztette, mivel az élelmiszerjegyeket csak 1916-tól vezette be, de az élelmiszer feketepiacra való kerülését nem akadályozta meg. 1916 telén már súlyos helyzetet teremtett a nyersanyag és élelmiszerhiány. A gabona, hús és tejtermelés évről - évre csökkent. 1915-16-ban a gabonatermelés a korábbi évek termelésének csak a kétharmadát érte el. 1917-ben a Monarchiában az élelmiszerellátás már katasztrofális volt. Bécsben és az ipari körzetekben valóságos éhínség volt. A katonaság élelmezése is fokozatosan romlott. A katonák számára készült kenyeret is felerészt kukorica lisztből sütötték. Románia megszállása, az onnan behozott gabona valamit enyhített ugyan a helyzeten, de az 1918-as rossz termés teljes élelmezési kimerüléshez vezetett volna, ha közben nem ér véget a háború.

                 Hasonló volt a helyzet az alapvető ipari nyersanyagok termelése terén is. A Monarchia vas- és széntermelése az utolsó békeév termeléséhez viszonyítva 1917-be 88%-ra esett vissza. Ebből következően a hadianyag utánpótlás és a felszerelés is hiányos volt. A hadsereg már 1915-be lőszerhiánnyal küszködött. Hasonló volt a helyzet a gépkocsik, ruházati cikkek és egyéb felszerelések utánpótlásában is.

                 A gyárosoknak, a nagybankoknak és a nagybirtokosoknak viszont kitűnő üzletet jelentett a háború. A nagybankok emelik alaptőkéjüket, a gyárosok bővítik üzemeiket. Például az első három évben a csepeli Weiss Manfréd gyár másfélmilliárd korona árut szállított az államnak és ennek következtében 15 millió koronáról 35 millió koronára emelte alaptőkéjét és jelentősen bővítette a gyárat is. A földbirtokosok megszabadultak minden adósságuktól, emelkedett a föld ára és az állam olcsó munkaerőt biztosított számukra. A földművelésügyi miniszter már 1915 januárjában rendeletben fenyegette meg a mezőgazdasági munkásokat, hogy ne támasszanak túlzó követeléseket, mert alkalmazni fogja rájuk a hadiszolgáltatásokról szóló törvényt és akkor mint közmunkára kirendeltek csak néhány fillért fognap kapni. A háború utolsó esztendejében valóban militarizálták is mezőgazdasági munkásokat. A hadvezetőség a különböző hadtápalakulatokban és pótkeretekben szolgálatot teljesítő mezőgazdasági munkásokat ingyen bocsátotta a földbirtokosok rendelkezésére.

                 A Monarchia embervesztesége igen nagyarányú volt, de ezen belül is megdöbbentő a magyar katonák veszteségaránya. 1915-ben még csak a 19 és 42 évesek közötti korosztályokat hívták be, 1916-ban az alsó korhatárt a 18 évesekre is kiterjesztették, a felső korhatárt pedig az 50 éveseknél húzták meg. A polgári lakosságot 55 éves korig "személyes szolgálattételre" kötelezték. A bevonultak hozzátartozói hadisegély címén filléreket kaptak. A bevonultak hozzátartozóiról az 1882. évi XI.tc. és az azt kiegészítő 1914-es XLV.tc. intézkedett, ami alapján a kereső nélkül maradt családot napi 57 fillér segélyben részesíti. Azonban ha más kereső is volt a családban ez az összeg arányosan csökkent. Ha valaki rokkantan tért vissza a háborúból - mint az a bevonultak 8%-a esetében történt, napi 16, 100%-os rokkantság esetén 32 fillér segélyt folyósított az állam.

                 A háború azonban nem csak a hadbavonultakat és családjukat érintette súlyosan, hanem az itthon maradottakat is. Életbe lépett a már 1912-be meghozott törvény a "háború esetére szóló kivételes intézkedésekről", amely a csendőrség és rendőrség fokozott igénybevételéről, gyorsított bírói eljárás bevezetéséről, a sajtószabadság korlátozásáról, gyűlések betiltásáról, sztrájkok megakadályozására intézkedett. Legsúlyosabban büntették a sztrájkolókat, vagy a sztrájkra felhívókat. Öt évig terjedő fegyházbüntetéssel, vagy 8.000 korona pénzbüntetéssel sújthatták. A legenyhébb büntetésnek a frontra küldés számított. Újra bevezették a 60 órás munkaidőt, nem fizették a rendszeresített túlórákat, széleskörűen alkalmazták a gyermekmunkát.

                 A bevonulások miatt nagy munkaerőhiánnyal küzdő, erősen lecsökkent mezőgazdaságnak kellett élelmiszerrel ellátni a hadsereget, de a belső erősen korlátozott fogyasztást is. Ezen kívül Ausztria ipari vidékeit és hússal Németországot is. Ez csak a legkegyetlenebb rekvirálások utján volt lehetséges. A háború utolsó évében már a cséplőgépnél lefoglaltatta a kormány a termést. A háborús nyomor, a politikai és közigazgatási önkény a tömegeket fokozatosan a háború ellen fordították.

                 A háborúellenesség, - a kezdetben kétségtelenül széles körben meglévő soviniszta hangulatot követően - már az első kijózanító tények után jelentkeztek. Megjelentek az első háborúellenes feliratok a falakon. A militarizált gyárak munkássága szinte folyamatosan harcban állt a katonai parancsnokokkal és az igazgatóságokkal. Az Istvántelki Főműhely a legelső alkalommal fellázadt és megakadályozta az első katonai fegyelmi büntetés végrehajtását. Ugyanez a műhely később a csendőrkülönítményt vasdorongokkal, emelőrudakkal fejszékkel kiverte a gyár területéről. Ezek a háborúellenes mozgalmak azonban elszórtan, szervezetlenül és spontán jelentkeztek, sem a szociáldemokrata párt sem a szakszervezet nem tudta összefogni.

                 A parlamenti pártok nagy összeborulása, amely a háború kezdetén megteremtette a kormánypárt és az ellenzéki pártok egységét, ugyancsak nem bizonyult tartósnak. A központi hatalmak teljes győzelmében vetett hit elszállt és egyre több politikust foglalkoztatott a kompromisszumos béke és Magyarország további helye a Monarchiában.

                 A parlament 1915-ös őszi ülésén Károlyi Mihály éles támadást indított a kormány ellen és a háború befejeztével követelte az Ausztriától független magyar állam megteremtését. A Függetlenségi Párt konzervatív többsége nem támogatta Károlyi fellépését. 1916 júliusában a párt kettészakadt és a kivált 21 képviselő külön pártot alapított Károlyi Mihály és Justh Gyula vezetésével, és ettől kezdve ez a párt folyamatosan lépett fel az általános választójog, az önálló vámterület és a különbéke érdekében.

                 A háború alatt évről-évre súlyosbodó gazdasági ugyancsak növelte az ellentéteket és fokozta a tömegek nyomorát, de fokozta egyben a háború ellenes hangulatot is. A magyar állam háborús kiadásai 1917 tavaszáig elérték a 15 milliárd koronát, 1918 végéig pedig ez az összeg 25 milliárdra emelkedett. Mindezt csak fokozott adóztatással, hadikölcsönökkel és növekvő inflációval tudták biztosítani. 1916 nyarán az élelmiszerek árai meghaladták a háború előtti árak háromszorosát, ugyanakkor a munkabérek csak 50%-kal emelkedtek.

                 A munkásság növekvő elégedetlensége ellensúlyozása céljából 1916 januárjában a kormány a militarizált üzemekben panaszbizottságokat állított fel ahol a munkások és tőkések egyenlő arányban voltak képviselve, vezetőjük pedig a honvédelmi miniszter megbízottja volt. Ezek a bizottságok éppen a munkásmozgalom leszerelése céljából 1916-17 folyamán több alkalommal a munkásságnak kedvező döntést hoztak, de az elégedetlenséget mégsem tudták megfékezni.

                 1916 őszére a parlamenti ellenzék teljesen szembefordult a Tisza - kormánnyal. Különösen Románia hadbalépése után az ellenzék egyöntetűen Tiszát és Burián külügyminisztert tették felelőssé a fejleményekért és lemondásukat követelték. 1916 szeptemberében zajlott le az első nyilvános vita a képviselőházban a békéről, ami részben a néptömegek elégedetlenségének jele volt, de ugyanakkor a pacifista hangulat erősödését is elősegítette. Bár Tisza akkor még tartotta magát, személye és politikája egyre gyűlöltebbé vált széles tömegek előtt.

                 Az 1916-os esztendő több tekintetben is forduló pont volt a háború menetében. Egyrészt a Monarchia mind katonailag, mind gazdaságilag összeomlóban volt. Másrészt egyre gyorsabban érlelődtek azok a forradalmi erők, amelyek egyre nyíltabban léptek fel a társadalmi rend megváltoztatásáért és a béke érdekében. A fordulatot még nyilvánvalóbbá tette az uralkodó személyében bekövetkezett változás, ugyanis Ferenc József halálát követően IV.Károly került a trónra. IV.Károly még a Habsburg-párti történetírók szerint is közepes képességű uralkodó volt, ettől függetlenül azonban jó érzékkel nyúlt a Monarchia fájó pontjaihoz. Világosan meglátta, hogy a Monarchia fenntartásához a háború mielőbbi befejezésére és lényeges belpolitikai reformokra volt szükség. Közvetlenül trónralépését követően igyekezett megegyezni az örökös tartományok nemzeti burzsoáziájának vezetőivel és az osztrák szociáldemokrata párttal. Külpolitikai elképzeléseinek megvalósítása érdekében menesztette Burián külügyminisztert és Conrád vezérkari főnököt és helyükre a saját embereit ültette. A hadsereg feletti főparancsnokságot pedig maga vette át.

                 A központi hatalmak első békeajánlatukat 1916 december 12-én nyújtották át, amit az antanthatalmak visszautasítottak. 1917. januárjában Tisza István titokban a bécsi amerikai nagykövetnél puhatolózott külön béke iránt azzal a céllal, hogy a dualizmus sértetlenül fennmaradhasson. Ez a kísérlet is sikertelen maradt, ezért IV. Károly sógorán Sixtus pármai hercegen keresztül kísérelte meg felvenni a kapcsolatot a francia kormánnyal az esetleges különbéke érdekében. A tárgyalások azonban most sem vezettek sikerre, a háború folytatódott.

                 A külpolitikai változások a sikertelen békehadjáratokban mutatkoztak meg, míg a belpolitikai változásokat a háború idejére kiadott kivételes törvények enyhítése és a Ferenc Ferdinánd-féle föderációs tervek vonakodó felújítása jelentette. Magyarországon ismét előtérbe került a választójog kérdése, melynek kiterjesztését a király is elfogadta. A magyar uralkodó osztályon belül természetesen voltak olyan csoportok is, amelyek ezt a politikát - különösen katonai vereség esetén - katasztrófának tartották. Az uralkodó osztály haladó elemei a Függetlenségi Párt balszárnya és annak vezetője gróf Károlyi Mihály köré tömörültek következetesen elutasították Tisza politikáját és egyet értettek a király elképzeléseivel.

                 Az 1917. április - májusi munkásmegmozdulások és az ellenzék ilyen megerősödése a Tisza kormány bukásához vezettek, de Tisza parlamenti befolyása megmaradt, így a Tiszát váltó Eszterházy Móricz két hónap múlva Wekerle Sándor javára lemondott. Wekerle kinevezése Tisza győzelmét és a politikai élet jobbratolódását jelentette. Ez a győzelem összefüggött a katonai sikerekkel. A nyugati arcvonalon ugyanis a németek sikeresen visszaverték az antant minden támadását, a keleti fronton pedig az orosz hadsereg nyári offenzívája összeomlott és gyors visszavonulásban voltak. A világpolitikában azonban 1917 végén új döntő fordulatok következtek be, amely Magyarországon is meghatározta az események menetét.

                 1917. február 27-én Oroszországban győzött a polgári demokratikus forradalom, melynek hatására fellendülés következett be a munkásmozgalomban. A Monarchia népeinek nemzetiségi mozgalmai is mind határozottabb és élesebb formát öltöttek. Egyre nagyobb méreteket öltött a munkásság sztrájkharca is. 1917 tavaszán már a korábban életbe léptetett kivételes törvények sem tudták megakadályozni az egyre nagyobb arányú háború ellenes megmozdulásokat. Április 20-án a fegyvergyári kovácsok, májusban a szénbányászok és vasúti dolgozók szüntették be a munkát. Május elsejét, amelynek megünneplését a kormány kénytelen volt engedélyezni, százezrek ünnepelték. Május 2-án Budapest környékének valamennyi üzemében egyórás munkabeszüntetéssel tüntettek a béke és az általános választójog mellett.

                 A Szovjet kormány fegyverszüneti ajánlatára a rokonszenv egyre érezhetőbbé vált. A Szociáldemokrata Párt igyekezett a tömegmozgalom élére állni és november 25-re nagygyűlést hirdetett a Városligeti Iparcsarnokba. A nagygyűlésre Budapestről és környékéről közel százezer munkás vonult fel énekelve és az orosz forradalmat éltetve. A tüntetések decemberben tovább folytatódtak és kiterjedtek vidékre is. December végén sűrűsödtek a bányászok megmozdulásai is. Ezen megmozdulásokon kivétel nélkül sürgették a békét és állást foglaltak a munkástanácsok megalakítása mellett.

                 A keleti arcvonalon már november elején megszűntek a harcok. Az orosz és magyar katonák közötti lövész árok barátkozások állandósultak. December közepén megkötötték a fegyverszünetet a szovjet kormánnyal és december 22-én megkezdődtek a béketárgyalások Breszt-Litovszkban. 1918 tavaszán és nyarán a munkásmegmozdulásokkal egy időben a hadsereg bomlása is egyre mélyebbé vált. A szökések számára csak abból lehet következtetni, hogy a csendőrség az év első három hónapjában 41.661 katonaszökevényt fogott el.

                 A katonai lázadások közül a legjelentősebb a pécsi pótzászlóalj felkelése május 20-án, akik tiltakoztak a frontra küldésük ellen, majd kifosztották a fegyverraktárat, több tisztet megöltek és megsebesítettek, elfoglalták a pályaudvart és megszállták a kőfallal körülvett temetőt, ahonnan komoly harcot vívtak az ellenük kivezényelt katonasággal és csendőrséggel., míg végül sikerült a lázadást húsz halott és számos sebesült árán elfojtani. Az élelmezési, felszerelési nehézségek, a nagy vérveszteségek miatt már bomlóban lévő frontkatonaság között a visszatért hadifoglyok agitációja gyorsan hatott és forradalmi irányba terelte a katonák elégedetlenségét.

 
Naptár
2017. Augusztus
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
<<   >>
 
Számláló
Indulás: 2005-12-26
 
A MAG TV FELVÉTELEI
 
The Árpád- Line
 
English version
 
De Arpad Lijn
 
Nederlandse
 
Publikationen
 
Studiums
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Linkajánló

www.bunkermuzeum.hu

www.klkf.gportal.hu

www.bazsalicska.gportal.hu

www.varak.hu

 

Ne maradj le semmirõl, értesülj elsõ kézbõl a Selena Gomezzel kapcsolatos hírekrõl! Hat éve várja a látogatókat az oldal    *****    Református exmisszus-gyakornok, jégkorong, izomautók, rap zene. Igen, ez mind én vagyok! Hogyan? Nézz be és megtudod! :)    *****    Szeretsz írni? Lenne egy jó témád, amit megosztanál másokkal? Akkor kattints, és nyerj egy vendégposztot nálam! :)    *****    Kedveled Ian Somerhaldert? Odáig vagy a szépséges színésznõért, Nina Dobrevért? Kattints! Nem csak TVD rajongóknak!    *****    Szeretsz filmet nézni? Akkor itt a helyed! Nézz filmet facebook messengeren. Klikk ide!!!!    *****    MAYFLOWER / egy májusban született lány blogja / MAYFLOWER / egy májusban született lány blogja / MAYFLOWER    *****    DESIGN KÉSZÍTÕT KERESEK! 100 KREDIT ÉS MEGJELENÉS JÁR ÉRTE! DESIGN KÉSZÍTÕT KERESEK! 100 KREDIT ÉS MEGJELENÉS JÁR ÉRTE!    *****    ***Egy blog. Egy lány. Egy élet.*** Ðzsí blogol. *G-PORTÁL KÖZÖSSÉGMENTÉS ugyanitt. Ha hiányzik a régi közösség.*BLOG***    *****    Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok    *****    Nézz filmet facebook messengeren!!!! Klikk! Klikk!    *****    ONMYMIND \\ EGY ÁTLAGOS SRÁC BLOGOL MINDENRÕL AMI ESZÉBEJUT \\ ZENE, CIKKEK, KRITIKA? KATTINTS ÉS OLVASS MOST KEDVEDRE    *****    **********Rengeteg AKCIÓ! Vegyszermentes kozmetikmok és bio mosó és tisztítószerek, munkalehetõséggel! ***********    *****    OKTATÁS INGYENESEN az ASZTRO-suliban, Asztrológiai tanácsadás BECSÜLET KASSZÁS alapon! Fordulj hozzám bizalommal!    *****    Bûbájos boszorkák - Charmed - Hírek a folytatásról - Érdekességek - Cikkek - Interjúk - Bûbájos boszorkák - Charmed -    *****    LORDE * ISMERD MEG TE IS A ROYALS ÉNEKESNÕJÉT * LORDE * ISMERD MEG TE IS * LORDE * ISMERD MEG TE IS A ROYALS ÉNEKESNÕJÉT    *****    Re-Startoltunk! Egy SZEREPJÁTÉK, amelybe bármikor becsatlakozhatsz! Légy te is Hõs! Hõsregék RPG    *****    Nem értesz a CSS kódokhoz/nem tudod egyedül fenntartani oldalad/szeretnél egy társszerkesztõt? Írj nekem! - sakura-ec.gp    *****    ISMERD MEG A GYÖNYÖRÛ OSCAR-DÍJAS SZÍNÉSZNÕT, ALICIA VIKANDERT, AKI A 2018-AS TOMB RAIDER LARA COFTJÁT FOGJA ALAKÍTANI!    *****    "Céljuk fellelni az Egyesülés Pengéjének darabjait, és újra felemelni a Lidérckirályt."    *****    "Revealing the truth is like setting a match on fire. It can bring light or set your world on fire." | PROJECT D.C.